Most már borítékolhatóan sikerül a Fidesznek érvényes népszavazást összegründolnia

Előre borítékolható, hogy Áder János – a kormánynak kedvezve – egy napra fogja kitűzni az országgyűlési választást és a népszavazást a kormány – ötről négyre zsugorodott – kérdéseiről.

https://hirklikk.hu/kozelet/most-mar-boritekolhatoan-sikerul-a-fidesznek...

Ez mindenképpen a Fidesznek kedvez, ugyanis míg ősszel a közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy akár 40 százalék alatt maradhat a részvétel – azaz érvénytelen lehet majd – az Orbán melegellenes, homofób kérdéseit felvonultató referendumon, az országgyűlési választásokon, már csak annak az óriási tétje miatt is jó eséllyel legalább rekord közeli részvételre lehet számítani. Kérdés, oldalszerűen fognak-e az állampolgárok ikszelni, vagy sem, más szóval, a pártpreferencia mentén voksolnak-e a népszavazáson.

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, kedden az Országgyűlés döntött: elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Az erről szóló határozat voksolásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem szavaztak.

A referndumon végül négy kérdést tesznek majd fel:

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A Kúria elmeszelt egy kérdést  

TASZ indítványára reagálva, a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatva, a Kúria az emberi méltóság védelme mellett kiállva, megtagadta a kormány népszavazási kérdései közül a következő hitelesítését: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”. A legfelsőbb fórum szerint ugyanis ez a kérdés nem hitelesíthető, mert a népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény megváltoztatására, márpedig bárhogyan válaszol egy érvényes népszavazáson a többség erre a kérdésre, mindenképp az Alaptörvény módosítása válna szükségessé.

A Fidesz persze messze nem lehetett biztos abban, hogy pozitívan fogadják még akár a saját szavazói is a kérdéseket, annak ellenére, hogy azokat először személyesen Orbán Viktor ismertette. Abban még kevésbé bízhattak, hogy az embereket képes mozgósítani egy ebben a kérdéskörben kiírt referendum, aminek érvénytelen volta (azaz az 50 százalékos alatti részvétel) azért rendkívül kínos lehetne a kormányzó pártnak. Pedig az első közvélemény-kutatások pont ezt látszottak alátámasztani: a Publicus augusztus elején készített reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy a válaszadók 44 százaléka venne részt a referendumon, a távol maradók aránya 52 százalék lenne, négy százalék pedig nem tudta, nem mondta, mit tenne.

Ilyen körülmények között jól jött a Fidesznek, hogy az ellenzék, jelesül a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea augusztus elején törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésben „Az országos népszavazási eljárás módosításáról”, amelynek célja az volt, hogy meg lehessen tartani a népszavazást az országgyűlési választás napján. Ő ezt attól a gondolattól vezérelve lépte meg, hogy ezzel elősegíthetik a népszavazást a Karácsony Gergely által – a többek között a Fudan-kampusz betelepítése kapcsán – megfogalmazott kérdésekről. (Az más kérdés, hogy részint a kérdések többségét elmeszelték, részint pedig többek szerint – ilyen Magyar György is – rosszul számoltak azok, akik azt gondolták, hogy a Fidesz által keltett ellenszélben jövő áprilisig végig lehet menni az összes akadályon.) A Fidesz kapva kapott az alkalmon, s végül mintegy három hete a parlament egyhangúlag (!) el is törölte a korlátot, hogy referendum nem tűzhető ki az országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választást megelőző, illetve követő 41 napon belüli időpontra.

A kormányzó párt álságos módon, a költségtakarékosságról beszél – s ezt már a határozat tervezetében is levezette: az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése 12,6869 milliárd forint, de ha a népszavazást az országgyűlési választás napján, közös eljárásban tartják, akkor az előbbi lebonyolításának a költsége csak 5,5665 milliárd forinttal drágul. Tegyük hozzá, azért ennél jóval többe fog ez kerülni az adófizetőknek, legalábbis, ha hiszünk Rogán Antalnak. A miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn ugyanis úgy fogalmazott, hogy a népszavazás előtt a kormány „erős kampányt" folytat majd, s ismerjük, hogy miből állnak az ilyen erős kampányok...

Az igazi ok persze nem a spórolási szándék, hanem az, amit Magyar György, a már korábban idézett blogbejegyzésében a következőképpen fogalmazott meg: azzal nyilván a Fidesz is számol, hogy olyan ostoba kérdésekre, mint hogy lehet-e a nemváltoztató műtéteket népszerűsíteni kiskorúak körében, nem akar majd legalább négymillió szavazópolgár válaszolni. Borítékolható tehát, hogy ez a referendum az 50 százalékos részvétel hiánya miatt érvénytelen lenne. Ám ha a parlamenti választással egyidőben tartanák a népszavazást, jobbak az esélyek, mert aki voksolni akar – ez a választásra jogosultak legalább 60-65 százaléka –, ha már úgyis elment a szavazókörbe, az egyéni képviselőjelölteket, illetve az országos pártlistákat tartalmazó szavazólapok mellett, miért ne ikszelne valahová még a kormány kérdéseit tartalmazó öt szavazólapon is?

S a 2022. tavaszi országgyűlési választáson a részvétel minden bizonnyal meg fogja haladni a 60-65 százalékot. Eddig ugyanis azt láthattuk, hogy amikor a szokásosnál érezhetően élesebb harc volt a győzelemért, akkor a szavazópolgárok is nagyobb arányban járultak az urnákhoz. 2002-ben volt a rendszerváltás óta legmagasabb részvétel, mégpedig a második fordulóban, miután Orbán Viktor felheccelte a táborát a Testnevelési Főiskolán elmondott hírhedt beszédével. Akkor a szavazásra jogosultaknak a 73,51 százaléka mozdult meg, igaz, már az első fordulóban is az addigi rekord magas részvételt rögzítettek, 70,53 százalékosat. Összehasonlításként: Orbán 2010-ben az első kétharmadot úgy nyerte el, hogy az első fordulóban 64,20, a másodikban már csak 46,64 százalékos volt a részvétel (ez utóbbi a második legalacsonyabb részvétel volt a rendszerváltás óta). Most pedig – ezt bizton ki lehet jelenteni – nagyon magas választási részvételre lehet számítani, a tét mindkét oldalon óriási, talán minden eddiginél nagyobb. Így érheti majd el a Fidesz, hogy az „ostoba” kérdéseiről tartandó népszavazás érvényes legyen.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.