Szabad szemmel: kemény választás vár Orbánra

https://nepszava.hu/3138028_szabad-szemmel-kemeny-valasztas-var-orbanra

Reuters A hírügynökség azt emeli ki a Fidesz tisztújító kongresszusán elhangzott Orbán-beszédből, hogy Magyarország nem kíván kilépni az EU-ból, inkább belülről igyekszik azt átalakítani, ugyanakkor ellenáll minden brüsszeli kísérletnek szuverenitása megnyirbálására. A nacionalista miniszterelnök, akire jövőre – jó 10 éve először – kemény választás vár, azt hangoztatta, hogy a magyarok nem fogadnak el új diktátumokat az EU-tól, elég volt, amit a kommunista bürokrácia csinált egykoron. De nem kér az Európai Egyesült Államokból sem. A jelenlévők éljenzése közepette kijelentette, hogy az ország elutasítja a nyugati liberalizmust. A politikus a magyar kulturális identitás védelmezőjének tünteti fel magát a muzulmán migrációval szemben. Ezen felül azt sulykolja, hogy óvja a keresztény értékeket a nyugati liberalizmustól. Ez népszerűvé tette főleg a Fidesz-szavazók körében, ugyanakkor bírálatra késztette az emberi, illetve meleg jogok híveit. A jelentés hozzáteszi, hogy úgy tűnik: a kihívó, Márki-Zay Péter megtestesíti az Orbán által hirdetett hagyományos értékeket, ezért kemény ellenfélnek látszik. Ugyanakkor a kormányfő hatalmas anyagi ígéreteket lengetett be és fokozta a bevándorlás-ellenes retorikát.

FAZ Német szemszögből a tegnapi Orbán-felszólalás legfőbb mondandója az, hogy vissza kell fogni a német befolyást az EU-ban. A politikus reményét fejezte ki, hogy az új berlini kormány kevésbé akarja meghatározni az dolgok menetét az unióban, mármint hogy megmondja a többieknek, mit csináljanak. Ugyanakkor vázolta, hogy újjá kívánja szervezni a jobboldalt Európában, úgy, ahogyan azt a nemzeti-konzervatív Kaczynski sürgeti. A jelentés emlékeztet egyúttal arra, hogy bírálók szerint a német uniópártok éveken át keresztbe feküdtek, amikor az EPP más pártjai követelték, hogy a demokrácia és jogállam körüli viták miatt zárják ki a Fideszt a Néppártból.

Bloomberg Gyakorlatilag az EU finanszírozza az ellene irányuló magyar-lengyel lázadást, amely szétszakadással fenyegeti. Azaz Budapest és Varsó kihasználja Brüsszel nagyvonalúságát, amikor aláássa a demokráciát, ám kérdés, hogy még vissza lehet-e terelni a sorba a két országot. Így foglalja össze a helyzetet a hírügynökség hosszú elemzése. Mint rámutat, most éppen a pénz került a középpontba a jogállam, a meleg jogok és a sajtószabadság miatt kirobbant vita kapcsán. Mindkét országra szankciók várnak az alapértékek lerombolása miatt, ám ez felháborodást váltott ki részükről. De bármennyire is fura, Orbán és Kaczynski az unió pénzéből növeli hatalmát és ássa alá a közösség egységét. A szervezet azonban most éppen az anyagiak bevetésével próbálja leverni a felkelést, miután a jövőbeni támogatásokat attól teszi függővé, hogy a két delikvens kitart-e a nyugati demokrácia modell mellett. A milliárdokból rengeteg minden épült magyar és lengyel földön az eltelt évtizedek során, de Timothy Garton Ash szerint arra is futotta belőlük, hogy a két vezető megjutalmazza politikai szövetségeseit. Az oxfordi egyetem professzora azt mondja, az EU többet tett a két kormány fennmaradása érdekében, mint azért, hogy megkösse a kezüket. De most már egyre inkább az a vélemény Brüsszelben, hogy itt valami félrement és a jogállam lebontása az egész európai jogrendet, a demokráciát és az unió legitimitását fenyegeti. A kérdés az, miként lehet jó útra terelni a két elkóborolt országot a Brexithez hasonló szakadás nélkül? A brit kilépés mellesleg felbátorította a Fideszt és a PiSt, mert úgy ítélik meg, hogy az integráció meggyengült. És bár mindkét lakosság túlnyomórészt támogatja a tagságot, a két kormány hatalmas gépezetet mozgósít az unió lejáratására. Az EU sokáig erőtlenül tiltakozott, de a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött: a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat. A gond csak ott van, fejti ki egy veterán lengyel diplomata, hogy a szankciós rendszert csak ijesztegetésre találták ki, és nem azért, hogy fel is használják. Így viszont teljesen hatástalan, ha egy tagállam nem fél tőle. De az európai apparátus javarészt akkor is tehetetlen, amikor a vazallusok hálózatát tartják fenn a közös forrásokból. A magyar kormány azt válaszolta a hírügynökségnek, hogy akinek tudomása van bármiféle törvénysértésről, annak értesítenie kell a megfelelő hatóságokat. Ugyanakkor Martin József Péter, a Transparency International igazgatója szerint Magyarországon az uniós utalások elosztásának legfőbb kritériuma a hatalom iránti hűség. Az EU azonban sokáig becsukta a szemét, ám nem biztos, hogy nem túl későn nyitotta-e ki. Az európai szubvenciók ezer és ezerféle úton torzítják el a gazdasági és politikai rendszert. Visszafogják a versenyt is. A magyaroknál az egyik fő haszonélvező Mészáros Lőrinc. A cégcsoport azt közölte a Bloomberggel, hogy politikai kikötés nincs a támogatások odaítélésének feltételei között, ezért megalapozatlan minden állítás, miszerint az érintett vállalatok profitáltak volna a tulajdonos és a miniszterelnök kapcsolatából. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemzőtől viszont azt mondja, hogy az illiberális állam fennmaradására költötték a milliárdokat, itt az orbáni rendszer lényegét lehet tetten érni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy változást már csak a szavazóurnáknál lehet elérni. Márki-Zay Péter úgy látja, hogy a rendszer bedől, ha nem működik a gazdaság. Annak sikereit idáig viszont teljes egészében az EU szavatolta a rendszeres utalásokkal.

Guardian A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Boszniában nem szabad eltűrni a szerb kisebbség vezetőjének provokációit, a lakosságnak viszont reményt kell nyújtani, hogy lesz még jobb is a helyzet. Mindenesetre jelenleg úgy áll, mintha az USA és Európa végre ráébredne a Nyugat-Balkánon leselkedő veszélyre. Jobb későn, mint soha? Ugyanakkor a nemzetközi közösség főmegbízottja arra figyelmeztet, hogy a köztársaság széteshet. Sőt, újabb fegyveres viszály lehetséges, miután a 26 évvel ezelőtti háború 100 ezer áldozatot követelt, olyan kulcseseményekkel, mint a srebrenicai mészárlás. Dodik tagadja a népirtást, viszont évek óta igyekszik a maga útját járni. Hogy nem koppintottak rendesen az orrára, az csak felbátorította. Most már azzal fenyeget, hogy ott hagy egy sor háromoldalú intézményt, beleértve a közös hadsereget. Ha létrehozza a saját fegyveres erőit, akkor pont az a testület kelne új életre, amelyet felelősség terhel az egykori vérontásokért. A fejleményeknek az ad szélesebb keretet, hogy vége az európai álomnak. Hogy Macron visszakozott az EU ígéretétől és elutasítja a déli bővítést, az hatalmas csapás volt. A többit elvégezte a következetes politika és a stabilitás hiánya Európában. Ennélfogva nem sokat lehet kínálni a nacionalizmussal szemben. Dodik támogatást kapott Orbántól, Oroszországtól, valamint kisebb mértékben Kínától és Törökországtól is. Viszont a politikai és gazdasági stagnálás miatt sokan odébbállnak az országból. Így most erőteljes szankciókat kell elrendelni a szerb politikus és szűk köre ellen. El kell érni, hogy ne juthasson hozzá az uniós piachoz, illetve az európai bankokhoz. Világossá kell tenni, hogy minden erőszakos próbálkozás a nemzetközi erők fokozott reakcióját váltja csak ki. De Brüsszelnek azt is mérlegelnie kell, mit tud nyújtani Boszniának. A kérdés az, hogy Dodik mennyire magabiztos további provokációkhoz. Ám mivel e pillanatban úgy áll, hogy a legjobb forgatókönyvnek az tűnik: fokozatosan romlik a helyzet, ennek arra kell ösztönöznie, hogy jobban tegye a dolgát a világ a térségben.

Washington Post Fiatal korában a kínai elnök állítólag 18 jegyzettömböt írt tele megjegyzéseivel, miközben olvasta Marx Tőkéjét, ám igazából azt testesíti meg, amit Orwell fejtett ki a tekintélyuralmi licércnyomást megtestesítő 1984-ben: Aki a múltat ellenőrzi, az határozza meg a jövőt. És aki kézben tartja a jelent, az szabja meg a múltat. Márpedig a mai Kínában a Hszi körüli személyi kultusz egyre nagyobb hatalmat ad a politikusnak, aki annak segítéségével átírja az ország elmúlt 100 évének történetét. A mese a Kommunista Párt dicsőséges felemelkedéséről szól, olyan makulátlan vezetőkkel, mint Mao és persze maga Hszi. Ugyanakkor hiányoznak az olyan tragédiák belőle, mint a Kulturális Forradalom vagy a mészárlás a pekingi Mennyei Béke terén. A cél az, hogy törvényesítsék a párt uralmát, és hogy a pártelnök bebetonozza magát az ország élén még legalább egy időszakra. Ezt fejti ki a lap vezércikke a mai virtuális amerikai-kínai csúcstalálkozó előtt, hozzátéve, hogy a jelenlegi Kína többszörös veszélyt jelent mind odahaza, mind a nemzetközi színpadon. Utóbbiba beletartozik, hogy geopolitikai válságot idézne elő egész Kelet-Ázsiában, ha Peking lerohanná Tajvant. Alighanem még az USA is belekeveredne. Emellett Hszi növeli a kínai atomarzenált, viszont nem hajlandó feltárni a koronavírus eredetét. A 20. század közepe óta nem fordult elő, hogy egy feltörekvő ország élén ilyen könyörtelen, ugyanakkor becsvágyó vezető állt volna. Lehet, hogy a belső gondok idővel meggyengítik, de jelenleg körmönfontan alkalmazza a megfélemlítést. Az USA sem politikailag, sem gazdaságilag nem tud teljes egészében leválni Kínáról, tekintve a gazdasági összefonódásokat. Ám annak semmi sem állhat útjába, hogy - akár a jelent, akár múltat illetően - kiderüljön Kínáról a teljes igazság, bármennyire is próbálja Hszi eltitkolni azt.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.