Arcfelismerő kamerákat telepítenek Siófokon

Mesterséges intelligenciával ellátott rendszer állhat szolgálatba a Petőfi sétányon. A cél a biztonság erősítése, de alapjogi kérdések is felmerülnek.

https://nepszava.hu/3122815_arcfelismero-kamerakat-telepitenek-siofokon

Újabb lépés a biztonság felé – osztotta meg Facebook-oldalán Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, hogy jövő nyárra 39, mesterséges intelligenciával ellátott, arcfelismerő rendszerrel rendelkező kamerát telepítenek a balatoni város legfrekventáltabb részére, a Petőfi sétányra. A hírt elsőként közlő 444.hu szerint komoly aggályokat vet fel a rendszer telepítése. A város pályázatán ugyanis az a kínai Dahua Technology nyert, mely szerepet vállalt a kínai állam ujgurok elleni kampányában, ami miatt a DT felkerült az amerikai kormány feketelistájára. Lengyel Róbert szerint Siófok már eddig is óriási energiát fektetett a Petőfi sétány és környéke biztonságosabbá tétlére. A polgármester megjegyezte, hivatalos rendőrségi adatok alapján a 8-10 évvel korábbiakhoz képest 90 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, többek között az elmúlt években kiépített kamerarendszernek köszönhetően. Ezt korszerűsítik jövő nyárig, s az arcfelismerő rendszer segítségével azonnal kiszűrhetők lesznek a bűncselekmények elkövetői. Bár a rendszerek használata nagyban meggyorsította a bűnügyi-rendfenntartói munkát, komoly társadalmi vitákat is keltett. - Alapvető kérdés, ki működteti a rendszert – mondta megkeresésünkre Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféraprojektjének jogi munkatársa. – Az önkormányzatnak ugyanis nincs joga a beazonosításra, a rendőrségnek viszont igen. A Petőfi sétányra tervezett rendszer abban tér el a stadionokban használatostól, hogy utóbbi helyszín magánterület, azaz az oda belépő tudomásul veszi, hogy a tulajdonos milyen intézkedésekkel szűri a közönséget, míg a sétány közterület, melyet bárki szabadon használhat. A TASZ munkatársa megjegyezte, a magánszféra védelme alapjogi kérés, s azt kell eldönteni, hogy egy renitensen viselkedő vendég jogait felülírhatja-e a közösség joga a normális szórakozáshoz, melyet elvileg biztosítana az új kamerarendszer. - Nem szerencsés, ha egy ilyen rendszeren keresztül folyamatosan embereket figyelnek meg – állította, s hozzátette, mivel a terület egyelőre nincs igazán szabályozva, így nem lehet kijelenteni, hogy jogszerűtlen az arcfelismerő kamerák működtetése. Más kérdés, hogy egy esetleges bírósági eljárásban mennyire lehet majd felhasználni az így készült felvételeket, ugyanis egy elmarasztaló ítéletet követően a terhelt az Alkotmánybírósághoz fordulhat alaptörvény-ellenességre hivatkozva. – Persze nem ugyanaz, hogy egy utcában alkalmaznak egy ilyen rendszert, vagy egy egész városban. Akkor vetne fel komoly aggályokat, ha ez a fajta megfigyelés-ellenőrzés általánossá válna – tette hozzá. – Az is kérdés, a felvételeket ki tárolja, hová töltik fel? Idehaza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság használ arcfelismerő rendszert például körözéseknél vagy eltűnt személyek felkutatásánál. Konkrét esetekben, időben-térben meghatározva, megfelelő emberi felügyelettel persze teljesen más a helyzet, mint egy folyamatos működtetés. A kulcskérdés tehát, hogy pontosan hogyan üzemel majd Siófokon a kamerarendszer. A Rendőrségi törvény 2019-es módosítása szerint az arcfelismerő rendszereket legálisan csak a rendőrség használhatja az egyének beazonosítására. Azaz, ha az önkormányzat üzemelteti a kamerarendszert, úgy ők felvehetik ugyan a tömeget, illetve rögzíthetik az arcokat, de nem azonosíthatják be őket, mivel akkor adatvédelmi jogsértést követnek el. Ugyanakkor, ha az így rögzített képet azonnal átadják a rendőrségnek, úgy ők már beazonosíthatják a rajta szereplőket és eljárhatnak a felvétel alapján, illetve a felvételt bűnvádi eljárásban is felhasználhatják bizonyítékként. A nagy teljesítményű kamerarendszer emellett afféle gyorsreagálású térfigyelő kameraként is üzemel, azaz az önkormányzatnál azonnal látják, ha valami rendbontás van a Petőfi sétányon, ami a szórakozóhelyekkel túlzsúfolt területen egyáltalán nem ritka a főszezonban.

Minden lépésről tudhat a hatóság

Idehaza bankoknál, cégeknél elterjedt az arcfelismerő használata – tudtuk meg egy, a szakmában dolgozótól. Szerinte önmagában a technológia nem veszélyes, idővel beépül a mindennapjainkba: teljesen átlagos okostelefonhasználók is letölthetnek arcfelismerő szoftvereket a telefonjaikra, majd az utcán, metrón látott emberek arcát lefotózva beazonosíthatják őket, sőt, a közösségi portálok adatbázisaival összekötve néhány pillanat alatt kirajzolódik a használó előtt az utcán mellette utazó, vagy mellette álldogáló ember neve, publikus adatai. Ugyanakkor mindez súlyos visszaélések forrása lehet: az orosz digitális jogvédő, Anna Kuznyecova tavaly mindössze néhány tízezer forintnyi rubelért szerzett hozzáférést az arcfelismerős moszkvai rendőrségi rendszerhez, majd a saját fényképét feltöltve egy részletes, átfogó jelentést kapott arról, hogy az előző hónapban mikor és hol járt az orosz fővárosban. Az algorithmwatch.org szakportál összesítése szerint 2020-ra az EU országok túlnyomó többsége – közöttük Magyarország is – engedélyezték az arcfelismerő rendszerek használatát, egyedül Spanyolország, Hollandia és Dánia mondott nemet erre a technológiára.

Figyelik a tömegrendezvényeken megjelenőket

Nemcsak a Kínában tapasztalható, az egyént totális ellenőrzés alá vonó állam kiépülése, hanem a rendszerek átláthatatlansága miatt is támadják az arcfelismerő kamerákat, mivel ezek a rendszerek nem tévedhetetlenek. Még a technológiával kereskedők is – így a Dahua is – csak 97-98 százalékos találati pontosságot adnak meg eszközeikhez, de egy egy százalékos hibaráta is hatalmas lehet egy milliós arcképbázissal működő országos bűnügyi rendszernél. Az algorithmwatch.org szakportál szerint Londonban 2018-ban egy teszten a rendőrség az éppen körözött személyek fotóit összevetette a rendelkezésre álló óriás adatbázissal. Az eredmény: 104 találat lett, ám ebből mindössze 2 volt olyan, akit ténylegesen köröztek a rendőrök. Buenos Airesben is bevezették a metróban az arcképfelismerő rendszert, amely negyedév alatt több mint 1200 riasztást adott le, ám ebből alig 200 volt „éles”, a többi esetben a rendszer összekeverte a látott személy arcát az adatbázisában lévő arccal. Sőt, a wmn.hu tudósításából kiderül, hogy ilyen már idehaza is előfordult: 2017-ben a portál az úszó Eb-re érkező tudósítóját – amúgy ismert írónőt - emelték ki a biztonsági őrök azzal, mert a rendszer valamilyen százalékban egyezést talált az újságíró és valaki más arca között. A félreértés végül tisztázódott, ahogy később a rendőrség válaszából az is kiderült, hogy a tömegrendezvényen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szűrte az érkezőket ezzel az eszközzel. Bár a Belügyminisztérium érdeklődésünkre nem részletezte, hogy más esetben is így jár-e el a titkosszolgálat, ám feltételezhetően nem egyedi a gyakorlat. 

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Egymondatos közleményt adott ki a Fidesz az ellenzéki előválasztás leállásval kapcsolatban. Az MTI országos sajtószolgálatához eljutatott közlemény egészen pontosan így szól:
2021.szeptember 19.
A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.
2021.szeptember 13.
Nagyon fontosak a jelöltek, nagyon fontosak a jelölőszervezetek, de sokkal fontosabb az előválasztás demokratikus tisztessége – mondta Magyar György. Az ellenzéki előválasztásban közreműködő Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a kampány menetrendjéről, az egyjelöltes választásról, és arról is, van-e jogi alapja az előválasztásnak.
2021.szeptember 11.
Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 26. között tartják.
2021.szeptember 10.
Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.
2021.szeptember 7.
Az MSZP szerint „jobbikos agyszülemény” a kooperáció.
2021.szeptember 3.
Nem mindegy, melyik médium közvetíti a kormányfőjelöltek disputáját, mert annak is tétje van, ki hol tudja elérni és mozgósítani híveit.
2021.szeptember 1.