Szabad szemmel: Orbán a "nem ember"

A magyar kormányfőt előszeretettel húzza elő a nemzetközi sajtó bizonyos döntései után, azonban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vétója úgy tűnik, az utolsó csepp volt a pohárban.

https://nepszava.hu/3120301_szabad-szemmel-orban-a-nem-ember

Le Monde A luxemburgi külügyminiszter roppant csalódott az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban kiadott közös EU-s kiállás elleni magyar vétó láttán. Úgy véli, hogy az eset igen súlyos, hiszen az unió még arra sem volt képes, hogy támogassa az ENSZ-főtitkár felhívását az ellenségeskedések beszüntetésére. Asselborn azt kérdezi: ezek után miként akar az EU a világpolitika szereplője lenni? Mint mondta, 17 éve látja el hivatalát, de azóta még sosem élt meg ilyesmit. Ennélfogva úgy véli: az uniónak fel kell készülnie arra, hogy marginális tényező lesz a nemzetközi porondon. Egyébiránt, hogy a még nem túl határozott közleménytervezet mennyire nem talált közös támogatásra, az egyrészt kiderült abból, hogy a magyarok nem álltak be mögé, másrészt a V4-es országok csak közhelyeket hangoztattak azzal kapcsolatban, sőt egyesek részéről nem is a miniszter vett részt az online egyeztetésen.   Süddeutsche Zeitung A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Mr. Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgy hogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem. Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten. Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben. 

Frankfurter Rundschau A kommentár blamának minősíti a magyar vétót az EU szemszögéből. Merthogy a szervezet már megint törpének bizonyult külpolitikában – Magyarország fellépésének köszönhetően. Az ügy kínos és újfent csak azt tanúsítja, hogy az unió nem képes kinőni önmagát a nemzetközi porondon. A magyar fél azt használta ki, hogy az ilyen döntésekhez egyhangú támogatás kell, pedig nem lett volna semmi, ha belemegy. A közel-keleti válság közvetlen érdekeltjei ugyanis jó ideje tesznek az ilyen felhívásokra. Az európaiak évek óta nem tudnak beleszólni a térség dolgaiba. Az izraeli kormány épp oly kevéssé hallgat rájuk, mint a Hamasz terrorszervezet. Ugyanakkor szegénységi bizonyítván, hogy nem sikerült megállapodni a közös állásfoglalásban. A tagállamok miniszterei az ünnepi beszédekben nem győzik méltatni a közös külpolitikát, de az egyhangú döntéshozatal gyártási hibának számít, Emellett nincs meg a politikai akarat, hogy a határozatokat a jövőben többséggel fogadják el. Ha ez nem változik, akkor az unió továbbra sem lesz komolyan veendő geopolitikai játékos, minden gazdasági erejétől függetlenül. Kurier Nagy a felháborodás Brüsszelben, bár a magyar húzásban nincs semmi új. Az osztrák külügyminiszter szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy nem sikerült közös hangot találni a kérdésben. A német diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Magyarország sajnos másként látta a kérdést, mint a többiek, bármilyen megfontolásból is. Patrick Müller, a Bécsi Egyetem és a Diplomáciai Akadémia politológusa úgy látja, hogy egyrészt Izrael sikerrel cserkészett be több euroszkeptikus kormányt, így Magyarországot. másrészt pedig Orbán hajlandó konfliktusokat vállalni az EU-n kívül, ami nem szokásos, hiszen a közös külpolitika közmegegyezésre épül. A lap idézi a Népszava elemzését, miszerint az orbáni diplomácia a sajátos tárgyalási stratégia eszközének tartja a vétót. Az Innsbrucki Egyetem egyik elemzője elképzelhetőnek nevezi, hogy a miniszterelnök célja: cselekvőképtelennek beállítani az egész uniót. De most alighanem ismét napirendre kerül, hogy hagyni kellene a csudába az egyhangú döntések elvét és gyakorlatát. Politico A portál szerint nem kizárt, hogy az EU besokall az újabb magyar vétó hatására, amikor egy ilyen fontos kérdésről van szó. De lehet, hogy az ügy azért került nyilvánosságra, mert a külügyi főmegbízott bizonyítani kívánta: ő aztán tényleg megpróbált mindenkit bevonni. Az sem kizárt azonban, hogy Borrell meg akarta mutatni: teljes képtelenség a közös állásfoglalás. Esetleg az volt a stratégiája, hogy rámutasson a megosztottságra, és ne próbálja elleplezni, bár hogy ez mire jó, azt csak kevesen értik. Ám hogy különben Magyarország más álláspontot foglalt volna el nyilvánosan, azt senki sem tudja. Mindenesetre az egész ügy rendkívül szokatlan. 

Politico Karácsony Gergelyt tartja az ellenzéki előválasztás fő esélyesének és így Orbán Viktor várható kihívójának a hírportál, amely bemutatja mind az öt ellenzéki jelöltet. Emlékeztet arra, hogy a főpolgármester egyesíteni igyekszik a nemzetet és azt hangsúlyozza, hogy politikusként két lábbal a földön áll, ami utalás arra, hogy egy-két fideszes politikussal teljesen elszaladt a ló, olyan fényűző életmódra váltott. Viszont nem lehet tudni, hogy képes lesz-e begyűjteni a bizonytalan tábor támogatását. Jakab Péter egy auschwitzi áldozat dédunokájaként a Jobbik új arcát jelképezi. De a párt továbbra küszködik annak megválaszolásával, vajon tényleg hátat fordított-e idegengyűlölő múltjának. Az elnök mindenesetre sikerrel próbálja bizonyítani, hogy teljesen átlagos, mivel így akarja becserkészni a nagyvárosokon kívül élő lakosságot. Kérdés azonban, hogy mennyire hajlandóak rá voksolni a liberális és baloldali polgárok. Dobrev Klára ezzel szemben megosztó személyiség, aki aligha képes megnyerni a határozatlan szavazókat, illetve az Orbánból kiábrándult konzervatívokat. Ugyanakkor Fekete-Győr András lemaradt a közvélemény kutatásokban. A politikai közép fiatal rétegeit vonzza, ám nem világos, ki tudja-e szélesíteni bázisát. Szél Bernadett szerint igen.  

Neue Zürcher Zeitung Az újság kockázatosnak nevezi a Kína iránt tanúsított nagy magyar barátságot, aminek része egy sor hitel, illetve vétó, valamint a Fudan Egyetem milliárdokba kerülő budapesti campusa. Mindenesetre a keleti nyitás jegyében az Orbán-kormány Pekingre teszi a tétjét, hogy nagyobb gazdasági mozgástérhez jusson, ám nem látszik az átláthatatlan beruházási tervek anyagi haszna. A miniszterelnök Európában szívesen játssza a provokatőrt, a kínaiakkal szemben viszont feltűnően barátságos. Csak a múlt héten két uniós határozatott is blokkolt az ázsiai nagyhatalom elítélésére. És nemigen érdekli, hogy ezt Berlin és Brüsszel nem nézi jó szemmel. Fontosabb számára, hogy Kína értékeli a kiállást, noha Európa többi része éppen igyekszik megtalálni a megfelelő stratégiát a gazdasági és geopolitikai érdekek szorításában. Orbán azt reméli, hogy az orosz-kínai milliárdok jóvoltából nagyobb játéktérhez jut, ám a Pekingből érkező pénzek éppen csak csurrannak-cseppennek. Magyarország azonban fontosabb a kínaiak számára az EU kapujaként. Közben a magyar kormány elutasítja, hogy kiszorítsa a digitális piacról a Huaweit. Sőt az új egyetemmel még látványosabb lesz a kínai jelenlét. Kovács Zoltán szerint viszont nincs semmi kivetnivaló a kínai káderképző betelepülésében, egy ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni. Függetlenül a sok kérdőjeltől, ideértve, hogy a beruházást az uniós közbeszerzési előírások megkerülésével hajtják végre. Ugyanazt a modellt használják, mint a Belgrád-Budapest sínpár felújításakor, mellesleg Mészáros bevonásával. A magyar vezetés az utóbbi hónapokban egyébként is lapáttal viszi ki a köztulajdont a bizalmasai által ellenőrzött alapítványokba. Ily módon kivédi a jogállami, illetve európai megkötéseket. Csakhogy közben nagy rizikónak teszi ki az országot. Montenegro példája mutatja, milyen függőséget eredményezhetnek a kínai kölcsönök. Szóval, hogy az ilyen projektek mögött stratégiai szándékok is meghúzódnak. A magyar elhárítás aggódva figyeli a kínai hírszerzés fokozódó tevékenységét, ideértve kormány közeli személyek megfigyelését. Magyarországon több Konficiusz Intézet is nyílik, a svédeknél és Amerikában viszont több ilyet is bezártak, mert úgy vélték, hogy azok politikai érdekeket szolgáltak. Mindenesetre a Fudan ügyében egészen más a mérce, mint amikor megindult a harc Soros ellen, ami azután a szintén tekintélyes CEU elűzetésébe torkollott. Akkor az volt a jelszó, hogy el kell hárítani a káros külföldi befolyást.

Bloomberg A kommentár úgy látja, hogy az orosz és kínai nyomulást fel lehet tartóztatni Kelet-Európában, ehhez igen jó keretet kínál a 12 tagállamot tömörítő Három-tenger kezdeményezés, csak éppen nem szabad, hogy egyes kormányok, főleg Orbán Viktor, itt is belezavarjon a közös törekvésekbe. Mint emlékezetes, az együttműködést 6 éve Horvátország és Lengyelország vetette fel, hogy észak-déli irányban is kiépüljön a térségben a korszerű infrastrukturális összeköttetés, amely a hideg háború örökségeként a mai napig erősen hiányos. Az oroszok és a kínaiak természetesen mindent elkövetnek, hogy meghiúsítsák a programot, amit jól példáz a magyar-pekingi szerződés a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére. Amióta megkötötték, Brüsszel folyamatosan vonja össze a szemöldökét, miután a magyar fél egymás után akadályozza meg, hogy az unió megrója Pekinget, amiért az megszegi az emberi jogokat. Ebbe azért belejátszik a populista-tekintélyelvű Orbán rigolyája, hiszen ő a propagandában szívesen neki megy az EU-nak és támaszkodik más geopolitikai lehetőségekre. Ugyanakkor az unió sem makulátlan, mert nem fordított kellő figyelmet a keleti infrastuktúra fejlesztésére, amit azután Kína kiaknázott. Brüsszel egyébiránt azt hitte az induláskor, hogy a Három-tenger eszköz akar lenni, amivel Magyarország és Lengyelország Brüsszel ellen hergeli a régiót. A két ország ugyanis tesz a jogállamra és sodródik a populizmus felé. Amerika azonban már rájött, hogy fontos kezdeményezésről van szó, és az uniónak is be kell állnia a fórum mögé. Ám Magyarországnak és más államoknak is ki kell nyilvánítaniuk hűségüket Brüsszel iránt. És nem szabad megengedni, hogy a Három-tenger egy olyan tömb csírája legyen, amely szembefordul az EU másik felével. Az kell, hogy kiindulópontként szolgáljon a kelet-nyugati megbékélés számára. Ha ezt sikerül elérni, akkor az EU a Nyugat újabb védőbástyája lehet.

Washington Post A vezércikk sürgeti, hogy a világ derítse ki, honnan indult a koronaválság. Merthogy erre vonatkozóan továbbra is két elmélet van forgalomban: az egyik az zoonózis, tehát hogy a kórokozó állatról ugrott át emberre. A másik, hogy a vuhani laboratóriumban kockázatos kísérletet végeztek denevérek vírusaival, és így szabadulhatott rá a világra a baj. Az eredet nem maradhat tisztázatlanul. A múlt héten 18 tekintélyes tudós a Science magazinban sürgette, hogy átlátható, objektív módon járjanak az ügy végére, mert a WHO vizsgálata erős hiányosságokat mutatott. A lap hozzáteszi: nem arról van itt szó, hogy meg kellene bélyegezni Ázsiát, vagy bárki ostorozni akarná Kínát vagy saját kudarcáról akarná elterelni ily módon a figyelmet, ahogyan azt Trump tette. Ám vannak igencsak jogos kérdések, csakhogy Peking ezeket vagy kapásból visszaveri, vagy akadályozza, hogy megtalálják rájuk a választ. Ily módon azonban nem kerülünk közelebb a járvány eredetének megtalálásához. Ha nem igaz, hogy a vírus a vuhani intézetből szivárgott ki, akkor – kellő nyitottsággal és átláthatósággal – Kína könnyen tisztázhatná a dolgot. De úgy viselkedik, mint akinek titkolni valója van.

Euractiv A német külügyi államminiszter azt fejtegette Portugáliában egy uniós rendezvényen, hogy az EU sokat veszített hiteléből, mivel nem volt elég határozott a jogállam védelmében azokkal a tagokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus normákat. Roth hozzátette, hogy ez a körülmény igen nagy terhet jelent a Bizottság számára, noha az azon van, hogy két új eszköz is hatékonyan segítse a közös elvek megóvását. Az egyik a jogállami mechanizmus, amiről a német szociáldemokrata politikus kijelentette: biztos abban, hogy az Európai Bíróság jóváhagyja azt, és elutasítja a magyar-lengyel keresetet. Emellett Brüsszel folytatni kívánja a jogállam helyzetének felmérését a tagországokban. Szólt arról is, hogy a válságok bizonytalanságot hoznak és egyes kormányok megpróbálják ezt kihasználni a maguk javára. Újságírókat, tudósokat, kisebbségeket támadnak. Azt mondják, ők a vetik be a legjobb módszert a járvány leküzdésére. Ezért közösen kell küzdeni a gyűlölet, az erőszak és az álhírek ellen – mondta Roth. A szlovén külügy államtitkár azt ígérte a tanácskozáson, hogy országa a következő soros elnökként szintén kiemelt kérdésnek tekinti a jogállamiságot.  

Süddeutsche Zeitung A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Miszter Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgyhogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem. Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten. Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben.

FT A német uniópártok kancellárjelöltje kijelentette, hogy közel-keleti nyilatkozat ellen benyújtott magyar vétó cseppben a tengerként mutatja az egész uniós külpolitika alapproblémáját, ezért fokozatosan át kell térni arra, hogy az ilyen kérdésekben kétharmaddal hagyják jóvá a döntéseket. Armin Laschet most először vázolta külpolitikai programját, és elképzelései folyamatosságot ígérnek a Merkel-időszak utánra. Az erősen Európa-barát beszéd fontos része volt, hogy létre kell hozni a mag-EU-t. Az előőrsöt a németek és a franciák alkotnák, de bármelyik más tagország csatlakozhat hozzájuk az erőteljesebb közös külpolitika megvalósítására. A politikus hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németországnak pro-aktív politikát kell folytatnia a diplomáciában, aminek része, hogy nemzetbiztonsági tanácsot hozna létre a Kancellárián, ha pártja győz a szeptember végi választáson. Úgy vélte, hogy az eddiginél stratégiaibb megközelítésre van szükség, mert különben az ország nem tud kellő rugalmassággal reagálni a válságokra, terrortámadásokra és járványokra. Támogatta az Északi Áramlat 2-t, Kínáról pedig azt mondta, hogy az egyszerre partner és versenytárs.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.