Volt szovjetköztársaságok újabb intézkedései a terrorizmus ellen

Jereván-Budapest, 2016. október 14. péntek (MSZF)

Pótlólagos intézkedéseket hozott a terrorizmus ellen a volt szovjetköztársaságokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) pénteken, Jerevánban – értesült a Magyar Békekör.

      Jóváhagyták a tagállamok kollektív biztonsági stratégiáját 2025-ig. Egységes listát dolgoztak ki arról, hogy milyen csoportokat minősítenek terroristának, illetve szélsőségesnek. Állást foglaltak az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktusról Hegyi Karabahért.

     Megvizsgálták, milyen következménnyel jár közös biztonságukra és a stabilitásra nézve az egyoldalú rakéta-pajzs rendszer kiépítése, és úgy döntöttek, hogy válságközpontot létesítenek a megfelelő válaszlépésre tömbjük biztonsága érdekében.

     Döntés született a fegyverek és a katonai hardware standardizálásának elvéről, valamint a CSTO közös fegyveres erői kiképzési rendszerének fejlesztéséről 2020-ig. Jegyzőkönyvet írtak alá a CSTO gyorsreagálású kollektív ereje katonai kontingenseinek létrehozásáról, struktúrájukról és állomásoztatásáról, döntést hoztak a tagállamok rendkívüli helyzetben történő válaszlépéséről, továbbá a 2017. évi költségvetésről. Úgy döntöttek, hogy a CSTO új főtitkárát Szentpéterváron választják meg az év végén tartandó tanácskozáson.

     A CSTO tagjai: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszországi Föderáció, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Moldova, Türkmenisztán.

     A magyar közszolgálati média nem adott hírt a CSTO üléséről, sem pedig a volt szovjetköztársaságok katonai döntéseiről – jegyezte meg a Békekör.+++

 

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

 

 

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.