Az emberi jogok és Trump – Konferencia a Corvinus egyetemen

Budapest, 2016. december 11. vasárnap (MSZF)

Donald Trump elnöksége igen nagy veszélyt jelent az emberi jogokra nézve – mondta Simai Mihály akadémikus az ENSZ emberjogi főbiztosának szavait idézve azon a konferencián, amelyet a Magyar ENSZ Társaság rendezett a Corvinus egyetemen az Emberi Jogok Napja alkalmából.

     A Magyar Szociális Fórum beszámolója szerint Simai Mihály fölelevenítette személyes találkozóját Trumppal, melyen az Egyesült Államok most megválasztott elnöke a világszervezetnek tulajdonította a globalizációt. Későbbi nyilatkozataiban Trump úgy vélekedett, hogy „sokkal jobban fel tudná építeni az ENSZ-et, mint amilyen most”, s hogy „a világnak nincs többé szüksége nemzetközi szervezetekre” – idézte őt Simai. A magyar akadémikus szerint Amerika megválasztott új elnöke negatívan viszonyul a klíma-egyezményhez. Az előadó ezt többek között annak tulajdonította, hogy Trump megválasztásában nagy szerepet játszott az amerikai energiaipari lobby és a szénbányászat. Egyelőre nem tudni, mit fog tenni Trump a 11 millió amerikai bevándorlóval: deportálni akar-e több millió embert, és újabb falat épít-e, vagy eláll a tervétől. A migráns-jogok Egyesült Államokbeli alakulása ki fog hatni az egész emberjogi problematikára – mondta.

    Simai szerint az Egyesült Államok történetének legmilitarizáltabb kormánya van születőben. Bizonyíték rá az amerikai hadseregben Mad Dog (veszett kutya) néven emlegetett James Mattis tengerészgyalogos vezérezredes kinevezése a védelmi minisztérium élére. Trump meghirdette az amerikai hadsereg átfogó modernizálását is. Az új adminisztrációba kinevezett személyek politikai beállítottsága ellentmond Trump Oroszországgal szemben az elnökválasztási kampány idején tanúsított békülékeny hangvételének – mondta.

    Simai Mihály „rendkívül bonyolultnak” nevezte a körvonalazódó világképet, úgy vélte, hogy nem csak az emberi jogok fognak háttérbe szorulni, hanem kérdésessé válhat az ENSZ Alapokmánya maga. Véleményeket idézett, miszerint Amerika új elnöke nem fogja kitölteni mandátumának négy évét, ha valóban végrehajtja, amit mondott.

Komanovics Adrienne docens „Az emberi jogok az Európai Unióban 2016-ban” c. előadásában rámutatott arra, hogy az integráció jogrendje kevésbé védi az emberi jogokat, mint a nemzetállamok jogrendje védte. Mivel az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami joggal szemben, az emberi jogok védelme meggyengült. „Az Unió kivonta magát az emberi jogi kényszer alól” – hangzott el. Az Európai Bíróság kimondta, hogy az EU ebben a formában nem csatlakozhat az Európai Emberi Jogok 1954. évi Egyezményéhez sem.

     Lamm Vanda akadémikus elmondta, hogy az emberi jogok törvénye az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát foglalja magában. Egész háló jött létre a gyarmatosítás felszámolásától, az önrendelkezésen át a fogyatékosok, az eltűntek, a migránsok, a gyermekek, a nők jogaiig bezárólag, a faji megkülönböztetés, a kínzás, stb. ellen. Kiemelte az egyéni panasz lehetőségét. Az emberi jogok magyarországi állapotáról szólva megjegyezte, hogy a kormány döntésére Magyarország december 6-án kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből. Lamm Vanda nem tartotta kizártnak, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben eljárás indulhat szabálysértés és/vagy értékek megsértése címen a lisszaboni szerződés 7. cikke alapján.+++

 

Kiadta: MFSZ SZK

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.