Lánczi: A kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de teljesítményt vár el

A Corvinus egykori rektora szerint megkésett rendszerváltás zajlik a felsőoktatásban. A mostani kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de cserébe komoly teljesítményt vár el az intézményektől – mondta Lánczi András, a Corvinus volt rektora a Magyar Nemzet keddi számában olvasható interjúban, amelyben annak a véleményének is hangot adott, hogy megkésett rendszerváltás zajlik a felsőoktatásban – írja az MTI.

https://168.hu/itthon/lanczi-andras-a-kormany-jelentosen-tobb-forrast-bi...

 A kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de teljesítményt vár el

Lánczi András az interjúban emlékeztetett, hogy a Corvinus volt az első hazai egyetem, amely átállt az alapítványi fenntartásra. Megjegyezte, hogy ezt maguk kezdeményezték, mert az egyetem már régóta szerette volna, hogy észrevehető átalakulás történjen. Szerinte az egyetemi átalakítást nem csupán gazdasági és politikai szempontból érdemes értelmezni, az alapkérdés, hogy mi az egyetem eszméje, „azaz egy adott korban mit gondolunk a világ egészéről, tudásról és az emberről”. Mint fogalmazott, a kancellári rendszer célja az eladósodottság megszüntetése volt, az alapítványi átalakulás már az egyetemek jobbá válását szolgálja.

Lánczi szerint téves megközelítés azt mondani, hogy a kormány el akarná foglalni az egyetemeket, „hiszen elfoglalni egy földet, egy fizikai valóságot lehet. Agyakat, gondolkodást nem lehet elfoglalni”. Hozzátette, hogy minden kormánynak van politikai elképzelése és véleménye az intellektuális folyamatokról, „és így természetesen van egy harc, de ez nem korlátlan. Az ilyen csatákat csak intellektuális értelemben lehet megnyerni” – mutatott rá. Szerinte a konzervatív felfogású oktatóknak ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani egy egyetemen, mint másoknak. Mint fogalmazott, most van először igazából módja a rendszerváltás óta egy jobboldali kormánynak, hogy megmutassa, mit gondol az egyetemekről és a kultúra egészéről.

Lánczi András úgy vélte, hogy a hatvanas évek újbaloldali mozgalmai az egyetemeket vették célba, mondván, meg kell tisztítani azokat a tekintélytől. „Ma ez tér vissza a radikális baloldali liberális woke-mozgalomban, amely az egalitarianizmus kommunista ideológiai tulajdonságaival bír. Az egyetem közvetlen, nyílt politikai leigázására tesznek kísérletet” – hangsúlyozta, majd leszögezte, hogy az egyetem mindig tekintélyelvű intézmény volt, ahogy az egyház vagy a hadsereg is. 

A volt rektor bírálta a kormányt tudományellenességgel vádolókat is, szerinte ez pusztán politikai kommunikáció. „Egy kormány definíciószerűen nem lehet tudományellenes, mert akkor maga alatt vágja a fát” – vélekedett. Szerinte a kormány nem véletlenül hozott létre egy innovációval foglalkozó minisztériumot, ahonnan folyamatosan jönnek a koncepciók arról, miként kellene a tudományt galvanizálni, és – az akadémiai bezártságot felszámolva – valódi teljesítésre késztetni a rendszert. „A kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de teljesítményt vár el” – mondta Lánczi András. A volt rektor arról is beszélt, hogy bár a diploma presztízse nagyot zuhant, de a statisztikák szerint a diploma élethosszig nagyobb megélhetési biztonságot ad. „De nem minden diploma ér ugyanannyit. A piac rangsorolja az intézményeket, azok teljesítménye alapján, akik kikerülnek belőlük” – tette hozzá.

A volt rektor továbbá kritikusan szólt az egyenlőség eszméjéről is, amely az egyetemeket uralja. „Miközben mindent elönt az egyenlőség eszméje, látjuk, hogy más teljesítményre vagyunk képesek. Az egyetemeknek nem kell szociálpolitikát folytatniuk. Az egyetem ne legyen érzéketlen a hallgatók hátterére, de ne verjük szét az egyetemeket szociálpolitikával. Csak azért, mert valaki szegény, ne kerüljön be az egyetemre. Ha viszont szegény, de tehetséges is, akkor meg kell találni őt és ösztöndíjjal segíteni kell” – húzta alá. Lánczi András ugyanakkor kiemelte: csak szabad, gondolkodó emberek együttműködése tart fenn egy egyetemet. „Persze, ipari folyamattá is át lehet alakítani az oktatást, amiben csak a mennyiség, a tömegesség számít. De az nem egyetem” – vélekedett.

 

(Kiemelt kép: Emberek sétálnak a budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtt 2012. október 31-én, amely az egyik legrangosabb magyar egyetem. Az egyetem több szakterületen kínál diplomát, jellemzőek a közgazdasági és menedzsment szakok. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP.)

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.