Félrerakott új állami tankönyvek: A szentek életútja fontosabb lett, mint a görög demokrácia tanítása

https://nepszava.hu/3131280_felrerakott-uj-allami-tankonyvek-a-szentek-e...

Egy éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, kezdetben három évfolyamon. Tanárok kérdeztünk, mik a tapasztalataik az NAT-tal.

Nemcsak a koronavírus-járvány okozott kihívásokat az iskolákban az elmúlt tanévben, hanem a tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti oktatás is. Az új NAT-hoz rohamtempóban dolgozták ki a tankönyveket, amelyekből 2020 szeptemberétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosoknak kellett tanulniuk. – Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a tankönyvekhez nem készültek el a munkafüzetek, az egész évet úgy vittük végig, hogy magunknak kellett feladatokat gyártani vagy egy korábbi munkafüzetből próbáltunk másolgatni – mesélte egy Hajdú-Bihar megyében működő iskola történelemtanára. De az ötödikeseknek szóló új történelem tankönyvvel is gondok voltak, a szaktanár szerint a tartalom sokszor nem koherens. Például a klasszikus görög demokráciáról nem kellene tanulniuk, ez a rész kimaradt, egy későbbi leckében a tankönyv mégis visszautal rá. Kimaradt az őskor is, az ötödikesek rögtön az ókorral kezdenek. Pedig az őskor története sokkal befogadhatóbb, könnyebben tanulható, azért is fontos lenne a tanítása, hogy a diákok kedvet kapjanak a tantárgyhoz. A lapunknak nyilatkozó történelemtanár ezért úgy döntött, nem hagyja ki, ő maga "visszacsempészte" a helyi tantervbe. Ugyanakkor szerinte az ókorról szóló leckék is "zanzásítva" lettek. Az ókori keletnél például csak Egyiptomot taglalja részletesebben a tankönyv, az, hogy más országok is említésre kerülnek-e, a pedagóguson múlik. Illetve azon, van-e elég idő a korszak bővebb ismertetésére.

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava

A szaktanár szerint több más fontos dolog is kimaradt, míg kevésbé fajsúlyosabb témáknak nagyobb figyelmet szentel az új kötet. Például a szentek életútját behatóan meg kell ismerniük az ötödikeseknek, annak ellenére is, hogy ez a téma később egyszer sem kerül elő újból. – Nálunk kötelező volt megrendelni az "ingyenes" állami tankönyveket, de a nyelvtannal annyi gond volt, hogy inkább betettük a szekrénybe és másból tanítottunk – ismerte el az egyik kelet-magyarországi általános iskola magyartanára. De az irodalom tankönyvvel sincs megelégedve, szerinte érezhető rajta a kormányzat által sulykolt "nemzeti propaganda", és azt is zavarónak tartja, hogy túl sok saját vélemény jelenik meg benne a szerzők részéről. – Ezeket is a helyükön kell tudni kezelni, amiről úgy ítéljük meg, nincs helye a tanórán, azt kihagyjuk, nem olvassuk – mondta. Hozzátette: a tankönyv csak az egyik gond, magával a tantervvel sem elégedett, amely szerint ötödikben a korábbi öt helyett már csak heti négy órában kell tanítani a magyar nyelv és irodalmat, miközben a tananyag érdemben nem csökkent. – Heti két irodalomórán a tantervnek megfelelni, a tananyaggal haladni, szövegértési, fogalmazási készségeket fejleszteni nem kevés kihívást jelent – fogalmazott. – Mi nem használtuk az új állami tankönyveket és nem is rendeltünk belőlük – erről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar-angol szakos tanára beszélt a Népszavának. Az új tankönyveket használhatatlannak tartja; hiányosak, sok bennük a módszertani hiba. Szerinte ezek a kötetek csak arra jók, hogy megfeleljenek a "hazafias, nemzeti" NAT-nak.

Még több évfolyamon az új NAT

Az idei tanévben már nemcsak az első, az ötödik és a kilencedik, hanem a második, a hatodik és a tizedik évfolyamokon is az új Nemzeti alaptanterv szerint tanulnak a diákok. Az újabb évfolyamokra szánt tankönyvektől szintén nincsenek elragadtatva a szakmai szervezetek. A hvg360-nak a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete is "siralmasnak" minősítette az új köteteket. 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Egymondatos közleményt adott ki a Fidesz az ellenzéki előválasztás leállásval kapcsolatban. Az MTI országos sajtószolgálatához eljutatott közlemény egészen pontosan így szól:
2021.szeptember 19.
A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.
2021.szeptember 13.
Nagyon fontosak a jelöltek, nagyon fontosak a jelölőszervezetek, de sokkal fontosabb az előválasztás demokratikus tisztessége – mondta Magyar György. Az ellenzéki előválasztásban közreműködő Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a kampány menetrendjéről, az egyjelöltes választásról, és arról is, van-e jogi alapja az előválasztásnak.
2021.szeptember 11.
Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 26. között tartják.
2021.szeptember 10.
Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.
2021.szeptember 7.
Az MSZP szerint „jobbikos agyszülemény” a kooperáció.
2021.szeptember 3.
Nem mindegy, melyik médium közvetíti a kormányfőjelöltek disputáját, mert annak is tétje van, ki hol tudja elérni és mozgósítani híveit.
2021.szeptember 1.