Francia szocialisták: balra át?

LeMonde Diplomatique hírlevele

Írta: Kovács Gábor

 Benoit Hamon meeting Saint Denis face cropped A Francia Szocialista Párt (PS) január 29-én tartotta az előválasztás második fordulóját, amelyen az államfő jelöltről döntöttek. A közel kétmillió személy részvételével lezajlott szavazáson a határozott baloldali programot hirdető Benoît Hamont, a voksok 58,65 százalékával választották meg a párt jelöltjévé. Ellenfele Manuel Valls, a párt jobbszárnyához tartozó korábbi kormányfő volt, akinek neve a megszorítások politikájához kötődött. A szocialisták nehéz helyzetben vannak, mert az újbóli megmérettéstől elzárkózó François Hollande államfő katasztrofális kormányzása a párt önmegsemmisítéséhez vezetett.

 2012-ben egy kivételével az összes régió, a megyék hatvan százaléka és a városok kétharmada a szocialisták irányítása alá került. Komoly siker volt, hogy a PS a Szenátusban is többséget szerzett. Az elmúlt ötéves ciklus alatt azonban a párt jelöltjei minden helyközi választást elvesztettek. A mélypontot jelentette, hogy a pártkongresszus állásfoglalásával szemben a Valls-kormány a parlament megkerülésével elfogadta a munkatörvénykönyv vállalkozóknak kedvező, liberális „reformját”. A Szocialista Párt helyzetét mutatja, hogy 2016 novemberi adatok szerint, 120.000 tagjuk volt, de csak 42.300 fő fizetett rendszeresen tagdíjat. A párt szervezetei sok helyen kiürültek.

A 49 éves Benoît Hamon fiatal kora óta aktívan részt vett a PS tevékenységében. 1993-95 között a Szocialista Fiatalok Mozgalmának elnöke volt.  2004-ben bejutott az Európai Parlamentbe, 2008-12 között a párt szóvivője volt. 2012-14 között gazdasági miniszterhelyettes lett, majd 2014-ben rövid időre az oktatási tárca élére került. Lemondását azzal indokolta, hogy Hollande megtagadta korábbi szociális ígéreteit. Programjának fontos eleme a 600 eurós alapfizetés 2018-tól történő bevezetése, amit minden 18-25 év közötti fiatal megkapna. 2022-ig ezt a juttatást 750 euróra emelné és a kedvezményezettek körét is kiterjesztené. Tervei között szerepel 35 órás munkahét további csökkentése. Az áramellátásban 50 százalékra mérsékelné a nukleáris energia részesedését és a veszélyes atomerőműveket bezáratná. Programjában az alkotmány reformja is szerepel.

Hamon nehéz helyzetben van, mert egyesíteni kellene a Szocialista Pártot, de a Vallsot támogató „reformpólus” tagjainak többsége a középre húzódó, bankárból lett volt gazdasági miniszter, a 39 éves Emmanuel Macronnal rokonszenvezik. A legutóbbi felmérések szerint, Hamonnak nincs esélye az elnökválasztás második fordulójába bekerülni. A szélsőjobboldali Marine Le Pent, a jobbközép irányzatú François Fillont és Emmanuel Macront követően, a szocialista jelölt voksok 15 százalékával csak a negyedik helyen végezne az április 23-i első fordulóban. Ötödik lehet a radikális baloldali programmal induló és a kommunisták által is támogatott Jean-Luc Mélanchon, aki a voksok mintegy 10 százalékára számíthat.

Ha lényeges változás nem történik az elnökválasztás május 7-i második körébe Marine Le Pen, Francois Fillon és Emmanuel Macron közül ketten kerülhetnek be. Nagy valószínűséggel François Fillon és Emmanuel Macron is legyőzi a Nemzeti Front elnökét, mert a többi párt összezárna ellene. A liberális irányzatú Macron támogatottsága jelenleg 21 százalék, de jobbról és balról is szerezhet további szavazatokat. A sokkterápiát hirdető François Fillon, volt kormányfő választási esélyeit rontja a személye körül kirobbant botrány. Fillon parlamenti képviselőként feleségét feltehetően fiktíven alkalmazta, aki tényleges munkavégzés nélkül mintegy 500.000 eurót kapott.

Benoît Hamon esélyeinek a növelése, valamint „a társadalmi haladást, a környzetvédelmet és a demokráciát erősítő koherens kormánytöbbség létrehozása érdekében” együttműködést ajánlott Jean-Luc Mélenchonnak és a radikális környezetvédő Yannick Jadotnak, az Európai Parlament képviselőjének. Egy közös baloldali jelölt indítása megnövelné lehetőségét, hogy Hamon a május 7-i második fordulóba bekerüljön. Egyelőre csak kölcsönös puhatolódzás folyik és érdemi tárgyalásokról nincs szó. Az együttműködés lehetőségét erősíti, hogy Hamon és Mélanchon programja közel áll egymáshoz.  Olivier Dartigolles, a Francia Kommunista Párt szóvivője kijelentette, hogy „Hamon győzelme az egész baloldal számára jó hír, mert a vitában elhangzott javaslatai baloldali alternatívát jelentenek a Hollande által folytatott politikával szemben”. Megjegyezte, hogy „az összes megszorításellenes baloldali erővel készek tárgyalni”. 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.