Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti "tanügyi intézkedés"

A kormány változtatott a karanténszabályokon.

https://nepszava.hu/3135000_mar-tobb-mint-200-iskolai-helyszint-erinthet...

Folyamatosan emelkedik azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol intézkedni kellett a koronavírusos megbetegedések miatt - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárca adatai szerint jelenleg az iskolák két százalékát - jellemzően egy-egy osztályt - érinti tanügyi intézkedés, néhány hete ez a szám egy százalék körüli volt. Hozzátették: tudomásuk szerint a jelenlegi tanévben arra még nem volt példa, hogy egész iskolára kellett volna ilyen intézkedést elrendelni. Bár pontos számokat nem kaptunk, ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 270 körüli azoknak az iskolai helyszíneknek a száma, ahol koronavírusos megbetegedéseket igazoltak. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek szerint ugyanakkor a hivatalos adatok nem minden esetben fedik a valóságot, hiszen érdemi kontaktkutatás, kötelező tesztelés továbbra sincs. Az idei tanévtől kötelező központi járványügyi szabályok sincsenek, mint például a maszkviselés vagy a testhőmérséklet mérés. Igaz, erről az iskolák dönthetnek saját hatáskörben is, az Eduline oktatási szakportál nemrég arról írt, több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük. A kormányzat - úgy tűnik - egy szabályon viszont szigorított: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá. Ez viszont már nincs így, az Emmi legalábbis azt közölte lapunkkal, hogy az igazolt fertőzöttekre „továbbra is” érvényes a tíz napos karantén, ez igaz az igazoltan fertőzött pedagógusokra és a diákokra is, akkor is, ha egyébként oltott valaki.

A diákok és a pedagógusok átoltottságának köszönhetően nincsenek tömeges megbetegedések, az oktatás főszabály szerint jelenléti oktatásban működik, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb. A 12 év feletti diákok több mint fele védett a vírussal szemben és arányuk folyamatosan nő - írta lapunknak a szaktárca. Bár a főszabály szerint mindenhol jelenléti oktatás van, az Emmitől szerettük volna megtudni, pontosan hány esetben indokolta eddig a járványhelyzet digitális munkarend bevezetését, s mennyi iskolai osztályt érint jelenleg is a digitális oktatás, de erre a kérdésünkre csak annyit válaszoltak, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend elrendelése az Operatív Törzs hatáskörébe tartozik. Érdeklődtünk a Koronavírus Sajtóközpontnál is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást. 

Nem „hírvivőt” akarnak

Szerdán tárgyaltak volna a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői a kormánnyal a napokban bejelentett sztrájkköveteléseikről, de formai és tartalmi okok miatt érdemi egyeztetés nem történt. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának azt nyilatkozta, az Emmi által tárgyalópartnernek kijelölt Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár nem tudott egyértelműen nyilatkozni arról, van-e felhatalmazása esetleges megállapodások megkötésére, ráadásul a helyettes államtitkár egy olyan megbízólevéllel érkezett a tárgyalásra, amelyben a PSZ-t nem, csak a PDSZ-t jelölték meg tárgyalófélként az érdekvédelem oldaláról. Ezt mindkét szakszervezet elfogadhatatlannak tartotta, hiszen éppen a múlt héten jelentették be, hogy egyesítették sztrájkbizottságaikat, hogy közös erővel érjenek el konkrét döntéseket egyebek mellett a pedagógusok bér- és munkaidőrendezésével kapcsolatban. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja úgy fogalmazott: valódi sztrájkbizottsági egyeztetéseket szeretnének a kormány részéről olyan tárgyalóféllel, akinek van döntési jogosultsága, nem pedig egy "hírvivővel" szeretnének beszélgetni.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.