Szabad szemmel: az amerikai konzervatívok imádatának tárgya jelenleg Orbán Viktor

Al Cardenes, az Amerikai Konzervatív Szövetség korábbi vezetője döbbenten áll a rajongás láttán, mert úgy véli, nem Orbán az, akit követni kellene. Lapszemle.

https://nepszava.hu/3134048_szabad-szemmel-az-amerikai-konzervativok-ima...

Spiegel Szinte a teljes német politikai vezetés felállva, dübörgő tapssal fogadta Halléban a Német Egység Napján a távozó kancellár beszédét, amelyben Merkel arra figyelmeztetett, hogy jogállam győzelme korántsem tekinthető véglegesnek és mintha túl természetesnek vennénk a demokratikus vívmányokat. Merkel hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem magától értetődő, nap mint nap meg kell küzdeni érte. A politikus, aki életének első 35 évét az NDK-ban élte le, emlékeztetett arra, hogy a szabadság nem egyszerűen beesett az ajtón, ki kellett vívni. De a harc más irányban is eldőlhetett volna. Ám akkoriban az emberek hatalmas bátorságot mutattak. A kormányfő méltatta az egykori, kelet-európai demokratikus mozgalmak jelentőségét, azt, hogy mekkora segítséget jelentettek a német újraegyesülés számára. Jó 20 perces felszólalásában kiemelte, hogy napjainkban egyre több támadás éri az olyan értékeket, mint a sajtószabadság. A nyilvánosságban sokszor lehet tetten érni, amint demagógok dezinformációval nyugtalanságot és gyűlöletet keltenek, minden gátlás és szégyenérzet nélkül. Nem egyszerűen arról van szó, hogy embereket rágalmaznak meg csupán a külsejük, a származásuk vagy a hitük miatt, a célpont a demokrácia. Így most a demokratikus összefogás vizsgázik. Arra is kitért, hogy mind durvább a nyilvános viták hangja, radikalizálódás tapasztalható, ám ez nem csupán az áldozatok ügye. Az ilyen jelenségeket kollektívan kell visszaverni. Merthogy a verbális kirohanások túlságosan is gyorsan átcsapnak erőszakba.                    Huffington Post A választási kudarc nyomán az amerikai konzervatívok jelenleg Orbán Viktorba vetik a reményeiket, ő új keletű imádatuk tárgya. Tucker Carlson és politikai vitaműsora egy hétre elzarándokolt Budapestre, Biden felszólalt a napokban tartott demográfiai csúcskonferencián, amely arra szolgál a magyar kormányfő számára, hogy elutasítsa a bevándorlást és utódok világra hozatalára ösztökélje a magyar családokat. De a republikánusok odaadásának a jele az is, hogy a jövő tavasszal Magyarország látja vendégül a Konzervatív Politikai Akció Értekezletet. Mindezt úgy, hogy Magyarország, amely egykor a szovjet birodalom része volt, tér vissza a tekintélyelvűséghez, Orbán pedig nem győzi ostorozni a migrációt, a szabad sajtót és a nemi kisebbségeket. Úgy hogy a Human Rights Watch szerint az ország már csupán részlegesen tekinthető szabadnak. Al Cardenes, az Amerikai Konzervatív Szövetség korábbi vezetője döbbenten áll a rajongás láttán, mert úgy véli, nem Orbán az, akit követni kellene az általa vallott értékek alapján. De hát már Trump is odavolt a magyar politikusért, még a Fehér Házban is vendégül látta. Heather Conley, aki az európai ügyekért felel a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja nevű elemző intézetnél, azt mondja: nem kérdés, hogy mutatkoznak átfedések az orbánizmus és a Köztársasági Párt politikája között, miután mindkettő a hitre és a hagyományos értékekre hivatkozva mozgósít és söpri be a politikai előnyöket. A baj csak az, hogy közben egyre vonzóbb a magyar rendszer, annak minden demokráciaellenessége dacára. Ugyanakkor az emberi jogok és a demokrácia támogatói igencsak nehezményezik, hogy Orbán ellenőrzése alá igyekszik vonni a bíróságokat, elhallgattatja a független médiát, támadja az egyetemeket és leszólja a bevándorlókat, valamint az LMBT-közösséget. Napjainkban a republikánusok, szövetségeseik, valamint az őket támogató sajtó számára minden út az orbáni Magyarországra vezet – véli Ruth Ben-Ghiat. A new yorki egyetem történész professzora úgy látja, hogy az amerikai jobboldal erősen tart a tekintélyelvűség felé, próbálja lerombolni a demokráciát, és közben partnerré teszi az Egyesült Államokat más tekintélyuralmi rezsimek számára. Neue Zürcher Zeitung: Kislexikon a Pandora-papírokhoz 35 állam- és kormányfő, 330 más politikus és számtalan celeb (Pep Guardiola, Shakira, Claudia Schiffer, stb, stb.) neve szerepel abban a leleplezésben, amelyet az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Hálózata tett közzé, tucatnyi szerkesztőség, köztük a New York Times, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung és a Le Monde közreműködésével a legújabb pénzügyi off-shore botrányról. Nagyon úgy néz ki, hogy az érintettek milliárdos vagyonokat rejtettek el a nemzeti adóhatóságok elől – igen diszkrét szolgáltatásokat kínáló cégek segítségével. Honnan származnak a papírok? Összesen csaknem 12 millió dokumentum szivárgott ki, ezek adattartalma 3 terabyte-nyi, ami a nagyságát tekintve példátlan. Hogy ki adta ki ezeket a nemzetközi sajtónak, azt nem tudni, a munkában közreműködő szerkesztőségeek a források védelme érdekében nem árulnak el semmi közelebbit. A módszer lényege azonban mindig az volt, hogy tehetős emberek, illetve vállalkozások postaláda cégek bevonásával különféle adóparadicsomokban – pl. Cipruson, Hong Kongban, Panamában, a Seychelles-szigeteken és Belizen 14 e célra szakosodott társaság segítségével tüntették el a vagyon nyomát. A legújabb iratok ideiek, a legrégebbieket a 70-es években állították ki. Kik vannak benne? Királyok, elnökök és több autokrata is. A legnagyobb név jelenleg a cseh kormányfő, akinek ennél rosszabbkor nem is jöhetett volna az ügy, hiszen péntek-szombaton választás lesz országában. Babis több lépcsőben 15 millióért kastélyt vett Franciaországban, de úgy tudni, hogy ezt odahaza elfelejtette feltüntetni az adóbevallásában. Ő mindenesetre tagadja, hogy bármi turpisságot követett volna el. Putyin több bizalmasa is, akiknél feltűnő, hogy civil foglalkozásuk alapján, pl. hentes és mészárosként aligha lehetne ennyi pénzük. De hogy az elnöknek is köze van a visszaélésékhez, az egyelőre nem bizonyosodott be. Felbukkan az iratokban az azeri autokrata, Alijev több családtagjának és jó emberének a neve. Továbbá az ukrán és a ciprusi elnök, a jordán uralkodó, aki titkokban 100 millió dollárért vett ingatlanokat az USÁ-ban és Nagy-Britanniában. A Blair-család 38 ingatlant vásárolt, amikor a férj 14 éve megvált a miniszterelnöki tisztségtől, az egyik ügylet azonban postaládacégen keresztül zajlott, ami 312 ezer fontos illeték megtakarítást hozott nekik. Miért fontosak az ilyen ügyek? A legutóbbi nagy leleplezést öt éve a Panama-papírok jelentették, akkor egy sor ország azt ígérte, hogy megszigorítja a szabályozást. Látjuk, hogy ez sok helyütt is mennyire sikerült. Továbbá az is egyértelmű, hogy jó pár politikus annak idején kirohant az adóelkerülési trükkök ellen, ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ugyanezt a módszert alkalmazzák. Lásd Zelenszkijt. Törvénytelen postaládacéget működtetni? Nem, ha a tulajdonos nyilatkozik róla az adóhatóságnak és befizeti a szükséges adót. A mostani esetben feltételezni lehet, hogy egy csomó ügyen semmi suskus nem történt. A problémák ott kezdődnek, ha ez nem így van. Hiszen gazdagék nem ritkán fordulnak szakértőkhöz, hogy megtalálják a lyukakat a nemzetközi adódzsungelben. De olyanok is akadnak, akik azért titkolják a tulajdont, nehogy megzsarolják őket vagy elrabolják valamelyik családtagjukat. Ám a képbe egyre-másra kerülnek be bűnözők, akik ily módon csalnak adót vagy mosnak tisztára pénzt. Pl. drogbárók és fegyverkereskedők. Milyen hatással jártak az eddigi botrányok? Túl sokan idáig nem vesztettek rajta az ilyen üzelmeken, mert nehéz nyomon követni a milliók nyomát az illegális csatornákon. Hogy a Pandora-papírok esetében legális vagy éppen törvénytelen ügyekről van-e szó, azt a bíróságoknak kell megállapítaniuk. De az adófizetők szemszögéből a helyzet egyértelmű: olyan összegeket kérnek számon a delikvenseken, amelyek az államkasszát illetnék meg. Mindenesetre a botrány kirobbantói azt ígérik: folyt. köv.  

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.