Fleck Zoltán: lesz még szimpátiaszavazás az államfő-jelölésről

Szó sincs arról, hogy a demokratikus pártok állították volna le a civilek államfő-jelöléssel kapcsolatos kezdeményezését. Az államfő-jelölési bizottság nem kért a pártoktól sem anyagi, sem egyéb támogatást. De egy tárgyalás után kiderült, hogy olyan politikai veszélyek álltak fönn, amiket nem láttak előre – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán. A jogtudós és szociológus hozzátette: nem arról van szó, hogy az ellenzéki pártok utasítanák, vagy mozgatnák a civil kezdeményezést. Egy racionális, politikai számítás után döntött úgy a bizottság többsége, hogy az államfő-jelölési kezdeményezésüket elhalasztják, de a szimpátiaszavazást meg fogják tartani.

https://hirklikk.hu/kozelet/fleck-zoltan-lesz-meg-szimpatiaszavazas-az-a...

Miért döntött úgy az államfő-jelölési bizottság, hogy a kezdeményezésüket, a választási kampány végéig felfüggesztik?

– Olyan üzeneteket, elemzéseket kaptunk az ellenzéki pártoktól, hogy ez most inkább megzavarná az együttműködést, mint segítené. Az államfő személye körüli vitákat nem akarják pillanatnyilag lefolytatni, sokkal fontosabb, hogy az ellenzéki koalíció tartalmi kérdésekről tudjon egyeztetni. Számos dolog még nem eldöntött, egy sor politikai vita még hátravan, és a kampány idején az államfő személye körüli nézeteltérések esetleg élesítenék a pártok közötti vitát. Ezt pedig nem érdemes most provokálni, vagy a felszínre hozni. Nem lemondásról van itt szó, hanem arról, hogy majd lesz egy időszak, amikor az államfőválasztás aktuálissá válik.

Még egy dolog szól ellene, hogy a Fidesz nyilván még a parlamenti választások előtt meg fogja választani a saját államfő-jelöltjét. Az ellenzék viszont akkor jár el helyesen, ha ezt az államfő-jelölési folyamatot és magát a választást is bojkottálja a parlamentben. Vagyis egy átmeneti politikai időszakban nem járul hozzá még a jelenlétével sem ahhoz, hogy az új államfőt megválasszák. Hogyha – akár civil kezdeményezés formájában is – ellenjelöltet állítana az ellenzék, akkor úgy tűnne, komolyan veszi ezt az alternatívát. Persze lett volna előnye annak is, hogy megjelenhet egy civil elnök. De a bizottság végül úgy döntött, most nagyobb lenne a veszélye, mint a haszna.

– Önök szerint miért lenne fontos az állampolgárok véleményének megismerése és tiszteletben tartása az államfő személyét illetően, hiszen a köztársasági elnököt a parlament választja meg?

– Most olyan helyzet van, amikor nagyon fontos lenne az állampolgári, a választói aktivitás. Én magam az alkotmányozási folyamatot is civil részvétel mellett tudnám elképzelni. Egy autoriter rendszerből kijönni csak úgy lehet, ha a társadalmi részvétel megerősödik, és egyre több civil aktivitás jelenik meg a politikai, közjogi intézmények területén. Még akkor is, ha látszólag ellentmondásban van az intézményi megoldás azzal, hogy most a parlament választja meg a köztársasági elnököt. A köztársasági elnök – még gyenge hatáskörökkel is – csak az ország egészét képviselheti. Ezért valamilyen módon a társadalmi egységet kell reprezentálnia. Egészen bizonyos, hogy a Fidesz olyan embert fog választani, aki az ő pártkatonája. Ezzel szemben egy olyan jelölt, aki civil jelölési folyamattal, civil választásokon, civil bizalomból kerülhet oda, jól reprezentálná ezt a szembenállást. Mármint azt, hogy van az országnak egy megbecsült jelöltje, és van a Fidesznek egy pártkatonája. Ezt a diotómiát, ezt a szembenállást tudta volna megjeleníteni a civil elnökjelölt.

– De ez a hajó még nem ment el, ugye?

 Nem. Azt gondolom, mint ahogy nagyon sok más közjogi kérdésben sem volt társadalmi megbeszélés, egyáltalán vita, úgy arról sem, hogy közvetlenül vagy nem közvetlenül kell-e elnököt választani, vagy hogy egyáltalán miként jelöljük az államfő személyét. Ez más alkotmányos kérdések mellett is föl fog merülni. Amit mi most terveztünk, az egy szimpátiaszavazás lett volna, ahol az embereknek lehetett volna véleményük arról, milyen karaktert tudnak elképzelni az államfő pozíciójában. A köztársasági elnök mégis csak egy szimbolikus szerep a közjogi rendszerben, megjeleníti az államot. Kifejezi a közösség akaratát valamilyen szempontból, válsághelyzetekben pedig lehet akár konkrét szerepe is. Az elmúlt években ezt már nagyon elfelejtettük. Ezért még egyszer mondom, nagyon fontos a civil aktivitás a következő néhány hónapban.

– Ezt a civil államfő-jelölést a választási győzelem után, vagy még mindenképpen a választások előtt akarják lebonyolítani?

– Erről még nincs döntés, de azt hiszem, hogy eljön az idő, amikor ennek szerepe lesz, és ez a választási bizottság legalább egy szimpátiaszavazást fog rendezni. Ez közjogi értelemben nem köti majd az új parlamentet, de politikai értelemben, a legitimáció szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni. Persze nyilván attól függően, hogy hány ember vesz részt ebben a jelölési folyamatban és választásban. A demokratikus pártok azonban nem tehetik meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a civilek akaratát. Mint mondtam: egyelőre közjogi kötelezettség ebben nincs, tehát a pártokat semmi sem köti, de nagyon csúnya lenne, ha az új, demokratikus parlament karrierje azzal kezdődne, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a civil kezdeményezéseket. Ebben a nagyon bonyolult helyzetben most arra vagyunk predesztinálva, hogy a demokratikus pártok és a civilek összefogjanak, mert csak együtt vagyunk képesek a megoldásra. Azért is halasztottuk most el az államfő-jelölési civil kezdeményezésünket, mert nem provokálni akarunk, nem szembe akarunk szállni a demokratikus pártokkal, hanem ezt a folyamatot akarjuk segíteni. A választások után is ez lesz a helyzet, de azok a politikai megfontolások, amik miatt most halasztottunk, már nem lesznek érvényesek.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.