20 éve járnak Budapesten a hannoveri villamosok

Budapest gazdag villamosparkjában hosszú idő után az első Nyugat-Európában gyártott járművek a jellegzetesen lenyíló lépcsős hannoveri villamosok voltak, amelyek 20 éve, 2001. október 3-án álltak első alkalommal forgalomba.

https://pestbuda.hu/cikk/20211002_20_eve_jarnak_budapesten_a_hannoveri_v...

Hannover városa 2000-ben világkiállítást tartott, és a hatalmas rendezvény lebonyolításához számos új villamos beszerzésére volt szükség. Azonban a világkiállítás végeztével a városnak már nem volt szüksége annyi villamosra, mint a tárlat ideje alatt, ezért eladásra hirdette a régebbi, de teljesen jó, 25 éves átlagéletkorú TW 6000 típusú járműveit. Az ajánlatra két város jelentkezett, Hága és Budapest. A magyar főváros legkorszerűbb típusai akkor a 15-20 éves Tatra T5C5 villamosok voltak, és bőven közlekedtek még a 40 évnél idősebb UV villamosok is. A megvételre kínált német járművek – hiába voltak a Tatrák kortársai – sokkal korszerűbbek voltak, mint a nagyjából velük egykorú cseh járművek. A használt villamosok beszerzése jelentős javulást jelentett a budapesti villamospark számára. 

A hannoveri villamos az 50-es vonalán, a Határ úti végállomásnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Miben is volt más a hannoveri villamos, mint a többi akkori budapesti villamos? Elsősorban abban, hogy nem csupán villamos volt, hanem Statdhban (azaz városi gyorsvillamos) és földalatti egyben. Hannover ugyanis kifejezetten e három cél együttes ellátására rendelte meg ezt a típust, és ezért lett olyan az ajtó kialakítása, hogy ha magas peron mellé áll meg a kocsi, nem nyitja le a lépcsőit, hanem azonnal a peronnal egy szintben lévő utastérbe léphetnek be az utasok. Sajnos Budapesten ezt a funkcióját nem tudta soha kihasználni a villamos, és az utasok is utálják, kényelmetlen, és viszonylag gyakran meghibásodik. 

Mindezeken túl a járművek egész más utazási élményt kínáltak, mint a 20 évvel ezelőtti fővárosi villamospark. A Magyar Hírlap című napilap így írt róluk azok sajtóbemutatója után, 2001. június 20-án:

„A szerelvények ugyan sárgák, de a Magyar Hírlap tudósítójának tapasztalatai szerint össze sem hasonlíthatók a ma Budapesten közlekedő villamosokkal. A kocsik olyan csöndesen és simán siklanak a sínen, mint az intercity vonatok. Az ablakokat - más BKV-járművekkel szemben - könnyedén le lehet húzni, az utastér padlója pedig nem magasabb más villamosokénál vagy buszokénál. Sőt az egybegyűltek megállapították, hogy a hannoveri kocsikra könnyebb felszállni, mint a 4-es, 6-os vonalán közlekedő Ganz-villamosokra. Az ülések annak elle­nére kényelmesek, hogy kemény műanyagból készültek. Első benyomásra vandálbiztosnak tűnnek, legfeljebb összefirkálni lehet a székeket. A villamos gyors és könnyen gyorsul, ráadásul szakértők szerint kevés energiát fogyaszt.”

Valóban, a villamosok gyorsabbak voltak, és kevesebbet fogyasztottak, mint az akkori itthoni járművek, képesek voltak a fékezéskor keletkező energiát visszatáplálni a rendszerbe,  korszerűbb volt a vezérlési rendszerük és az utastájékoztató berendezésük, valamint az utastér kialakítása is más logikát követett – például a jelzők elhelyezése, az ülések elrendezése –, mint az addigi fővárosi járműveké.

Mivel Hannover városa továbbra is használta a típust, az alkatrészellátás megoldott volt. Végül nem is 68, hanem 76 villamos érkezett 2001-ben Budapestre, ahol felújtás és átfestés – illetve kisebb módosítások elvégzése, például új tükrök felszerelése után – a kötelezően elvégzett 10 ezer kilométeres futáspróbákat teljesítve 2001. október 3-án álltak forgalomba az akkor frissen, a 13-as és a 63-as villamosok Örs vezér téri összekapcsolásával kialakított 3-as villamosvonalon. 

A kocsik 28 méter hosszúak, akkor a leghosszabbak voltak Budapesten, 2,4 méter szélesek (azaz szélesebben az Ipari Csuklós, de keskenyebbek a Tatra villamosoknál), egy jármű tömege meghaladja a 38 tonnát és akár 80 kilométeres sebességgel is mehetne óránként, ha nem lenne 50-re korlátozva. A villamoson 46 ülőhely van, emellett 104 fő utazhat állva rajtuk. Egy hátrányuk volt, ami a német magasperonos használatból eredt, a padlószintje magasabb volt, mint a többi budapesti járműé, közel egy méter, 943 mm.  

A kísérletképpen fix lépcsősre átalakított, légkondicionálóval felszerelt 1624-es pályaszámú hannoveri villamoskocsi (Fotó: VEKE/Facebook)

Egy villamost 2020 végén, 2021 elején korszerűsített a BKV, és ez a villamos, az 1624-es pályaszámú, márciusban megkezdte a próbafutásokat. A villamoson kicserélték a lenyíló lépcsőket fix kialakításúakra, emiatt az ajtajai is mások lettek, klímát, új ablakokat és zárt vezetőfülkét is kapott. Ha beválik, akkor vélhetően több villamost is így építenek át.

A hannoveri villamosokat a budapestiek szinte azonnal elnevezték „banánnak” mivel eredetileg, Hannoverben zöldek voltak, de Budapesten, beértek, sárgává váltak. Igaz, az elmúlt 20 évben inkább hannoveriként hivatkoztak rá.

A villamosok beszerzése nagy vitát váltott ki 20 évvel ezelőtt, de akkor más, új villamos megvételére gazdaságilag nem volt mód. Az elmúlt években a járművek beváltak, annyira, hogy a BKV több hullámban még vásárolt ebből a villamosból. Ugyan lassan korosodnak, de még mindig meghatározóak a budapesti villamosközlekedésben.

Nyitókép: A hannoveri villamos (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

  Írta: Domonkos Csaba

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.