Hat pontban összegezte Matolcsy György, mit rontott el a kormány
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210823/hat-pontban-osszegezte-matolc...
Legutóbb a Magyar Nemzetben arról írt Matolcsy György, hogy a 2010 utáni gazdaságpolitika kettős arca – tehát hogy önmagunkhoz képest eredményesek voltunk, de a régióban csak közepesen teljesítettünk – döntően a gazdaságpolitika intézményi gyengeségeiből, a teljes sikerre kevésbé alkalmas kormányzati szerkezetből eredt. Hétfőn megjelent friss írásában ennek hátterét is igyekezett feltárni.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2021. 08. 16.
Megjött Matolcsy György legújabb figyelmeztetése
Matolcsy kiindulópontja alapján 2010 után minden időbeli csomópontnál volt jó és kevésbé jó megoldás a kormányzás szerkezetére. Az akkori döntéseken múlott a mai fejlettségi szintünk, sebezhetőségünk, életszínvonalunk, adósságunk, jólétünk és még sok minden más is. Szerinte a miniszterelnök és a kormány – a tárgyalt időszakban – minden esetben racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról. Megítélése szerint azonban
a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották.
Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést. Ennek azonban az volt az ára, hogy összecsúszott a gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek, amiből mindig a rövid távú érdek kerül(t) ki győztesen. Az NGM működésében azért nem volt ellentét a két idősáv között, mert a gazdaságpolitika első számú érdeke volt a három százalék alatti költségvetési hiány megteremtése. Ennek elérése után már a fenntartható felzárkózás felépítése vált fő feladattá.
A pénzügyi tárca és a jegybank között semmifajta személyi ellentét nem volt 2013 és 2019 között, azóta is minden vita közgazdasági és szakmai természetű
- szögezi le Matolcsy. A vitában a jegybank a fenntartható felzárkózást képviseli. Ez teszi lehetővé inflációs céljának tartós elérését, és ez biztosítja a pénzügyi stabilitást, mivel ezek a jegybank mandátumai. A pénzügyi tárca az éves költségvetési érdeket képviseli, mert ez a mandátuma – teszi hozzá.
A friss cikkben az MNB elnöke számba veszi azokat a kiemelt területeket, ahol ahol egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született.
- Uniós fejlesztési pénzek felzárkózást célzó felhasználása Az első – és eddig legsikeresebb – Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010–2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány. Az eddig elköltött uniós pénzeknek legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, ami 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást mozgósíthatott volna. Ebből 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevétel származott volna – emeli ki az MNB elnöke.
- Kiszámítható és eredményes lakáspolitikaA svájcifrank-alapú lakáshitelek forintra váltása után, 2015 közepétől nyílt újra tér a lakásépítés dinamizálására. 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent. Ez évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna, miközben az időszak végére a gazdasági fejlettségünket akár két százalékponttal emelte volna.
- Versenyképességi fordulat elindítása az évtized közepénAz NGM a Széll Kálmán-tervekkel olyan strukturális reformokat indított el, amelyekkel az évtized legfontosabb szerkezeti átalakításainak 85 százalékát az évtized első harmadában sikerült végrehajtani. Ha nem áll le ez a reformpolitika, akkor elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv, és valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig. Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehet valószínűsíteni egy így végbemenő folyamatos versenyképességi javulásból, döntően a többlet termelékenység-emelkedés és az erősebb innováció következtében.
- Gyors digitális átmenet ment volna végbeA versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna. A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok (pl. Észtország) példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest.
- Adatreform és az állami beruházások hatékonysági többleteAz állami beruházások magas aránya miatt az itt elérhető többlet döntő fontossággal bír a teljes beruházási hatékonyság szempontjából. Különösen a 2020–2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.
- A makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna a gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztásaHa megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg.
A legélesebb különbség azonban a makrogazdasági alapszámokban jelentkezett volna. Elértük, sőt 85 százalék körüli értékkel meghaladtuk volna az 1936-ban mért átlagos nyugati és uniós fejlettségi értéket. Ebben az esetben az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakul, a devizában fennálló államadósság szintje 0–5 százalék körüli szintre süllyed, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – számszerűsítette Matolcsy György.
Ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz.
Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk
- zárta írását az MNB elnöke.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
