A kormány bedarálja Budapestet, gyakorlatilag államosították a fővárost

Budapestet gyakorlatilag „államosították". A fővárosi önkormányzat csökkenő bevételei legfeljebb a meglévő infrastruktúra működtetésére elegendőek, fejlesztésre már nem lehet lecsípni belőlük.

A kormány bedarálja Budapestet, gyakorlatilag államosították a fővárost

Gazdasági-politikai leépülésének vége felé jár a fővárosi önkormányzat. Bevételei a felére apadtak az Orbán-kabinet színrelépése óta.

Az M3-as metróvonal felújításának finanszírozása körül kialakult polémia az eddigieknél is élesebben mutat rá a fővárosi önkormányzat rohamosan gyengülő gazdasági pozíciójára, politikai háttérbe szorulására. Immáron mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott: Budapest sem gazdasági, sem döntéshozó értelemben nem több egy minisztériumi főosztálynál.

Budapestet gyakorlatilag „államosították". A fővárosi önkormányzat csökkenő bevételei legfeljebb a meglévő infrastruktúra működtetésére elegendőek, fejlesztésre már nem lehet lecsípni belőlük. Még az unió által finanszírozott beruházásokhoz szükséges önrészt se tudja kitermelni az önkormányzat, arra legfeljebb egy újabb vagyonelem eladásából, illetve hitelből teremthet forrást. Kölcsönt azonban csak kormány jóváhagyásával lehet felvenni, sőt a pénzintézetek többnyire ragaszkodnak az állami garanciához is.

– A fővárosnak többé nem lehetnek önálló tervei, prioritásai. A városvezetés kiszolgáltatott a kormánynak, amely kénye-kedve szerint dönthet arról, milyen irányba fejlődjön a város – fakadt ki Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő a 2014-es költségvetési vitában, holott akkor még 314 milliárd forint bevétel szerepelt a bevételi oldalon. Az idén már alig 228 milliárd. Kevesebb, mint a fele az előző – Demszky Gábor vezette – önkormányzat utolsó teljes évben számítottnak. 2009-ben ugyanis még több, mint 480 milliárd forint szerepelt a költségvetés bevételi során. Ez 2011-re 447 milliárdra karcsúsodott, majd az intézményrendszer megcsonkítása – például a kórházak és az iskolák államosítása –, illetve a rezsiharc fővárosi közműcégeket sújtó döntései nyomán még gyorsabb olvadásnak indult. A korábban milliárdos osztalékot fizető cégek ma örülnek, ha nullszaldósak. De akad olyan is közöttük – például hulladékgazdálkodás – , amelynek nyereségéből az ágazat államosítása miatt a vidéki települések veszteségeit fedezik.

S miközben a bevételek csökkennek, egyre nagyobb hitelek felvételére kényszerül a város – részben – a kormány döntései miatt. Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól vett fel a város 17 milliárd forintot. Ebbe még nem szólt bele az Orbán-kabinet. Az M3-as metróvonal felújításába annál inkább. Máig ismeretlen okból a kormány úgy döntött, hogy Budapest nem vehet új kocsikat, bár a meglévők felújításához sem adott egy fillért sem. A főváros vett fel rá 60 milliárd forint piaci hitelt kamatos kamatra, mivel felújításra nem kérhetnek uniós támogatást. Sőt várhatóan elesnek az ehhez szorosan kapcsolódó vonatvezérlő és biztosítóberendezésekre kapható uniós pénztől is.

A többi fejlesztés önrészére, illetve a metrópótláshoz szükséges buszok vásárlására felvett 92 milliárdos EIB-hitellel Budapest lenullázta magát. Több hitelt már nem vehet fel, mivel működési bevételei már nem elegendőek ehhez. (Az Európai Bizottság felvetette, hogy hitelből finanszírozzák a várható jegyárbevételek miatt megtérülőként aposztrofált rekonstrukciót, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rámutatott: a főváros nem menne át a hitelminősítő vizsgán.)

A városvezetés nem partner többé, csupán végrehajtó. Meg sem kérdezik a városban zajló hatalmas beruházásokról, lásd Liget projekt, Kossuth tér átépítése, Budai vár rekonstrukciója, Dagály úszópalota, pályaudvarok jövője, stb. Ha a kormány úgy gondolja, felvásárolja a Fővárosi Gázműveket, tárgyalásba kezd a Csatornázási Művekről.

Buszstratégiát alkot, amelynek első szenvedő alanya véletlenül éppen Budapest, amely a kormánykérésére évi kétmilliárddal drágábban vesz szolgáltatást, amivel ráadásul saját közlekedési cégének (BKV) a sírját ássa. S ha bevezetheti a dugódíjat, akkor annak bevételét a metrófelújításra kapott visszatérítendő állami támogatás törlesztésére kell fordítania. Az állam ugyanis sokall 110 milliárdot (a 137,5 milliárdos összköltségnek legfeljebb 85 százalékát állja az unió) erre kiszakítani az unió 180 milliárdos közlekedési keretéből (IKOP), mert akkor más beruházásra nem jutna. Mindebbe semmi beleszólása nincs Budapestnek, jó esetben nem a sajtóból értesül a döntésről. A városvezetés napjainkra egyike lett a politikai bábszínház egyik dróton rángatott figuráinak.

 

forrás:nol.hu

http://nol.hu/belfold/az-orban-kormany-bedaralja-budapestet-gyakorlatila...

 

 

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.