Rászánta magát a főváros az e-jegy-perre

Pert indít a főváros a használhatatlan elektronikus jegyrendszer elúszott milliárdjai miatt.

https://nepszava.hu/3132028_raszanta-magat-a-fovaros-az-e-jegy-perre

Nemzetközi választottbíróság elé citálja az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. A társaság döntését a városvezetés is támogatja – értesült a Népszava. Az indoklás szerint az AFC (Automated Fare Collection), más néven az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik. A projekt vesztesége a legfrissebb fővárosi számítások szerint több mint 9 milliárd forintra rúg. A teljes költség pedig menetközben csaknem 37 milliárdra hízott. A perindítás évek óta napirenden van, de a mostani időzítés mégis kissé meglepő. Az előző városvezetés(ek) korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság ugyanis éppen most jutott el a projekt tárgyalásáig. A momentumus Havasi Gábor tanácsnok vezette testület legutóbbi ülésén heves vita után döntött arról, hogy Vitézy Dávid, a projekt elindítója, Szeneczey Balázs korábbi illetékes főpolgármester-helyettes, valamint az e-jegy csúfos bukása miatt menesztett egykori BKK vezér Dabóczi Kálmán mellett Tarlós István korábbi főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meghallgatja az ügyben. Két bizottsági tag, a fideszes Bagdy Gábor, Tarlós egykori helyettese és Szegvári Péter, a volt főpolgármester bizalmasa, a BKK Igazgatóságának akkori elnöke, hosszasan értetlenkedett, mondván mi köze lett volna Tarlósnak ehhez, egy főpolgármesternek nem az a dolga, hogy egyedi ügyekben döntéseket hozzon. A testület ennek ellenére Tarlóst és Waltert is felvette a listára. Az ülés napját viszont még nem tűzték ki. Így a perről szóló döntés ettől függetlenül született. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor már az önkormányzati választási kampányban ígéretet tett az elszámoltatásra. A szándékot tovább erősítette a BKK 2019-ről készült pénzügyi beszámoló, amely szerint 4,7 milliárdos veszteséggel zárták az évet. A drámai hiány fő okát Karácsony az e-jegy totális bukásában látta. (A 2018-as üzleti évben már leírtak 3,114 milliárd forintot az AFC Projekt miatt.) „Nem lehet, hogy ne legyen felelőse az elmúlt évek legnagyobb budapesti botrányának, ezért megpróbáljuk kirángatni a gödörből az ügyet. Vizsgálóbizottság, a BKK új vezetése és a hatóságok is dolgoznak azon, hogy kiderüljön, az előző városvezetés politikai felelőssége mellett kiket terhel büntetőjogi felelősség” - mondta 2020 augusztusában a főpolgármester. A vizsgálóbizottság felállításáról már korábban, 2020 júniusában döntött a Fővárosi Közgyűlés, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt egészen idén nyárig nem tudott ülésezni a testület.  A BKK menedzsmentjét – élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval –, valamint a projekt felelőseit még Tarlós István menesztette. A korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az AFC Projekttel kapcsolatos esetleges visszaélések tisztázása érdekében. A feljelentés alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, azóta sincs hír a lezárásáról. A per indítását viszont egyre csak halogatták. Nem véletlenül. A BKK 2019-ben frissen megválasztott igazgatósága számára készült jelentés szerint egy választottbíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat. (Nem jó előjel a hármas metró kocsijait szállító orosz Metrowagonmash ellen indított per elakadása. A 2019 februárjában indított perben még a keresetlevelet sem sikerült átadni.) A jogi szakértők 2019 végén kevés esélyt láttak arra, hogy visszaszerezzék a nem működő e-jegyre korábban kifizetett pénzt, illetve azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló német cégnek. Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt a szállítói szerződés furcsa módosításai miatt a felmondás jogosságát vitató német cég további követeléssel állhatott elő: az addig legyártott, de még át nem vett rendszerelemek árát, illetve állásidő miatti kárigény megfizetését kérte. A használhatatlan rendszerért 2019-ben 6,7 milliárd forintot követeltek ezen a címen, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt akkor 10,6 milliárd forintnál járt a költségszámláló. A projekthez csaknem 17 milliárd forintos hitelt nyújtott az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD), de 2019-ben visszafizették a lehívott összeget.) A BKK eredetileg peren kívüli egyezséget kötött volna a vállalkozóval, de úgy tűnik ezt nem sikerült tető alá hozniuk.   

A BKK új igazgatósága számára készített jelentés hosszan sorolta a bukás okait, de úgy vélték, hogy a Scheidt & Bachmannnal 2014 őszén aláírt szállítói szerződés alkalmas volt arra, hogy szigorú projektvezetés mellett a beruházás sikeresen megvalósítható legyen. Csakhogy a szerződést többször is módosították, méghozzá a fővárosra nézve nagyon előnytelenül. Így a BKK-nak a leszállított, de önmagukban működésképtelen rendszerelemek után is fizetnie kellett, megváltoztatták a projekt ütemezését és az elszámolás módját is (a tendergyőzelem érdekében meglehetősen alulárazott munkákat az SB később valós költségen számolhatta el), illetve lehetőséget adtak a cégnek, hogy a BKK késedelme esetén állásidőt számítson fel. A BKK 2019-ben 5,2 milliárdos követelést tartott nyilván a céggel szemben. Nem mindenki járt ilyen rosszul. A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe. Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. A cég ráadásul 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után. De jól jártak a bankok és az ügyvédek is: a pénzügyi műveletek költsége 2019 végére meghaladta az 1 milliárdot, az ügyvédek díja a 215 milliót, a szakértőké a 906 milliót. A projekt azonban később is nyelte a pénzt. A G7 online portál szerint például a Zöld Terasz Kft-nek a BKK úgy hosszabbította meg a független mérnöki szolgáltatásra kötött 2015-ös szerződését 2019-ben és fizették egészen 2020 júniusáig, hogy az SB-vel kötött szerződést már 2018 novemberében felmondták. Másfél évig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata is növelni tudta az árbevételét a szerződésbontás évében, de 2019-ben is 245 milliós bevételre tett szert. A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András volt, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől. Idén májusban viszont megkezdődött a z SB magyar leányvállalatának végelszámolása.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Egymondatos közleményt adott ki a Fidesz az ellenzéki előválasztás leállásval kapcsolatban. Az MTI országos sajtószolgálatához eljutatott közlemény egészen pontosan így szól:
2021.szeptember 19.
A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.
2021.szeptember 13.
Nagyon fontosak a jelöltek, nagyon fontosak a jelölőszervezetek, de sokkal fontosabb az előválasztás demokratikus tisztessége – mondta Magyar György. Az ellenzéki előválasztásban közreműködő Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a kampány menetrendjéről, az egyjelöltes választásról, és arról is, van-e jogi alapja az előválasztásnak.
2021.szeptember 11.
Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 26. között tartják.
2021.szeptember 10.
Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.
2021.szeptember 7.
Az MSZP szerint „jobbikos agyszülemény” a kooperáció.
2021.szeptember 3.
Nem mindegy, melyik médium közvetíti a kormányfőjelöltek disputáját, mert annak is tétje van, ki hol tudja elérni és mozgósítani híveit.
2021.szeptember 1.