Szabad szemmel: Orbán ritka kivétel, lelkesen puncsolt, most tárt karokkal várják

Boris Johnsonnak égető szüksége van uniós szövetségesekre az EU-val folytatott vitájában.

https://nepszava.hu/3120876_szabad-szemmel-orban-ritka-kivetel-lelkesen-...

Financial Times

A Magyarországgal folytatott együttműködés alapvető fontosságú az Egyesült Királyság biztonsága és jóléte szempontjából. Ezzel indokolta a brit miniszterelnöki hivatal, hogy Johnson két nap múlva a Downing Streeten tárgyal Orbán Viktorral, akit a vezető európai lap jobboldali populistának minősít. Egyben megjegyzi, hogy vendég, aki Putyin szövetségese, vitában áll sok uniós vezetővel, ugyanakkor beruházásokért udvarol Kínának. Viszont nagyra becsüli brit kollégáját, amivel ritka kivételt képes az unión belül. Tavaly kijelentette, hogy Johnson és Trump a világ két legbátrabb és legdinamikusabb politikusa, és mindenki másnál inkább készek a változtatásra. London és Brüsszel között jelenleg kiélezett a viszony, főleg az észak-ír határ ellenőrzése kapcsán, és a házigazda hálás ez ügyben minden támogatásért az uniós vezetők szintjén. Csakhogy a látogatás nehezen fér össze azzal a brit szándékkal, hogy a jövő hónapban esedékes G7-es csúcson alakuljon szövetség az olyan tekintélyuralmi vetélytársak ellen, mint Peking. Magyarország az utóbbi időben kétszer is vétózott, amikor az EU el akarta ítélni a hongkongi demokrácia leszalámizását. Majd megakadályozta, hogy a szervezet szorosabb kapcsolatokat alakítson ki Ukrajnával. Belpolitikája pedig, pl. amikor muzulmán megszállókról beszélt, sok ellenfelet szerzett neki a brit baloldalon. Londonban felhozták a mostani út mellett, hogy Magyarország látja el a V4-ek soron elnöki teendőit és fontos regionális partner a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ugyanakkor az ellenzéki Munkáspárt árnyék külügyminisztere kijelentette: Johnsonnak szóba kell hoznia Orbánnál az emberi jogokat, a sajtószabadságot, az antiszemitizmust és afelé kell terelnie, hogy keményen foglaljon állást Lukashenko és Putyin rendszere ügyében. Kim Darroch, aki Nagy-Britannia unió nagykövete volt, nem biztos abban, hogy a magyar vezető bármiben fontos szövetséges lehet a szigetország számára, tekintetbe véve helyzetét a világban. Ezzel együtt tárgyalni kell minden uniós állam vezetőjével, még vele is. Az újság magyarázatként rámutat, hogy Magyarországot sok európai partner és civil szervezet a demokratikus normák és a jogállam visszaszorításával vádolja.

Euractiv

A Bizottságról sokan mondják, hogy túl nagy a hatalma, és basáskodik, ám időnként meglehetősen visszafogott, így akkor is, amikor a saját alapértékeit kellene megvédenie, mint például Magyarország és Lengyelország esetében. A két eljárás nem vezetett sehová sem, viszont az európai intézmények kitalálták, hogy továbbpasszolják a problémát. A Bizottság a kormányokra keni a felelősséget a tehetetlenkedésért és ennek van is alapja. Hiszen csaknem lehetetlen elmarasztalni Budapestet és Varsót, amikor azok egymás hátát fedezik. Ez azonban nem menti fel az EU-t, amikor nem él a ráháruló felelősséggel. A 750 milliárd eurós segélycsomag egyszerre esély és veszély. Az Európai Parlament megfenyegette a Bizottságot, hogy vagy nyilvánosságra hozza a pénzügyi programhoz kötött jogállami mechanizmus bevetésének irányelveit, vagy az EP bíróság elé viszi az ügyet. Több képviselő is júniusig adott határidőt, ám Brüsszel azt nagy valószínűséggel nem fogja betartani. Mivel igen sok pénz sorsa forog kockán, amiből Magyarország és Lengyelország is jócskán részesül majd, nem alaptalan a törvényhozók, illetve a nettó befizető országok törekvése a jogállami elvek szigorú érvényesítésére. A Bizottság nincs könnyű helyzetben, de ha nem áll ki a közös normákért, akkor még is mit hisz: ki fogja megtenni helyette?

Financial Times

„Belarusz olyan vizsga elé állította az EU-t, amelyet az nem bukhat el, mert nem engedheti meg magának” - írja az újabb vezércikk az állami légikalóz-akció kapcsán. Megállapítja, hogy az unió tőle szokatlan módon gyorsan és határozottan reagált, felülmúlva minden várakozást. Sőt, olyan célzott gazdasági szankciók előtt nyitotta meg az utat, amelyek bevezetésére idáig nem volt hajlandó. Eddig gyakran bizonyult határozatlannak és gyengének, amikor olyan autokratákkal került szembe, mint Putyin, aki rövid pórázon tartja Lukasenko elnököt. Brüsszel nem lépett, amikor Moszkva csapatokat vont össze az ukrán határ mentén, vagy amikor kiderült, hogy Oroszország állt egy cseh fegyverraktár felrobbantása mögött. Ezúttal azonban könnyű dolga volt, hiszen nem kétséges, hogy a belorusz diktátor súlyosan megsértette a légiközlekedés jogát. De még ki kell dolgozni, miként tudja Európa úgy célba venni az ország vezetőit, állami cégeit, valamint a rezsimet támogató üzletembereket, hogy azt a lakosság csak a lehető legcsekélyebb mértékben érezze meg. A lépéseket jóvá kell hagyniuk a tagállamok külügyminisztereinek, de itt még Magyarország bezavarhat. A közelmúltban kétszer is vétózott és ez aggályokat váltott ki a szövetségeseknél. Amikor azonban igazán fontos döntésekről volt szó, Budapest mindig beállt a sorba. Ám Balogh S. Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányok nemzeti érdekből szokták megakadályozni a közös határozatokat. Magyarország viszont a jelek szerint azt nézi, miként szolgálhatná ily módon más, külső államok erőfeszítéseit. Úgy hogy Orbán támogatását nem lehet biztosra venni. Viszont az EU megint csak külső szemlélő lesz Biden és Putyin találkozóján.

Neue Zürcher Zeitung

A kommentár arra figyelmeztet, hogy az unió helyesen cselekszik, amikor határozottan lép fel Lukasenkóval szemben, de nem szabad megfeledkeznie Oroszországról sem, hiszen az védőernyőt tart a belorusz vezető fölé. Így bármennyire is következetesek az új szankciók, aligha kényszerítik térdre a diktátort. Pedig most az EU sebesen lépett az amúgy igen nehéz külpolitikai terepen. Megfelelő válasz, hogy kitiltják Európából a fehérorosz repülőgépeket. Ez különösen az ország elitjének fog fájni. Az is rendben van, hogy szankciókkal sújtják az elnök tágabb körét. De más választás nem volt, már ha Brüsszel komolyan veszi a jogállamiságot, a polgárok szabadságát és biztonságát. Más lapra tartozik viszont, hogy mit tud elérni vele. Hiszen kapcsolatai igen lazák Belarusszal, ennélfogva az eddigi szankciók nem tudták megingatni a rendszert. Sajnos előrelépés e tekintetben ezután sem várható. Viszont szembeötlő, hogy az egység és a közös fellépés akkor tapasztalható, amikor egy kicsiny, elszigetelt állam ellen kell büntető intézkedéseket hozni. Ám közismert, hogy ez sem segít, hiszen Lukasenko – a brutális biztonsági apparátus ide vagy oda – csak azért van még hatalmon, mert támaszkodhat Moszkvára. Vagyis aki itt áttörést akar, annak Oroszországgal kell tengelyt akasztania. Ám erre az EU nem áll készen, mert a németekkel az élen sok tag fontosabbnak tartja a gazdasági érdekeket, mint a politikai vagy erkölcsi szempontokat. Úgyhogy a hétfő-keddi uniós csúcson egy hónappal elhalasztották a vitát Oroszországról. Így azonban sem a szálakat mozgató Putyinnak, sem a diktátor Lukasenkónak nem kell túlzottan aggódnia.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.