Rendkívüli lesz az idei fűtési szezon - Erre lehet elég a magyar gáztartalék
https://www.portfolio.hu/uzlet/20211017/rendkivuli-lesz-az-idei-futesi-s...
Jól állunk
Az október elején közel 5,5, e cikk születése idején közel 5,3 milliárd köbméteres tartaléknál csak 2010-ben, 2019-ben és 2020-ban volt több földgáz a hazai tárolókban. Az elmúlt két, október elején-közepén induló kitárolási szezont (és egyben úgynevezett gázévet) a jelenleginél mintegy 1 milliárd köbméterrel nagyobb gázmennyiséggel kezdtük, - 2019-ben 100 százalékos töltöttséggel - de az is előfordult (2013-ban), hogy a 2000-es évek végére kiépült jelenlegi, összességében 6,33 (+ egy speciális 120 millió köbméteres tétellel 6,45) milliárd köbméteres hazai tárolói kapacitás mindössze kevesebb mint 3 milliárd gázt tartalmazott.
A 80 százalék feletti töltöttséget jelentő mostani jóval több mint 5 milliárd köbméteres gáztartalék bőven elegendő ahhoz, hogy akár az egész téli ellátását akár csak a tárolókból (kitárolással) oldja meg az ország. Az elmúlt években a hazai téli földgázfelhasználás valamivel 4 milliárd köbméter felett alakult, és közel másfél évtizedet kell visszamenni az időben ahhoz, hogy 5 milliárd köbméternél nagyobb téli fogyasztási adatot találjunk. A lakosság éves gázfogyasztása 3,5-3,8 milliárd köbméter, melynek zöme a fűtési szezonban, október és április között fogy el.
Érdemes azonban nem csak a december-január-februári, hanem a fűtési szezonba ugyancsak beletartozó október-novemberi és március-áprilisi időszak fogyasztását is figyelembe venni. Ezekben a hónapokban ugyan többnyire nem éri el a felhasználás a téli hónapokét, de az elmúlt évtized adatai alapján összességében további 3-4 milliárd köbméterrel növelik a fűtési szezon fogyasztását. Így összességében pedig már egy 7-8 milliárd köbméteres igényről beszélhetünk, vagyis a következő fél évben az éves magyar gázfogyasztás körülbelül háromnegyede realizálódik. Ezzel együtt a tárolókban még a fűtési időszak leteltével, március végén, április elején is jóval több mint 1 milliárd köbméter gáz szokott maradni.
Az október elején közel 5,5 milliárd köbméteres mennyiség ugyan elvileg önmagában képes lenne jó fél évig fedezni Magyarország teljes (körülbelül 10 milliárd köbméter/éves) fogyasztását is, de a fűtési szezon megnövekedett felhasználásával számolva legkevesebb 109 napig lenne elég a teljes gazdaság ellátására - mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a minap. Az állítás azon a feltételezésen alapul, hogy a következő időszak napi átlagos fogyasztása legfeljebb valamivel több mint több mint 50 millió köbméter lesz, ami -2 Celsius-fok körüli napi középhőmérséklet mellett szokott előfordulni. Hazai viszonyok között példátlan lenne egy ilyen hosszú hideg időszak, és rendkívül kicsi az esély az előfordulására, vagyis az aktuális gáztárolói készletszint biztosan jóval hosszabb időre is elég lenne.
A feltételes módot az indokolja, hogy az ellátást a fűtési szezonban sem csak a tárolókból kell megoldani, hiszen a folyamatosan rendelkezésre álló, évi körülbelül 2 milliárd köbméteres hazai kitermelés mellett importra is van lehetőség. Hogy ezek éppen milyen arányban részesülnek az ellátásból, az több tényező befolyásolja, mindenekelőtt a külső hőmérséklettől nagyban függő fűtési igény és az aktuális gázpiaci helyzet. A fűtési idényben a földalatti gáztárolók szerepe különösen meghatározó, hiszen egy hidegebb téli napon az ország földgázfogyasztásának akár fele is származhat ebből a forrásból. Sőt, amint az a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentésében található grafikonon látható, ennél jóval nagyobb részét is fedezheti a kitárolás a fogyasztásnak. A 2021 februárjában Magyarországot is elérő hidegbetörés alkalmával volt olyan időszak, amikor a csúcsigények jó kétharmadát a tárolók elégítették ki.
Milyen hatása van az áremelkedésnek?
A kereskedők az azonnali piacon elérhető gáz árának függvényében döntenek arról, hogy a tárolókból vagy importból fedezzék-e a keresletet. De a piaci árak szerepe nem csak a fűtési szezonban nagy. Az elmúlt két évhez képest alacsonyabb idei betárolást vélhetően részben szintén ez, pontosabban a tőzsdei gázárak rendkívüli drágulása magyarázza, amelyek mellett a kereskedők érthető módon alaposan megfontolták, mennyi gázt is tároljanak be. Az összefüggés a másik irányban is működik: az elmúlt évek rekord magas gáztárolói készletszintjeinek kialakulását a nyomott árak egészen biztosan támogatták.
Az árak alakulása tehát jelentősen befolyásolni fogja az ellátás szerkezetét és az egyes források részarányát. Az idei évben kialakult és várhatóan tartósan magas gázpiaci árak miatt, és azért, mert a tárolókban lévő gáz zömét olcsóbban szerezték be, jó esély van rá, hogy a tárolók nagyobb szerepet kapnak az ellátásból a korábbi években látottaknál. A fűtési időszak még csak most kezdődött, és ma még senki nem tudja, milyen árak uralkodnak majd a piacon pár hónap múlva, mindenesetre az eddig minden szempontból különleges idei évet látva az sem lenne feltétlen meglepő, ha évek óta először esetleg a szezon vége felé a hazai biztonsági (stratégiai) tárolók 1,45 milliárd köbméteres tartalékához is hozzá kellene nyúlni.
A kereskedelmi készleten felül rendelkezésre álló biztonsági készlet szélsőséges körülmények között – így különösen földgázellátási válsághelyzet esetén – szolgálja a lakosság folyamatos ellátását. A gáztárolóknak alapvetően két típusa van, kereskedelmi és stratégiai (más néven biztonsági); a cikk elején ismertetett, több mint 5 milliárd köbméternyi készletszint tartalmazza a kereskedelmi tárolók és a biztonsági tárolók készleteit is. A kereskedelmi tárolók készleteit a gázkereskedő cégek mozgatják, és az import mellett főleg ebből a forrásból biztosítják a hazai gázellátást, de akár exportálhatnak is belőle. Ezzel szemben a stratégiai tárolókból csak a nemzeti fejlesztési miniszter utasítására tárolható ki gáz, ami jellemzően akkor következhet be, ha egyéb forrásokból a gázellátás már nem biztosítható.
Az import részeként, valószínűleg a piacihoz kötött árazással, de már hosszú évekre előre "letárgyalva" érkezik az országba a szeptember végén megkötött új, 10+5 éves hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés keretében bebiztosított évi 4,5 milliárd köbméter földgáz is. Ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra október 1-től: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az aznap üzembe állt szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől. A szállítás időbeli ütemezéséről a kormány nem közölt részleteket, de az FGSZ honlapján található közel valós idejű adatok szerint mindkét irányból érkezik a gáz Magyarországra (ahogyan Ukrajna felől is, de ez már nem a magyar ellátást szolgálja).
Mi lesz az árakkal?
A piaci várakozások szerint a tőzsdei gázárak az idei fűtési szezon végéig Európa-szerte magasan maradnak a kínálati szűkösség miatt, amelynek számos oka van a gazdasági fellendülés okozta globális keresletnövekedéstől az alacsony európai gáztárolói készletszintektől az európai és orosz vezetékes gáz, valamint az LNG szállítmányainak visszaesésén át az ázsiai szénhiányig. Egy hideg tél alaposan megdobhatja a fogyasztást, ami kiugró ártüskéket is eredményezhet; és bár a telek trendszerűen egyre enyhébbek, a folyamat nem egyenletes, ráadásul a sarki lég- és tengeráramlási viszonyok, illetve jég destabilizálódása miatt a prognózisok szerint gyakrabban számíthatunk szélsőséges hidegbetörésekre is. Ezzel együtt a szintén a várakozások szerint az árnyomást valamelyest enyhítheti az LNG-kínálat enyhe emelkedése és az orosz gázszállítások növekedése, ami az új Északi Áramlat 2 gázvezeték valamikor a következő pár hónapban való engedélyezése és beüzemelése után várható.
