Azonnal meg kell változnia annak, ahogy a nyugdíjasokról gondolkodunk

A nyugdíjas szónak el kell vesztenie enervált, lemondó, feladást sugalló jelentését: a nyugdíjas nem nyugszik, hanem aktív, hozzáadott-értéket termelő, saját magát kiteljesítő életet él, amelynek során kamatoztathatja az élete során felhalmozott tapasztalati és érzelmi tőkéjét. Az öregeket létszámukban és erejükben egyre növekvő társadalmi erőforrásnak kell tekintenünk - saját magukat is annak kell tekinteniük -, akik a családok mellett a munkahelyi közösségeket, a lakóhelyi közösségeket, és végsősoron az egész társadalmat képesek stabilizálni.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210518/azonnal-meg-kell-valtoznia-an...

Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig élek, jobban vigyáztam volna magamra.

Eubie Blake afroamerikai zeneszerző, jazz zongorista (1887- 1983, elhunyt 96 éves korában)

Előhang

Minél több kockázatot közömbösítünk, annál veszélyesebbé válik a világ. Ahogyan az általunk használt infrastruktúra  - energia, kommunikáció, információtechnológia, közlekedés, élelmiszerbiztonság, és így tovább -  bonyolultsága, komplexitása és objektív megbízhatósága nő, úgy válunk egyre kevésbé óvatossá, vagyis a világunkat úgy tesszük egyre veszélyesebb hellyé.

Abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy az emberi kreativitás mindig képes semlegesíteni a kockázatokat, megakadályozni a katasztrófákat, így mindig győztesen kerülhetünk ki minden veszélyhelyzetből. Persze elég egy aprócska vírus keltette rettegés-cunami, hogy szétzúzza ezt a hitünket - de csak addig, amíg le nem vonul a fertőzéshullám, hiszen a kockázatkezelő képességünk homeosztázisra, dinamikus egyensúlyi állapotra törekszik,

ÍGY TERMÉSZETESNEK VESSZÜK, HOGY MINDEN KORÁBBIHOZ KÉPEST ELKÉPZELHETETLENÜL RÖVID IDŐ ALATT ELKÉSZÜLT A COVID-VAKCINA, ÚTON NYILVÁN A HATÁSOS SZÉRUM IS, VAGYIS HAMAROSAN LEGYINTHETÜNK A SEMLEGESÍTETT KORONÁRA.

Ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy a klímaváltozás is kezelhető, a pusztuló fajok nem hiányoznak senkinek, a méheket majd beporzó drónok pótolják, a melegnek meg örüljünk, legalább nincs hideg. Magától értetődőnek vesszük az áruellátást (persze berezelünk, ha pár napra fennakad a jól olajozott gépezet), a közszolgáltatásokat (mindig van áram, víz, gáz, sőt, működik a kormányablak) - mindaddig, amíg egy napon valami megakasztja a megszokott folyamatokat.

A dinók is azt hitték 250 millió éven keresztül, hogy minden rendben.  Az amerikai hálaadásnapi pulyka is azt hiszi a neveltetése három éve alatt, hogy minden világok legjobbikában él. Mi is azt hisszük, hogy velünk nem történhet semmi rossz, nem szabadul el a mesterséges intelligencia, nem csernobilizálódnak az atomreaktorok, nem csapódik belénk egy aszteroida, nem tör ki valamelyik szupervulkán, nem hamvasztanak el az alienek, nem lopja el a személyiségünket a net, a világ vezető politikusai is végsősoron felelősen gondolkodó, okos emberek (ez talán túlzás, elismerem), és persze nyilván nem öl meg minket holmi nyavalyás vírus vagy bacilus, hiszen mi legyőzhetetlenek vagyunk.

Megjegyezném azért, hogy a világon valaha élt összes ember felét malária ölte meg, amit egysejtű parazita okoz, és még ma is évente több, mint félmillió ember halálát okozza. Még a válásuk után egyben maradó Melinda és Bill Gates Alapítványnak is feszítő gond, hogyan fékezze meg ezt a szúnyogvérben rejtőző tömeggyilkost. Szorosan a malária mögött ólálkodik a pestis - amit egy baktérium okoz - , és ami kétszer megölte a Földön élő összes ember felét, először Justinianus császár idején, majd a XIV. században újra. A feketehimlő - amit vírus okoz - csak a múlt században 300 millió embert ölt meg. A spanyolnátha - influenzavírus okozta - 1918-ban minden harmadik embert megbetegített a világon, és közülük legalább 25 millióval - de egyes becslések szerint akár 100 millióval - végzett is.

SEMMI SEM OLYAN VESZÉLYES KÖZVETLENÜL AZ EMBEREKRE, MINT A VÍRUSOK, A BAKTÉRIUMOK, AZ EGYSEJTŰ PARAZITÁK. SEMMI. MÉGSEM KÉSZÜLÜNK FÖL RÁJUK, MINDIG VÁRATLANUL CSAPNAK LE RÁNK.

Mint a mostani koronavírus is, ami szerencsére csak farkasbőrbe bújt báránynak bizonyul a felsorolt elődökhöz képest - egyelőre. Mindenesetre ma is úgy élünk, hogy biztosan megússzuk, elvégre a XXI. században élünk, nem?

A technológiai robbanást - amely hitünk szerint minden problémánkat képes időben megoldani -  követhetetlenné teszi a hálózatokba szerveződés, s miután felfogni sem vagyunk képesek, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és egymásba az általunk használt rendszerek, fogalmunk sincs, milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat a használatukkal. Mindez súlyosan érinti a bizalom kérdését is: lehet ugyan, hogy az emberek egymás iránti és az intézmények iránti bizalma törékeny, de az infrastrukturális és eszközhasználati bizalmunk hihetetlen, exponenciális mértékben nő, mindez pedig oda vezet, hogy napról napra veszélyesebb világban élünk, noha illuzórikusan azt érzékeljük, hogy egyre nagyobb biztonságban vagyunk.

Az élet minden területéről vég nélkül sorolhatók erre a példák, a lényeg: ahogyan csökken az objektív kockázat, úgy nő a szubjektív kockázatvállalási hajlandóság, ami végsősoron veszélyesebbé teszi a területet, mint korábban volt – és erről nem is tudunk vagy nem vagyunk hajlandók tudomásul venni.

Ahogyan a társadalom elöregedéséről sem. Csökken a korai halál objektív kockázata, éppen ezért nő a szubjektív kockázatvállalásunk, és - anyagi szempontból is, lásd: gáttalan, ismétlődő eladósodás - egyre veszélyesebben élünk. Így a mindennapi gondolkodásunkban egyáltalán nem vesszük figyelembe a jövőnkben rejlő leghatalmasabb változást, pedig az egyre kevesebb kivétellel mindannyiunkat vár: ez az öregedés. (Az öregedés végül mindannyiunkkal végez, biztosabban, mint bármely parazita - csak éppen nem mindegy, hogy mikor és hogyan.)

HA ESZÜNKBE IS JUT AZ ÖREGEDÉS - MERT MEGLÁTOGATJUK NAGYSZÜLEINKET VAGY ÉPPEN ÚJRA ELHESSEGETÜNK EGY NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓT -, AZT A JÖVŐ PROBLÉMÁJÁNAK TEKINTJÜK, AMELYHEZ SEMMI KÖZÜNK. A JÖVŐ MINDIG VALAKI MÁS PROBLÉMÁJA, NEM A MIÉNK.

Pedig nekünk kell megtalálnunk a megoldást arra, hogyan élhetünk egyre hosszabban egy teljesen új világban, amelyben a 65 évesnél idősebbek száma meghaladja a 14 évesnél fiatalabbak számát. És amelyben mi is a 65 évesnél idősebbek számát gyarapítjuk majd, ha még nem tartozunk közéjük.

Az öregek megítélésének e megatrend tükrében éppen úgy változnia kell majd, ahogyan a nők megítélése is változott az elmúlt száz évben, vagy az LMBTQ közösségbe tartozó embereké az elmúlt néhány évtizedben. Legyünk mindannyian az AGE PRIDE mozgalom zászlóvivői - ugyanis mindannyian, nemtől és nemi irányultságtól függetlenül öregek vagyunk vagy leszünk.

Biz Hundertcváncig! Élj 120 évig!

Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt;
nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje.

(Mózes V., 34:7)

Ahogy nő az öregek száma, úgy nő az öregedés lassítására irányuló kutatások támogatása is. Az öregedés legújabb elméletei szerint az öregedés nem más, mint a genetikai információáramlást zavaró zaj, amely megzavarja a gének kifejeződésében megnyilvánuló élettani folyamatokat, vagyis minden időskori krónikus nyavalya közös oka a helyes információk zavarossá válásában keresendő. Ennek következtében ha sikerül a zajkeltő, téves információkat kiiktatni, akkor az öregedés folyamata lassítható, akár meg is állítható. Az öregedés e felfogásban gyógyítható alapbetegség, amelynek kezelésével az emberi életet fenyegető összes rettegett betegség (krónikus gyulladások, rák, szív-, ér- és légzőrendszeri betegségek, és így tovább) megelőzhetővé válik.

Az Öregedés Információs Elméletének (Information Theory of Ageing) kutatói szerint hiába találnánk meg például a rák általános gyógymódját, attól még simán belehalnánk valamelyik másik betegségbe, vagyis a várható élettartamunk alig módosulna. Egészen más a helyzet, ha az alapbetegséget, azaz az öregedést tudnánk gyógyítani - és erre minden esélyünk megvan az elkövetkező egy-két évtizedben. A betegségek nemzetközi statisztikai osztályozási rendszerében (International Classification of Diseases for Mortality and Morbidity Statistics, 11th Revision) 2018 óta betegségként szerepel maga az öregedés, vagyis az öregedés lassítását, leállítását, visszafordítását célzó gyógyszerek fejlesztése zöld utat kaphat.

A gyógyszerjelölt molekulák közül öt is nagyon ígéretes, mindegyik a DNS-kifejeződést képes szabályozni, közülük kettőt a magyarok is jól ismerhetnek: a jelenleg kettes típusú cukorbetegeknek felírt metformint és a vörösborban is megtalálható resveratrolt, de mellettük az mTOR, a NAD és a sirtuin azok a varázsszavak, amelyek talán kinyitják az örök ifjúsághoz (vagy legalábbis a lassabb öregedéshez) vezető titkos tudományos átjárók ajtaját. (Dr. David A. Sinclair - Matthew D. LaPlante: Lifespan: Why We Age - and Why We Don't Have To., Atria Books, 2019)

AZ ÚJ PARADIGMA SZERINT TEHÁT AZ ÖREGEDÉS GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉG, MINDEN EGYÉB PUSZTÍTÓ BETEGSÉG FORRÁSA, AMELYNEK GYÓGYÍTÁSÁVAL BIZONYÍTHATÓ, HOGY AZ EGÉSZSÉGBEN TÖLTÖTT EMBERI ÉLETNEK NINCS TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK ÁLTAL KISZABOTT HATÁRA.

Ez az új paradigma nyilván éppen olyan nehezen nyer majd elismerést, mint az általános relativitáselmélet, hiszen nagyon sokan vallják - még az életkori előítéletek elleni küzdelem legfelkészültebb képviselői, így Ashton Applewhite (This Chair Rocks: A Manifesto Against Ageism, Celadon Books, 2020) is -, hogy az öregedés nem javítandó hiba, hanem maga az élet ("ageing is living"), hozzátéve, hogy nem az öregedés a gond, hanem a hozzá tapadó előítéletek, ahogyan a nők életét sem a vénuszdomb teszi nehézzé, hanem a szexizmus. Természetesen éppúgy helytállóak ezek a megállapítások, mint a Newton-féle gravitációs elmélet, de ahogyan azt az elméletet tágabb összefüggésbe helyezte az általános relativitáselmélet, úgy emelheti más szintre az öregedésről való gondolkodást a jelenség gyógyítható betegségként történő kezelése is.

A szépség és a szörnyeteg

Az emberek életük kezdetén és végén a legboldogabbak.
Az élettartamra vetített boldogság-görbe U-alakú.

1. Szép szavak

Az ENSZ 1991-ben elfogadott, idős emberekkel kapcsolatos alapelveinek középpontjában áll, hogy a tagországoknak az idősek vonatkozásában olyan időspolitika kialakítását kell ösztönözniük, amely az egész élet során biztosítja az idősek számára a függetlenséget, a társadalmi részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot.

FONTOS SZEMPONT AZ IDŐSÖDÉS VONATKOZÁSÁBAN IS AZ EMBERI ÉLET KITELJESEDÉSÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE, A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG ELÉRÉSE, VALAMINT AZ IDŐSÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN A MINDEN KOROSZTÁLYT ELÉRŐ ÉS ÉRINTŐ SZEMLÉLETFORMÁLÁS.

Ezáltal biztosítható és növelhető az idősek társadalmi megbecsülése, az idős emberek iránti szolidaritás, a társadalmi részvétel és aktivitás erősítése, fenntartása. Kiemelt feladat a nemzedékek közötti szolidaritás, a helyi közösségek együttműködésének erősítése. A generációk közötti együttműködéshez tartozik a különböző közösségfejlesztő programok megvalósítása is, melynek legkézenfekvőbb színterei a helyi közösségek, települések.

A nemzetközi és az uniós dokumentumok e célok tükrében fogalmazták meg a méltó és aktív időskor elérésének követelményeit. A kormányzatok nem csak az idősek anyagi biztonságának lehető leghatékonyabb fenntartását, hanem fizikai, mentális jól-létük biztosítását is lényeges feladatnak tekintik.

Az európai kormányzatok 2012-ben a

Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás európai éve

kapcsán kiemelt figyelmet szenteltek az idősek társadalmi részvétele elősegítésének, és azóta is folyamatos az idősek társadalmi befogadását, hasznosságtudatának erősítését, testi és lelki egészségét támogató programok bevezetése. Az Eurostat öregedési honlapján hatféle metszetben is nyomon követhető Európa nyugdíjasai életének alakulása.

Természetesen globális kitekintésben is évről-évre bővül az aktív, egészséges öregedést célzó kezdeményezések sora, legutóbb a legnagyobb amerikai nyugdíjas szervezet (Association of American Retired Persons, AARP) indította "Disrupt Aging!" címmel a kampányát. A kampány legfőbb célja, hogy minél több embert szembesítsenek a legtöbbször láthatatlanul bennük és közvetlen környezetükben is lappangó idősellenes előítéletekkel annak érdekében, hogy egyre többen legyenek képesek cáfolni az életkorral kapcsolatos rossz sztereotípiákat, vagyis megzavarni, fejre állítani az öregedés hagyományos, súlyosan diszkriminatív felfogását. Tekintve, hogy az USA baby boomer korosztálya 78 millió főt számlál, a #DisruptAging sikeres lehet, különösen, ha a világ többi részére is átterjed az öregedés új paradigmája.

2. Szép jogi rendelkezések

Az Alaptörvény szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Az alkotmányos alapelvet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény konkretizálja az életkor tekintetében is. Eszerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt életkora miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Ha például a munkáltató az adott évben nyugdíjba készülő alkalmazottjának nem adja meg a többi munkavállaló részére biztosított munkabéremelést, akkor közvetlen hátrányos megkülönböztetésről van szó. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Ha például egy munkáltató továbbképzést hirdet, de a minden résztvevőre vonatkozó feltételeket úgy határozza meg, hogy elriassza a jelentkezéstől az idősebb dolgozókat.

A közvetlen vagy közvetett megkülönöztetésen túl zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy életkorával függ össze, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ilyen lehet, ha az idősebb munkavállalót megalázzák, gúnyolják a munkahelyén, mert lassabban sajátítja el az új IT-programok használatát, mint a fiatalabb munkatársak. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. Ilyen elkülönítés a bentlakásos idősellátó intézményekben vagy kórházakban is előfordulhat, különösen a pandémiás időszakban. Végezetül megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Nem véletlenül nem mernek (még ha tudnának is) panaszkodni az idősellátó intézmények lakói vagy a kórházak geriátriai osztályán fekvő öregek.

Az Alaptörvény ismeri a pozitív diszkriminációt is, amely alapján a családokat, gyermekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket külön intézkedéssel védhetik. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján sem számít hátrányos megkülönböztetésnek a többségre nézve, ha egy társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolása céljából előnyösebb elbánásban részesül.

A HÁTRÁNYOS HELYZET KIKÜSZÖBÖLÉSÉNEK CÉLJÁVAL ÍGY ELFOGADHATÓ A POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ, ENNEK LEGISMERTEBB PÉLDÁJA A NŐK KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJA.

Az egyenlő bánásmód követelményét főként a következő területeken kell érvényesíteni: foglalkoztatás, szociális biztonság, egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés, áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele. A polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének körében szabályozza, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti a személy hátrányos megkülönböztetése - például az életkora alapján. A munka törvénykönyve is rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, különösen a munkabér tekintetében. (E tekintetben érdemes megszívlelni azt a tanácsot, hogy a munkahelyi diverzitásnak - amely a termelékenység növelésének egyik kulcsa lehet - az életkor szerinti megoszlás is fontos összetevője, vagyis hatékonyabb és eredményesebb lehet a munka, ha fiatalok, középkorúak és öregek együtt dolgoznak.)

(...)

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.