Orbán Viktor jelentős béremeléseket jelentett be

A miniszterelnök terjedelmes interjút adott péntek reggel a Kossuth rádióban. Az ápolók, a bölcsődei dolgozók, a szociális ágazatban keresők és a kultúrában dolgozók számára nagyobb béremelést jelentett be. A pedagógusok bérrendezése két lépcsőben zajlik majd.

https://infostart.hu/belfold/2021/10/08/orban-viktor-jelentos-beremelese...

Hosszabb interjút adott a Kossuth rádióban péntek reggel a miniszterelnök.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 16-án.

Elsőként - kérdésre válaszolva - arról az EU-ban terjedő javaslatról beszélt, hogy egyes országokban 100 eurót kapnak az oltakozók.

"Csak az oltás segít, aki nem veszi fel az oltást, veszélyben van, van olyan orvos, aki azt mondja, hogy minden oltatlant megtalál a vírus. De a javaslat, hogy fizessünk, komolytalan. A felelősségteljes magatartás az, ha az ember felveszi az oltást. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a harmadikat is vegye fel, én is fel fogom venni a jövő héten, bár nem vagyok félős típus" - ecsetelte Orbán Viktor.

A TELJES INTERJÚT ITT HALLHATJA.

Indoklásul azt mondta,

"jobb, hogyha van harmadik oltás, mintha nincs".

Ezt követően az európai "rezsipánikról" beszélt.

"Vannak nálunk gazdagabb országok, amelyek számára a rezsi nem olyan fontos kérdés, mint nálunk, de a magas rezsi nálunk a családokat meg tudja gyötörni. Az idősebbek emlékezhetnek rá, a 2002-es választási vereségünk után arra figyelmeztettünk, hogy a baloldali kormányok emelni fogják a rezsi árát, fel is emelkedett a gáz ára talán a háromszorosára, az áramé a kétszeresére" - idézte fel.

Vagyis: Orbán Viktor "a baloldallal ellentétben a piaci rezsiárakat" nem fogadja el,

"meg kell védenünk a rezsicsökkentést, van egy fix ár, azzal a magyar családok számolhatnak".

A probléma súlyát a benzináron lehet szerinte érezni, az üzemanyagár felveréséért pedig Brüsszelt tette felelőssé.

"Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma, a lengyelek és a csehek is egyértelművé tették a magyarok mellett, hogy követelik, hogy a benzinárat felverő javaslatokat változtassák meg" - tette hozzá.

Ezt követően a 7,5-8 százalékos várható magyar gazdasági bővülésről beszélt.

"Mi itt a kulcsmomentum? A magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje azt a teljesítményt, amit a járvány előtt mutatott, a magyar emberek dolgoztak."

A következmények között említette, novemberben jön a 80 ezer forintos nyugdíj-kompenzáció, 1,9 millió család pedig visszakapja azt az adót, amit a 2021-es évben befizetett.

 

Béremeléseket is bejelentett:

  • az ápolóké 21
  • a bölcsődei dolgozóké 20
  • a szociális ágazatban dolgozóké 20
  • a kultúrában dolgozóké 20 százalékkal

emelkedik 2022-ben.

Jelezte, ha az ország teljesítménye lehetővé teszi, jövőre a teljes 13. havi nyugdíjat is visszaállítják, nem csak egy hetit.

A pedagógusokra 10 százalékos béremelés vár most,

majd 2022 után lehet számukra egy nagyobb béremelést biztosítani - mondta még, tudván, a pedagógusok hamarosan sztrájkra készülődhetnek.

"Jobban mennek a dolgok, mint szoktak menni, de az alapok még nem elég biztosak" - tette hozzá.

Szót ejtett még arról is, hogy Brüsszel azért tartja vissza a magyaroknak járó válságrendezési pénzt, mert a kormány nem engedi be az LMBTQ-aktivistákat, "a vita eredményezi a csúszást", ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság nem szenvedhet attól, hogy nem érkezik meg a forrás, ezért "azt magunknak kellett előteremtenünk", a programokat a kormány elindította.

Nem szegte a kedvét, hogy Karikó Katalin nem kapott idén Nobel-díjat, az mRNS-vakcina kifejlesztője így is a "mi hősünk".

"Magyarország jövője nem csak azon múlik, hogy lesz-e Nobel-díjasunk, a szakmunkások színvonala ugyanilyen fontos" - szögezte le a miniszterelnök.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.