Miért nem alakult meg Orbán nacionalista szuperfrakciója?
https://www.klubradio.hu/adasok/miert-nem-alakult-meg-orban-nacionalista...
Megfogadták, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg az Orbán Viktor által remélt hivatalos nacionalista szövetség, és nem jött létre az EP-ben koalíció – írja a Politico. Júliusban 16 "jobboldali" párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lépnek, de ezt a lépést – ami hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért?
Mert mindenkinek más a belpolitikai érdeke, és a brüsszeli kártyát másképp játsszák ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, hogy ha a frakciójukkal, az Európai Konzervatívok és Reformistákkal összeolvadna az Identitás és Demokrácia frakció, akkor az utóbbiak szélsőséges tagjai miatt elveszítené népszerűségét. A frakció egyik tagja európai parlamenti elnöki pozícióra áhítozik, és félő, a radikálisok miatt elveszítené az esélyét. Pedig az összeolvadással a harmadik legnagyobb uniós frakció jönne létre, ami több uniós pénzzel is járna.
Orbán Viktor Varsóban
Varsó, 2021. december 4. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott családi fotón Tom Van Grieken, a belga Flamand Érdek párt vezetője, Martin Helme, az Észt Konzervativ Néppárt elnöke, Valdemar Tomasevski, a Litvániai Lengyelek Választási Akciójának EP-képviselője és Aurelian Pavelescu, a romániai Keresztyéndemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetője (első sor,b-j), valamint Santiago Abascal, a spanyol Vox párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság párt elnöke, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje (második sor, b-j) az európai konzervatív pártvezetők munkaülésén a Regent Warsaw Hotelben 2021. december 4-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót hoznának létre. Az Euronews Orbánt idézve azt írja, hogy mindannyian Brüsszel politikáját akarják megváltoztatni. Ám van még egy ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, se a magyar oroszbarátságot. Míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak azonban elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban.
A konferenciával Marine Le Pen volt a legelégedettebb, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második legnagyobb jobbközép frakciót tudják összehozni. Abban állapodtak meg a pártok, hogy kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban.
Orbán Viktor Varsóban
Varsó, 2021. december 3. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) az európai konzervatív pártvezetők munkaülésén Varsóban 2021. december 3-án. Mellette Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j4) és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje (j2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A konferenciával egyidőben egy tucatnyi tüntető tiltakozott és azt skandálta: Nem a fasizmusra!
Az izraeli védelmi tárca - stratégiai nemzetbiztonsági okokból - ellenzi a Spacecom műholdas kommunikációs rendszer részeladását a magyar a 4iG-nek, mivel instabilnak és nem éppen demokratikus entitásnak tartja – számol be a június óta húzódó magyar-izraeli bizniszről az izraeli Haaretz. Pedig Izraelnek Magyarország a legjobb uniós szövetségese.
A minisztérium attól tart, hogy ezzel izraeli állampolgárok, miniszterek és különféle biztonsági cégek adatai kerülhetnek szélsőségesek kezébe. Attól is tartanak, hogy az üzlet mögött az igazi érdekelt maga a magyar kormányfő. Nemrég hoztak Izraelben egy új jogszabályt, hogy stratégiailag fontos izraeli vállalkozásban külföldi cég 20%-nál több részesedést nem szerezhet. A lap Mészárosnak tulajdonítja, de tavaly nyár óta 4iG-ből kivásárolták Mészárost, így valójában Jászai Gellért 70 millió dollárt, 22 milliárd forintot fizetne a cég 50%-os részesedéséért. A cég egyébként veszteséges és nagy adóssága is van.
Nő Kelet-Európában az elégedetlenség a nyugati liberalizmussal szemben – erről adott hírt az amerikai közszolgálati rádió, az NPR annak kapcsán, hogy Joe Biden amerikai elnök Magyarországot nem hívta meg a héten tartandó amerikai Demokrácia Csúcstalálkozóra. A cikk emlékeztetett, hogy Biden egyszer a világ gengsztereinek nevezte az orbáni rendszer szereplőit.
A helyszíni tudósításban pro és kontra véleményeket szólaltat meg, például az Orbán-párti Magas László professzort, aki ott volt a határnyitásnál, most mégis úgy látja, a liberálisok félrevezetik a világot Orbán-rendszerét értelmezve. Azt mondja, Magyarország nem lehet a nyugat gyarmata. Ivan Krastev bolgár politológus, aki kiváló Orbán-szakértő is, úgy látja, Orbán Fidel Castrohoz akar hasonlítani. Legutóbbi könyvében Krastev azt elemzi, miért áll vesztésre a Nyugat a demokrácia harcában.
A cikk azt is kiemeli, hogy az uniós pénzek megvonása nemcsak a liberálisokat, de még az Orbán-támogatókat is aggasztja. Megszólal az igencsak terjedelmes összeállításban Iványi Gábor is, aki azt veti Orbán szemére, hogy a kereszténységet átpolitizálta. Hozzáteszi, a kereszténységet nem a politikusnak feladata megvédeni. A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert is, aki viszont határozottan hisz a liberális értékrendben, a nyugati típusú demokráciában, és aki helyre akarja hozni az Unióval és Washingtonnal megromlott kapcsolatot.
