Mit (nem) tehet meg a munkaadó? - munkajogászok a Covid-oltás kötelezővé tételéről

https://www.hrportal.hu/hr/mit__nem__tehet_meg_a_munkaado__-_munkajogasz...

Az új rendelkezések 2021. november 1-jén léptek hatályba, és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig maradnak hatályban (ez jelenleg 2022. január 1-jét jelenti, de  szinte biztosra vehető, hogy meg fogja hosszabbítani a jogalkotó a törvény hatályát).

Kik számára tehető kötelezővé az oltás?

A magánszférában dolgozókra vonatkozó rendelet célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírhassák a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára. Értelmezési nehézséget vet fel, hogy a rendelet nem munkavállalókat, hanem foglalkoztatottakat említ. A rendelet hatálya minden foglalkoztatottra kiterjed, akiket nem állami vagy önkormányzati intézményeknél foglalkoztatnak.

A rendelet nem munkajogviszonyról, munkáltatóról és munkavállalóról szól, hanem annál sokkal tágabban, cégről és vállalkozásról, illetve foglalkoztatottakról. A „foglalkoztatott” fogalmát nem határozza meg a rendelet, és nem utal olyan jogszabályra, ami ezt definiálná, ezért  többekben felmerülhet, hogy nemcsak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra terjeszthető ki a kötelezettség, hanem az egyéb foglalkoztatási formákra is, pl. állandó megbízottakra, gyakornokokra, diákszövetkezek által közvetített foglalkoztatottakra. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottnak minősül, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. Ezért ha a társadalombiztosítási fogalomból indulunk ki, akkor például állandó megbízottak esetén nem kerülhet sor a kormányrendelet szabályainak alkalmazására. Álláspontunk szerint érdemes lenne a kormányrendeletben a foglalkoztatott definíciót pontosítani, akár egyértelmű jogszabályhelyre utalással, mert a jelen formájában ez félreértésekhez vezethet.
Mentesül az a foglalkoztatott, aki számára a védőoltás egészségügyi okból nem javasolt, és ezt orvosi szakvéleménnyel igazolja (üzemorvos, ennek hiányában a munkaegészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a háziorvos).

Mi alapján rendelhető el a kötelező oltás?

A munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írhatja elő a védőoltás felvételét. A koronavírushoz kapcsolódóan a foglalkoztatottak személyiségi jogainak a korlátozása kapcsán általában arra kellett eddig is figyelni, hogy az adott munkavégzés és a munkakör körülményei határozzák meg a munkáltatói intézkedések szükségességét és arányosságát. Például aki folyamatosan távmunkában dolgozik, az nem jelent veszélyt a munkatársai számára, ezért számára nem rendelhetőek el ugyanolyan korlátozások, mint a munkahelyen dolgozók számára.

Ez igaz a kötelező oltásokkal kapcsolatban is, minimum egy belső kockázatértékelés alapján kell meghatározni, hogy mely munkakörök, és milyen munkahelyi viszonyok indokolják az oltás elrendelését. Egy ilyen kockázatelemzés hiányában a munkáltató nehezen tudná igazolni utólag, hogy döntése indokolt és átgondolt volt.

A jelen cikkben nem elemezzük az esetleges alkotmányjogi aggályokat, de valószínűsíthető, hogy ahogy az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró jogszabály, úgy a két új kormányrendelet ellen is fognak többen alkotmányjogi panasszal élni.

Hogyan rendelhető el a védőoltás felvétele?

A munkáltatónak kötelező meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami legalább 45 nap kell, hogy legyen (kétdózisú védőoltás esetén a határidő az első dózisra vonatkozik).

A munkáltató elektronikus úton (praktikusan e-mailben vagy valamilyen belső céges platformon) vagy írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat a kötelező védőoltás elrendeléséről, annak határidejéről és a felvétel elmaradásának jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételének igazolása személyazonosító igazolvánnyal és az alábbi dokumentumok valamelyikének a bemutatásával történik: uniós digitális COVID-igazolvány; védettségi igazolvány, illetve applikáció; az oltást igazoló orvos által kiállított igazolás (NNK honlapján közzétett minta szerint); WHO által kiadott nemzetközi oltási igazolvány, ha az oltást igazoló orvos bejegyzését tartalmazza; olyan állam által kiállított védettségi igazolás, melyet Magyarország elismer.

Csak az EU-ban vagy Magyarországon engedélyezett oltóanyag vehető figyelembe az igazolás során.

Milyen következmények alkalmazhatóak?

Ha nem veszi fel határidőben az oltást a foglalkoztatott, fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkáltató. Az oltás felvételére adott határidő leteltét meg kell várni a fizetés nélküli szabadság elrendelésével, akkor is, ha a munkavállaló már előre kijelenti, hogy nem fogja az oltást felvenni.

Ha a fizetés nélküli szabadság az elrendelésétől számított egy évig fennáll, és a munkavállaló nem igazolja a védőoltás felvételét, vagy nem igazolja a mentesülésre való jogosultságot, a munkáltató felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a foglalkoztatott jogviszonyát. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

Ha a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló felveszi a védőoltást, és ezt igazolja, a fizetés nélküli szabadságot azonnal meg kell szüntetni. A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés ideje alatt a védőoltás nem rendelhető el, csak ennek megszűnte után.

Adatkezelési kérdések

Az új rendelkezések alapján a munkáltató kezeli a személyazonosító igazolvány és az oltási igazolás dokumentumainak a védőoltás felvételére vonatkozó adatait, illetve mentesülés esetén az orvosi szakvéleménynek az ellenjavaltságra vonatkozó adatait. Csak a szükséges mértékben és ideig kezelheti a munkaadó az adatokat, de maximum a veszélyhelyzet megszűnéséig. Látható, hogy a munkáltató nemcsak az igazolás bemutatását kérheti, hanem annak az adatait meg is őrizheti.

Az adatkezeléssel kapcsolatos általános kötelezettségek betartására ebben az esetben is figyelni kell (pl. tájékoztatás adása, az érintettek jogainak a biztosítása stb.). Nem javasolt, hogy az igazolásokat a munkáltatók lemásolják, az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében csak a szükséges adatok rögzítése célszerű.

Állami alkalmazottak

Az állami intézmények alkalmazottaira a fentieknél szigorúbb rendelkezések vonatkoznak. Az így foglalkoztatottak kötelesek felvenni az oltást 2021. december 15-ig, ha ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, illetve 2022. január 31-ig minden más esetben. A munkáltató dönt arról, hogy melyik kategóriába tartozik a foglalkoztatott, és erről november 15-ig értesíti emailben vagy írásban a foglalkoztatottat.

Önkormányzati intézmények esetén a polgármester dönt arról, hogy alkalmazza-e a rendeletet a kötelező oltásról.

Az oltás felvételének igazolására, a mulasztás következményeire ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a magánszférában alkalmazottakra, azzal a különbséggel, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató köteles elrendelni az oltás felvételének elmulasztása esetén, és ez nem csupán egy lehetőség.

Az új rendelkezések visszhangja

Az új magyar szabályok a szigorúbbak közé tartoznak nemzetközi viszonylatban, de különösen Európán belül. A legtöbb európai ország a tömeges rendezvények vagy vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek látogatását korlátozzák a beoltottakra, illetve a kötelező oltások legfeljebb az egészségügyi dolgozókra, időseket gondozó intézményekben dolgozókra terjednek ki. Ez alól Olaszország kivétel, ahol általánosan kötelező a munkavállalók számára az oltás felvétele, vagy rendszeres tesztelés.

Ehhez képest hazánkban az állami szférában dolgozók számára kötelezővé vált az oltás, a magánszférában pedig a munkáltató hozhat erről döntést. A következő hetekben érdemes figyelni, hogy hogyan döntenek a nagyobb munkáltatók a bevezetéssel kapcsolatban. Az óvatosság érthető részükről, hiszen az új jogszabályok alapján is a munkáltató felelőssége, hogy csak az érintett munkakörök esetében rendeljék el az oltás felvételét, és ez megfelelően indokolt legyen a munkáltató saját kockázatelemzése kapcsán. A munkáltatók az új jogszabályok mellett sem mentesülnek a felelősség alól, ha jogszerűtlenül korlátozzák a munkavállalók személyiségi jogait, és figyelembe véve az erős ellenérzéseket az oltással, és az egészségügyi dolgozók által eddig támasztott alkotmányjogi panaszokat,  számíthatunk az új kormányrendeleteket érintő alkotmányjogi panaszokra is.

A munkáltatók és munkavállalók szempontjából is egyelőre tisztázatlan, de fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy munkavállalónak bizonyítottan baja lesz a munkáltató által előírt védőoltástól. Vélhetően a súlyos esetekben állami kártalanítást lehet majd igényelni, ahogy az államilag kötelezően előírt védőoltásokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint is. Remélhetőleg ezt a kérdést is rendezi majd a jogalkotó.

Oláh Zsófia
Móricz Ildikó
A szerzők ügyvédek, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogászai