Magyar csapás a vakságra - új tudományág jött létre Roska Botond kutatásai nyomán

Roska Botond neurobiológus-professzor vezetésével sikerült áttörést elérni a vakság elleni küzdelemben. A szenzációs tudományos eredményt a Nature Medicine szaklapban közölték, illetve nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették, amelyre a Hetek is meghívást kapott. A Hetek cikke.

http://www.atv.hu/belfold/20210604-magyar-csapas-a-vaksagra-uj-tudomanya...

Egy 58 éves francia férfi az első ember, akinek úgynevezett optogenetikai módszerrel sikerült részlegesen visszaállítani a látását. A férfi már hosszú évek óta teljesen vak volt, csupán azt volt képes érzékelni, hogy melyik irányból jön a fény, tárgyakat azonban már nem tudott észlelni. Több mint fél évvel azt követően, hogy a Roska Botond által vezetett kutatócsoport megkezdte a páciens kezelését, és az egyik szemébe beadtak egy injekciót, a férfi az utcán sétálva hirtelen arra lett figyelmes, hogy képes észlelni a gyalogátkelő fekete-fehér sávjait. Ezután számos tesztet elvégeztettek vele, amelyek során különböző tárgyakat kellett észlelnie és megtapintania egy fehér asztalon. Bár csak az egyik szemével, szürkeárnyalatokban és mindössze 10 fokos látószögben volt képes a vizuális észlelésre, a feladatokat végre tudta hajtani – mindehhez egy speciális, videokamerával felszerelt szemüvegre is szükség volt.

Az eredmény – amelyről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport – áttörést jelent a vakság elleni küzdelemben. A kutatásokat elképesztő nemzetközi figyelem övezi, nem csak a sajtó részéről: a magyar professzor elmondta, hogy levelek tömegeit kapják olyan emberektől, akik a segítségüket kérik látáskárosult családtagjaik érdekében. Mindez teljesen érthető, hiszen ahogy a sajtótájékoztatón bemutatott felmérésből is kiderült, az emberek a vakságot tartják a legrosszabb „állapotnak”, amely kicsivel ugyan, de megelőzi az Alzheimer-kórt és a rákot is. A vizsgálatok azonban egyelőre még csak klinikai szakaszban járnak.

De miről is van pontosan szó? Mint a Bázeli Egyetem professzora, illetve a szintén ott működő Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet alapító-igazgatója, Roska Botond kifejtette: látásunk kulcsa a szemünk hátulján elhelyezkedő retina, amely egy fényérzékeny rétegből és egy olyan „biológiai számítógépből” áll, amely egy feldolgozott információcsomagot küld az agyba. Egymással párhuzamosan 30 különböző kép hagyja el a retinát, ezek mind különböző információt hordoznak (színeket, kontúrokat, fényerősséget stb.), és az agyunk ezekből „rakja össze”, „következteti ki” a valóságot.

Csaknem az összes látóbetegség a retinában keletkezett problémákra vezethető vissza, ezért a gyógyítással is ide érdemes fókuszálni. A professzor hasonlata szerint a retinát úgy képzelhetjük el, mint egy hamburgert: a teteje a fényérzékeny réteg, a közepében azok a sejtek vannak, amelyek a számításokat végzik, legalul pedig az úgynevezett ganglionsejtek helyezkednek el, amelyek a látóidegen keresztül továbbítják a feldolgozott és tömörített információt az agy felé. Ezt a bonyolult rendszert illetően két nagyobb betegségtípusról beszélhetünk: lehet probléma a fotóreceptorokkal, amelyek felveszik a képet, és a ganglionsejtekkel, amelyek továbbítják az agy felé az információt. A kutatócsoport az előbbivel foglalkozik, a kísérletbe bevont páciens például a vakságok 10-15 százalékáért felelős retinitis pigmentosa nevű betegségben szenved, amely miatt a retina legfelső, fényérzékeny rétege elveszítette a fényérzékenységét.

A terápia lényege, hogy egy vírusvektor segítségével (vagyis egy szétszerelt, szaporodásra képtelen vírus révén) olyan géneket juttatna be a retina meghatározott sejtjeibe, amelyektől azok fényérzékennyé válnak – ez az alapötlet a magyar professzorban fogalmazódott meg 20 évvel ezelőtt . A technológiának alapvetően négy lehetséges iránya van, attól függően, hogy a retina mely sejtjeit célozzák meg a génekkel. R

oska professzor a Hetek kérdésére válaszolva elmondta: ezeken az irányokon cégek sora dolgozik, egymással konkurálva, de mindegyik megoldás az ő alapötletére támaszkodik. A most bejelentett eredmény a legegyszerűbb és egyben a legkevésbé hatékony megoldásra alapozva született. A professzor szerint minél fentebbi rétegeket célzunk meg a fényérzékenységet generáló génekkel, annál jobb eredmény várható, a legjobb nyilvánvalóan a fényérzékenységet elvesztő legfelső réteg „helyreállítása” lehet, hiszen ebben az esetben a retina „számítási funkcióit” is ki lehet aknázni (amennyiben azok a sejtek nem sérültek).

A számos díjjal elismert Roska Botondot Nobel-esélyesként is számon tartják kutatási eredményei miatt. Ezzel kapcsolatban most úgy fogalmazott, hogy a díjaknak örül ugyan, de nem ezekért dolgozik – így a Nobel-díjjal kapcsolatos felvetések sem érdeklik igazán.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.