Mi az Operettszínház válasza az elmúlt évek botrányaira?

Az utóbbi években több, művészvilágból érkező zaklatással, visszaéléssel kapcsolatos történet látott napvilágot. Az ügyek – mint például Gothár-ügy, Eszenyi-ügy – mélyen gyökerező problémáról árulkodnak. Nem egyszeri esetekről van szó, precedenst teremtettek, rendszerszintű hiányosságra hívták fel a figyelmet.

https://index.hu/kultur/2021/05/14/operettszinhaz-zaklatas-botrany-etika...

Egyes színházak vezetői és fenntartói már rádöbbentek arra, hogy ahhoz, hogy a hasonló, erkölcsileg megkérdőjelezhető szituációkat elkerülhessék, cselekedniük kell. Például úgy, hogy etikai kódexet írnak, eljárási rendet határoznak meg, vagyis szakértők bevonásával pontosan leírják, milyen esetek számítanak munkahelyi zaklatásnak vagy hatalommal való visszaélésnek, és ha valaki ilyet tapasztal, azt kinél jelentheti be, s hogy a panaszt hogyan, milyen elvek figyelembevétele mellett tudják kivizsgálni.

A közelmúltban két színház, a Debreceni Csokonai Színház és a Vígszínház már összeállította a maga etikai normáit, megalkotta eljárási rendjét. A Magyar Színházi Társaság nem is olyan régen online beszélgetést rendezett a témáról, erről az Indexen már olvashattak.

KAPCSOLÓDÓ

Mióta zavar bennünket a munkahelyi zaklatás?

Mióta zavar bennünket a munkahelyi zaklatás?

A Vígszínház és a debreceni Csokonai Színház etikai kódexe iránytű más munkahelyek számára.

KAPCSOLÓDÓ

 Figyeltünk, hogy ne maradjunk kettesben az ügyvezető igazgatóval

Az Operettszínház munkatársai: Figyeltünk, hogy ne maradjunk kettesben az ügyvezető igazgatóval

Még börtönnel is fenyegették a Budapesti Operettszínház három munkatársát, akik fél évig bírták az intézményben. Állítják: leveleik válasz és aláírás nélkül jöttek vissza Kiss-B. Atilla főigazgatótól, akinek tudnia kellett a színházban uralkodó légkörről.

Az Index felkereste a Budapesti Operettszínházat is, hiszen az intézmény falain belül több olyan botrányos eset is történt, ami sajtóvisszhangot kapott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy náluk készül-e hasonló dokumentum. A válasz, amit az intézmény szerkesztőségünkhöz eljuttatott, így hangzik:

A Budapesti Operettszínház mindenben a hatályos jogszabályok és a jogszabályokon alapuló belső szabályzatai szerint jár el. Színházunk – mint a magyar és az európai kulturális élet egyik kiemelkedő képviselője – az alapvető emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának elkötelezett híve. Habár a jogszabályok kellő mértékben rendezik a munkahelyi viszonyokat, a művészek és munkatársak biztonságérzete, a belső eljárásrend kellő szabályozottsága érdekében a Budapesti Operettszínház igazgatása szükségesnek tartotta megalkotni a saját Etikai szabályzatát. A szabályzat szövegezése előrehaladott állapotban van, a Munka Törvénykönyve szerinti egyeztetésekre a jogi és egyéb szakmai véleményezést követően kerül sor.

Bár a kérdésünk csak a készülő dokumentumra irányult, az Operettszínház fontosnak tartotta közölni, hogy a felmerült problémás ügyekben a színház a hatályos jogszabályokon alapuló belső szabályzat szerint járt el, így rákérdeztünk, mik ezek a belsős szabályzatok, és mely részei vonatkoznak például a legutóbb nyilvánosságot látott, hatalommal való visszaélést és zaklatást érintő esetre, amikor is az intézmény több korábbi alkalmazottja panaszt tett Kiss-B. Atilla főigazgatónál az ügyvezető viselkedéséről.

Válaszként megkaptunk a színház oldalán is nyilvánosan elérhető, még az előző igazgató által jóváhagyott és érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzatot, annak mellékletét, illetve a Kollektív Szerződést. Arra a kérdésünkre, hogy ezekben a dokumentumokban mely pontokra hivatkoznak, nem érkezett válasz.

Ezek után felkerestük dr. Rihay-Kovács Zitát, a Biztonságos Terek Alapítványban is közreműködő, Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkárát, hogy segítsen értelmezni, a fent említett dokumentumok mely részei vonatkozhatnak a főigazgatóra, vagy bármely más, a sajtóban megjelent, Operettszínházon belül történt problémás ügyre.

A Szervezeti és Működési Szabályzatból az derül ki, hogy a főigazgató felelős minden olyan jogszabályi rendelkezés megtartásáért, amelynek címzettje az intézmény (munkáltató) vagy annak vezetője (a munkáltató vezetője). Ezen kívül a főigazgató feladata az is, hogy elkészítse az intézmény egyenlőségi és foglalkoztatáspolitikai tervét. Az Operettszínház hivatalos online felületein ilyen dokumentum nem található.

Ezen felül Rihay-Kovács Zitától azt is megtudtuk, hogy:

a Kollektív Szerződés nem szabályozza, hogy mi a követendő eljárás, és mi a jogkövetelmény, amikor egy munkavállalóval szemben egy vezető visszaél a hatalmával.

Ez azért fontos információ, mert bár az Operettszínház hozzánk intézett üzenetében nem említi, mely kérdéses ügyben jártak el a hatályos jogszabályok szerint, ha az összes, a sajtóban napvilágot látott esetet nézzük, mindenhol a vezetővel szemben merültek fel panaszok, azaz pontosan azzal az emberrel szemben, akinek a problémát jelenteni kellene.

KAPCSOLÓDÓ

Megnevezték a szexuális zaklatással vádolt színházigazgatót

Megnevezték a szexuális zaklatással vádolt színházigazgatót

Egy ma már külföldön élő táncos élő adásban mesélte el, hogyan alázta meg és zaklatta 18 éves korában a rendező. Aztán kimondta Kerényi Miklós Gábor nevét.

Az első pletykák 2017-ben kaptak szárnyra Kerényi Miklós Gábor megkérdőjelezhető viselkedéséről. Ezek a történetek szóbeszédek, illetve a közösségi médiában folytatott nyilvános kommenteken keresztül keringtek. Lőrinczy György, az Operettszínház akkori igazgatója nyilatkozta is a Fideliónak, hogy ezeken a kommenteken és hozzászólásokon keresztül kerestek tanúkat, áldozatokat, de akadtak olyanok is, akik maguktól keresték meg őket az üggyel kapcsolatban. A főigazgató ezek után rendelt el etikai vizsgálatot, aminek az lett az eredménye, hogy Kerényi Miklós Gábortól megvonták a bizalmat – aki ezt követően kérte nyugdíjazását.

KAPCSOLÓDÓ

Minden szereplő retteg a következő színházi zaklatási ügyben

Minden szereplő retteg a következő színházi zaklatási ügyben

A Marton Lászlót ért vádak mellett sokan egy fiatal fiúkat elfenekelő színházigazgatóról suttognak, mi is beszéltünk egy áldozattal. Mégsem robbant ki eddig ügy a dologból.

Pár hónappal később, 2018 szeptemberében a HVG már arról számolt be , hogy értesülésük szerint az Operettszínház több alkalmazottja is panasszal fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához mint az intézmény fenntartójához. A lap akkori információi szerint Pányik Tamás, a színház egykori rendezőasszisztense állította, hogy több levelet is küldött a tárcának, melyekben tettlegességgel is vádolta Lőrinczy György főigazgatót. Lőrinczy György és az Operettszínház jogi képviselője ekkor egy ügyvéd által jegyzett levelet juttatott el a szerkesztőségbe, amiben az akkor esedékes igazgatóválasztásra hívták fel a figyelmet, valamint a szerintük ebből fakadó alaptalan vádakra. Azt is megírták, hogy polgári pert és büntető eljárást kezdeményeztek a rágalmakat terjesztők ellen. Ez az ügy végül a sajtóban nem futott tovább, Lőrinczy helyett, viszont Kiss-B. Atillát ültették az igazgatói székbe – annak ellenére, hogy a társulat Lőrinczyt támogatta.

Lőrinczy GyörgyLőrinczy György

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

KAPCSOLÓDÓ

Távozik az Operettszínház ügyvezető igazgatója

Kriza Zsigmond közös megegyezéssel távozik.

Tavaly februárban a Budapesti Operettszínház közleményben tudatta, hogy az intézmény „teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira tekintettel, közös megegyezéssel távozik”.

KAPCSOLÓDÓ

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház munkatársai

Megalázásra, zaklatásra panaszkodnak az Operettszínház munkatársai

Azt állítják: a Budapesti Operettszínház főigazgatója is tudott a hatalmi visszaélésekről, de nem tett semmit. Az ügyvezető igazgatót, aki a hivatalos kommunikáció szerint munkája sikeres elvégzése után önként távozott, szerintük emiatt állították félre.

Pár hónappal később, júniusban azonban az Indexen jelent meg a hír, hogy a Budapesti Operettszínház több munkatársa megalázásra és zaklatásra panaszkodik. Először két, majd három – neve elhallgatását kérő – sértett állította, hogy Kriza Zsigmond, az intézmény korábbi ügyvezető igazgatója elviselhetetlen légkört teremtett és visszaélt a hatalmával, egyikükre szexuális tartalmú megjegyzéseket tett, erről tájékoztatták a főigazgatót.

Amikor az Index akkor erre hivatkozva rákérdezett Kiss-B. Atillánál, hogy Kriza távozásban szerepet játszottak-e az ügyvezető igazgatót ért vádak, a főigazgató azt a választ adta, hogy: „Dr. Kriza Zsigmond magatartásával, munkájával kapcsolatban soha, semmilyen szabálytalanságot vagy kifogasolható momentumot nem tapasztaltam, távozási szándékát sajnálattal vettem tudomásul”. Ehhez képest nagyjából egy héttel később a Hír TV műsorában Kiss-B. Atilla már a következőt állította: „Azt tudom mondani, hogy rávetült a gyanú árnyéka, és közös megegyezéssel megváltunk egymástól.”

2020 júniusában a színház fenntartója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálatot indított, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az intézményben kitört botrány tisztázásával kapcsolatban, majd megállapította, hogy Kiss-B. Atilla az „elvárható gondossággal járt el”.

TEHÁT ELVÁRHATÓ GONDOSSÁGGAL, DE EZ NEM FELTÉTLENÜL JELENTI AZT, HOGY A JOGSZABÁLY SZERINT IS.

Gulyás Gergely a 2020. augusztus 6-i Kormányinfón ráadásul említette, hogy a vizsgálatot úgy zárták le, hogy a sértetteket senki nem hallgatta meg, az általuk valósnak vélt tényeket nem tudták ismertetni. A sértettek egy csoportját képviselő dr. Gál András az Index megkeresésére akkor meg is erősítette, hogy ügyfeleit nem keresték meg az állítólagos vizsgálat ügyében.

Az Operettszínház sértettjei és képviselői a mai napig próbálják megszerezni a vizsgálati dokumentumokat, eddig közérdekű adatigénylés során annyi információhoz jutottak hozzá, hogy „az (állami) intézmény felbérelt egy vagyonvédelmi tanácsadó céget, amiről semmiféle háttér-információ vagy referencia nem áll rendelkezésre az interneten, és velük bonyolított le valamit, amiről nem tudjuk, hogy micsoda” – derül ki ez a napokban az Indexen megjelent interjúból, amiben az egyik sértettel beszélgettünk az egész botrány hatásairól.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.