Megőrizte befolyását a spanyol baloldal

les quatre leaders des partis qui ont un role cle dans cette election pablo iglesias de podemos gauche radicale en haut a gauche albert rivera de ciudadanos centre droit en haut a droite le premier ministreFélév alatt már a második parlamenti választást rendezték június 26-án az Ibériai-félsziget nagyobbik államában. Az eredmények némileg módosultak, de a politikai és a személyi ellentétek miatt egyelőre bizonytalan egy többségi támogatást élvező kormány alakításának a lehetősége. A 350 tagú új törvényhozás mandátumainak megoszlása (zárójelben a 2015. decemberi választás eredménye): jobbközép irányzatú Néppárt (PP): 137 (123), balközép Egyesült Szocialista Munkáspárt (PSOE): 85 (90), baloldali Unidos Podemos 71 (Podemos 69, IU 2) és a liberális, piacpárti Ciudadanos (C’s): 32 (40). A nacionalista és regionális pártok 25 helyet szereztek. A részvétel közel hetven százalékos volt.

Az előjelzések ellenére, Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök által irányított, korrupciós botrányokba keveredett Néppárt támogatottsága növekedett, amihez hozzájárult a lakosság stabilitás iránti igénye, a Ciudadanos támogatóinak a „hasznos szavazatok” alapján történt átszavazása és a váratlan Brexit okozta bizonytalan hangulat is. Támogatottsága növekedése ellenére, a PSOE öt mandátumot vesztett. A közös listán induló Podemos és Izquierda Unida viszont mintegy 1,1 milliós szavazatveszteség dacára megőrizte a korábban külön induló pártok 71 képviselőjét. A választási rendszer aránytalanságát mutatja, hogy a PP 57.600, a PSOE 63.724, az Unidos Podemos 71.000 és s C’s 97.400 vokssal szerzett egy mandátumot.

Az eredmény csalódást okozott az Unidos Podemos vezetői számára, mert a közvéleménykutatók és az exit pollok 85-90 hely megszerzését jelezték. Ez lehetőséget nyújtott volna a PSOE megelőzésére és egy esetleges kormányzati részvételre. Vitatható döntés volt, hogy Pablo Iglesias, a Podemos főtitkára korábban megakadályozta Pedro Sanchez szocialista főtitkár vezetésével egy PSOE-Ciudadanos kormány alakítását, amit a Podemos kívülről támogatott volna. Negatív hatása volt annak is, hogy a jobboldali pártok és a média lejárató kampányt folytattak a baloldali venezuelai rendszerrel való jó kapcsolatai miatt a Podemos ellen.

Pablo Iglesias, szerint, „az eredmények nem kielégítőek számunkra és eljött a gondolkodás ideje”. Megfigyelők a vártnál gyengébb szereplés okai között, a Podemos és PP közötti népszavazásnak hirdetett, elhibázott választási kampányt, az IU-val való közös listát és a Brexit hatását tartják. A Podemos második embere, Iňigo Errejón bírálta a két párt választási szövetségét, ami szerinte megosztó volt és csökkentette a szocialista választók átszavazásának az esélyét. A közös listát ellenezte Gaspar Llamazares az IU korábbi koordinátora is.

A decemberben tartott választásokon elért 5+1 millió szavazatból nem lett hatmillió, hanem csak 4.964.000. A baloldali érzelmű választók egy része otthon maradt. Sokan féltek, hogy elveszik az IU önállósága és nem értettek egyet a Podemos szociáldemokrata irányával. A két párt szavazói más generációt képviselnek. Az IU határozottan kiáll a köztársasági államforma és a választási reform mellett, amivel a Podemos árnyaltabban foglalkozik. A görög Syriza példáját követő, elsősorban digitális eszközökkel szerveződő Podemos nyitottabb politikát folytat, mint a kommunisták által irányított, a hagyományokhoz jobban ragaszkodó Izquierda Unida. A bírálatok ellenére, Iglesias megvédte a két párt közötti együttműködést, amit eredményesnek tartott.

Alberto Garzon az IU koordinátora a tagsághoz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy „nem sikerült a Néppártot megverni és egy baloldali parlamenti többséget létrehozni”. Megjegyezte, hogy „nem tudtuk elég hatékonyan meggyőzni a támogatóinkat, hogy egy történelmi helyzet jött létre a jobboldali és korrupt Néppárt leváltására”. „A két párt közös listán történő indulása jó döntés volt, mert sikerült megőrizni mandátumainkat és megakadályozni szavazatok elvesztését”. 2011-ben a baloldalnak csak 11 képviselője volt, most 71 van, ami pozitív változást jelent. Az országban súlyos politikai és társadalmi válság uralkodik. Neoliberális politika uralja a rendszert, ami megszorításokat és elszegényedést okoz. A baloldal sikere azon múlik, hogy tud-e megfelelő alternatívát nyújtani a jelenlegi helyzet megváltoztatására és a lakosság életkörülményeinek gyökeres javítására.

A választásokat követően Mariano Rajoy megpróbál támogatókat szerezni egy új kormány megalakításához. A PP és a Ciudadanos mandátumai azonban nem érik el a parlamenti többséghez szükséges 176 szavazatot. A szocialisták egyelőre ingadoznak, mert Rajoy nem elfogadható miniszterelnökjelölt számukra. Elméletileg elképzelhető egy PSOE-Unidos Podemos-Ciudadanos koalíció is, de ennek kicsi a valószínűsége. A patthelyzet miatt, nem kizárható az sem, hogy Spanyolországban újabb választást kell tartani.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.