Rászánta magát a főváros az e-jegy-perre

Pert indít a főváros a használhatatlan elektronikus jegyrendszer elúszott milliárdjai miatt.

https://nepszava.hu/3132028_raszanta-magat-a-fovaros-az-e-jegy-perre

Nemzetközi választottbíróság elé citálja az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. A társaság döntését a városvezetés is támogatja – értesült a Népszava. Az indoklás szerint az AFC (Automated Fare Collection), más néven az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik. A projekt vesztesége a legfrissebb fővárosi számítások szerint több mint 9 milliárd forintra rúg. A teljes költség pedig menetközben csaknem 37 milliárdra hízott. A perindítás évek óta napirenden van, de a mostani időzítés mégis kissé meglepő. Az előző városvezetés(ek) korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság ugyanis éppen most jutott el a projekt tárgyalásáig. A momentumus Havasi Gábor tanácsnok vezette testület legutóbbi ülésén heves vita után döntött arról, hogy Vitézy Dávid, a projekt elindítója, Szeneczey Balázs korábbi illetékes főpolgármester-helyettes, valamint az e-jegy csúfos bukása miatt menesztett egykori BKK vezér Dabóczi Kálmán mellett Tarlós István korábbi főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meghallgatja az ügyben. Két bizottsági tag, a fideszes Bagdy Gábor, Tarlós egykori helyettese és Szegvári Péter, a volt főpolgármester bizalmasa, a BKK Igazgatóságának akkori elnöke, hosszasan értetlenkedett, mondván mi köze lett volna Tarlósnak ehhez, egy főpolgármesternek nem az a dolga, hogy egyedi ügyekben döntéseket hozzon. A testület ennek ellenére Tarlóst és Waltert is felvette a listára. Az ülés napját viszont még nem tűzték ki. Így a perről szóló döntés ettől függetlenül született. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor már az önkormányzati választási kampányban ígéretet tett az elszámoltatásra. A szándékot tovább erősítette a BKK 2019-ről készült pénzügyi beszámoló, amely szerint 4,7 milliárdos veszteséggel zárták az évet. A drámai hiány fő okát Karácsony az e-jegy totális bukásában látta. (A 2018-as üzleti évben már leírtak 3,114 milliárd forintot az AFC Projekt miatt.) „Nem lehet, hogy ne legyen felelőse az elmúlt évek legnagyobb budapesti botrányának, ezért megpróbáljuk kirángatni a gödörből az ügyet. Vizsgálóbizottság, a BKK új vezetése és a hatóságok is dolgoznak azon, hogy kiderüljön, az előző városvezetés politikai felelőssége mellett kiket terhel büntetőjogi felelősség” - mondta 2020 augusztusában a főpolgármester. A vizsgálóbizottság felállításáról már korábban, 2020 júniusában döntött a Fővárosi Közgyűlés, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt egészen idén nyárig nem tudott ülésezni a testület.  A BKK menedzsmentjét – élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval –, valamint a projekt felelőseit még Tarlós István menesztette. A korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az AFC Projekttel kapcsolatos esetleges visszaélések tisztázása érdekében. A feljelentés alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, azóta sincs hír a lezárásáról. A per indítását viszont egyre csak halogatták. Nem véletlenül. A BKK 2019-ben frissen megválasztott igazgatósága számára készült jelentés szerint egy választottbíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat. (Nem jó előjel a hármas metró kocsijait szállító orosz Metrowagonmash ellen indított per elakadása. A 2019 februárjában indított perben még a keresetlevelet sem sikerült átadni.) A jogi szakértők 2019 végén kevés esélyt láttak arra, hogy visszaszerezzék a nem működő e-jegyre korábban kifizetett pénzt, illetve azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló német cégnek. Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt a szállítói szerződés furcsa módosításai miatt a felmondás jogosságát vitató német cég további követeléssel állhatott elő: az addig legyártott, de még át nem vett rendszerelemek árát, illetve állásidő miatti kárigény megfizetését kérte. A használhatatlan rendszerért 2019-ben 6,7 milliárd forintot követeltek ezen a címen, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt akkor 10,6 milliárd forintnál járt a költségszámláló. A projekthez csaknem 17 milliárd forintos hitelt nyújtott az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD), de 2019-ben visszafizették a lehívott összeget.) A BKK eredetileg peren kívüli egyezséget kötött volna a vállalkozóval, de úgy tűnik ezt nem sikerült tető alá hozniuk.   

A BKK új igazgatósága számára készített jelentés hosszan sorolta a bukás okait, de úgy vélték, hogy a Scheidt & Bachmannnal 2014 őszén aláírt szállítói szerződés alkalmas volt arra, hogy szigorú projektvezetés mellett a beruházás sikeresen megvalósítható legyen. Csakhogy a szerződést többször is módosították, méghozzá a fővárosra nézve nagyon előnytelenül. Így a BKK-nak a leszállított, de önmagukban működésképtelen rendszerelemek után is fizetnie kellett, megváltoztatták a projekt ütemezését és az elszámolás módját is (a tendergyőzelem érdekében meglehetősen alulárazott munkákat az SB később valós költségen számolhatta el), illetve lehetőséget adtak a cégnek, hogy a BKK késedelme esetén állásidőt számítson fel. A BKK 2019-ben 5,2 milliárdos követelést tartott nyilván a céggel szemben. Nem mindenki járt ilyen rosszul. A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe. Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. A cég ráadásul 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után. De jól jártak a bankok és az ügyvédek is: a pénzügyi műveletek költsége 2019 végére meghaladta az 1 milliárdot, az ügyvédek díja a 215 milliót, a szakértőké a 906 milliót. A projekt azonban később is nyelte a pénzt. A G7 online portál szerint például a Zöld Terasz Kft-nek a BKK úgy hosszabbította meg a független mérnöki szolgáltatásra kötött 2015-ös szerződését 2019-ben és fizették egészen 2020 júniusáig, hogy az SB-vel kötött szerződést már 2018 novemberében felmondták. Másfél évig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata is növelni tudta az árbevételét a szerződésbontás évében, de 2019-ben is 245 milliós bevételre tett szert. A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András volt, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől. Idén májusban viszont megkezdődött a z SB magyar leányvállalatának végelszámolása.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.