Így még nem irtózott rendező ország az olimpiától

Amikor Tokió 1964-ben először rendezett olimpiát, az esemény Japán újjáépülését, világpolitikai rehabilitálását, rohamléptű gazdasági és technológiai modernizációját jelképezte.

https://telex.hu/kulfold/2021/07/21/japan-tokio-olimpia-2020-koronavirus...

Így még nem irtózott rendező ország az olimpiától

Egy nő sétál el a tokiói olimpia helyszíne előtt 2021. július 19-én – Fotó: Toru Hanai / Getty Images

  • Ekkor adták át a sinkanszent, a világ első gyorsvasútját;
  • az olimpiára készült el a tokiói gyorsforgalmi úthálózat és
  • az első tokiói egysínű magasvasút;
  • modernista stadionok és magasházak sokasága épült fel pár év alatt.

Emellett – a hasonló politikai jelképrendszerrel terhelt 2008-as pekingi olimpiához hasonlóan – a játékok előtt elkezdték keményen visszafogni az ipari szennyezést, feltakarították Tokió bűzlő folyóit, és a helyi lakosságot is megpróbálták rávezetni a nyugatos modorra – azaz az olimpia alapvetően átformálta a városképet.

A szervező ország gazdasági kapacitásaihoz viszonyítva ez volt minden idők második legdrágább olimpiája: a szervezők az az évi japán GDP 3,7 százalékának megfelelő összeget költöttek a játékokra. (Az örök első helyezett a 2004-es athéni olimpia 5,4 százalékkal, amely hozzájárult a későbbi görög államcsődhöz is.)

A 2020-as tokiói olimpiának hasonló szerepet szántak. A japán gazdasági csoda az 1990-es évekre kifújt, a társadalom rohamosan öregszik, a japán cégek nemzetközi versenyképessége csökken. A szigetország nemzetközi megítélése a feltörekvő Kína és a Japánt lassan lehagyó Dél-Korea sikersztorijainak árnyékában már messze nem olyan, mint fénykorában.

Ebben a helyzetben az olimpia azt jelképezhette volna, hogy Japán mindezekkel együtt mégiscsak a világ egyik legfejlettebb országa, technológiai hatalom és világpolitikai tényező, amely talpra állt a 2011-es katasztrófák óta, és relatíve sikeresen küzd a kor társadalmi kihívásaival.

A lépten-nyomon a Japán innováció felélesztéséről és az ország nemzetközi szerepének növeléséről szónokló Abe Sinzó miniszterelnök számára gazdasági reformjainak megkoronázása lett volna az esemény. Abe tavaly még maga is az 1964-es tokiói olimpiával vont párhuzamot, és arról beszélt, hogy a 2020-as játékok megrendezése hozzájárul Japán nemzetközi felemelkedéséhez.

Ahogy egy főtámogató képviselője fogalmazott, az esemény részben a „nemzeti gazdasági üzenetküldésről” is szólt: a játékok 2013-as odaítélése óta előtérben tartotta Japánt a nyugati gazdasági sajtóban, és ennek farvizén Abe reformjai vagy egyes japán vállalatok sikerei is jóval nagyobb visszhangot kaptak. A turizmus különösen erősen készült a játékokra: míg 2010-ben 8,6 millió külföldi látogatott Japánba, addig 2019-ben 32 millió, ezzel párhuzamosan a turisztikai költés is meredeken emelkedett (bár így sem érte el a GDP egy százalékát).

Cserébe a japán nagyvállalatok is rengeteg pénzt öltek az olimpiai szponzorációba: a „kötelező patriotizmus” által kiváltott hárommilliárd dolláros (kb. 915 milliárd forintos) reklámköltés a legmagasabb az olimpiák történetében. De a japán állam is kivette a részét a költekezésből: sikerült minden idők (abszolút értéken) legnagyobb olimpiai költségvetését összehozni. A hivatalos büdzsé 12,6 milliárd dollár volt, amely a járvány miatt további hárommilliárddal nőtt. Ám ahogy lenni szokott, egy kormányzati átvilágítás ennek a duplájára becsülte a valós költségeket.

Abe Sinzó az olimpiai stadion átadásán 2020 decemberében – Fotó: Tomohiro Ohsumi / Getty Images

Ehhez képest a gazdasági fellángolás mérsékelt maradt, az ünnepelendő reformok minimum felemásra sikerültek, Abe Sinzó tavaly egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, az olimpiát pedig a Covid-járvány miatt először elhalasztották egy évvel, majd idén a szervezők a járványhelyzet fényében úgy döntöttek, hogy a versenyeket zárt kapuk mögött, a japán társadalomtól elzárt burokban tartják meg.

Az ország határai már tavaly ősz óta zárva vannak, és külföldi látogatókat a játékokra sem engedtek be, kizárólag a szervezőket, sportolókat és a médiát. Nem sokkal a megnyitó előtt, hosszú huzavona után pedig arra jutottak, hogy Tokióban és a környező három prefektúrában a belföldi szurkolókat sem engedik be a stadionokba.

Nem jött be

A romló járványadatok fényében Tokió hetekkel az olimpia előtt vészhelyzetet hirdetett, amelyet a játékok végéig fenntartanak. Ennek keretében például a tömegrendezvények engedélyezett vendégszámát ötezer főben vagy a helyszín befogadóképességének felében maximálták; a nagyobb létesítményeknek este nyolckor kell zárniuk; ahogy az éttermek és bárok is csak eddig tarthatnak nyitva, alkoholt pedig nem szolgálhatnak fel.

Ennek fényében a tokiói olimpia sem üzleti, sem országimázs szempontjából nem ígérkezik különösen értelmes befektetésnek, és a helyiek körében sem népszerű a szürreálba hajló kísérlet.

A versenyzőket és az olimpia lebonyolításában részt vevőket intenzíven tesztelik, egy mobilapplikációs nyomon követő rendszert is telepíteniük kell, maszkot kell viselniük, a stadionon kívül kétméteres távolságot kell tartaniuk, tartózkodniuk kell az ölelkezéstől és a kézfogástól, nem használhatják a tömegközlekedést, nem léphetnek be turisztikai létesítményekbe, és a fertőzésveszély csökkentése érdekében még az érmeket is saját maguknak kell majd a nyakukba akasztaniuk.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a versenyzőket egyebek mellett arra kérték, hogy kivételesen ne bulizzanak és ne szexeljenek féktelenül a játékok alatt.

Bár a biztonság kedvéért 150 ezer kondomot kiosztottak a sportolók között, a szervezők humorukat megcsillantva közölték, ezeket nem az olimpiai faluban való használatra szánják, hanem hogy a sportolók hazavigyék magukkal, és hazájukban hívják fel a figyelmet a biztonságos szex fontosságára.

A játékok népszerűségéről elég gyászos képet festenek a balközép Aszahi lap – az olimpia hivatalos partnere – közvélemény-kutatásai. A lap egy korábbi felmérése azt hozta ki, hogy a japánok 80 százaléka nem akarja, hogy megtartsák a játékokat. A hétvégén közölt kutatásuk ennél jóval mérsékeltebb, 55 százalékos ellenállást mért országosan, a támogatók aránya azonban így is csak 33 százalék volt. Nemrég a császári hivatal vezetője arról számolt be, hogy Naruhito császár is aggódik az olimpiarendezés miatt – pedig a császár nem szokott megnyilvánulni közéleti és politikai kérdésekben.

Ettől függetlenül a játékok lemondása komolyabban nem merült fel. Ahogy arról korábban írtunk, ennek egyik oka, hogy az olimpia nevű termék a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nevű üzleti kartell tulajdona, a kartell pedig jellemzően olyan szerződéseket köt a szervezőkkel, amelyek súlyosan megkötik a kezüket a hasonló helyzetekben.

Emiatt a nemzetközi sajtó egyes felületein népszerű értelmezési keret, hogy Japán a Nemzetközi Olimpia Bizottság rabja, az olimpia megrendezése pedig egyedül nemzetközi pénzügyi érdekköröknek áll érdekében. Bár vélhetően ennek is van igazságtartalma, a belföldi értelmezési kísérletek szerint a japán kormány hozzáállását elsősorban az ősszel esedékes parlamenti választások, illetve a kormánypárton belüli helyezkedés mozgatja.

A Yoyogi Nemzeti Stadionban szolgálatot teljesítő japán Önvédelmi Haderő tagjai 2021. július 19-én – Fotó: Stanislav Kogiku / APA-PictureDesk / AFP

Ebből a megközelítésből az olimpia lemondása hatalmas blamázs lett volna. A kormány járványkezelését már eddig is éles bírálatok érték, és a nép nincs megelégedve a miniszterelnök teljesítményével. A japán közmédia, az NHK legfrissebb, júliusi közepén közzétett felmérése szerint mindössze 33 százalék támogatja a kabinetet, dacára annak, hogy európai összehasonlításban rendkívül alacsony maradt a fertőzöttek és a halottak száma, és a gazdaság sem rokkant bele a válságba, júliusi előrejelzések szerint a GDP idén év végére visszatérhet a járvány előtti szintre.

„Olyan ez, mint a szerencsejátékos, aki már túl sokat vesztett. Ha most kiszállnak, azzal realizálják a veszteséget, de ha játékban maradnak, még van esély nagyot nyerni és visszaszerezni mindent. A közvélemény akkor sem lenne megértő (a miniszterelnökkel) szemben, ha lemondaná az olimpiát (...) Így legalább van esély rá, hogy sikerként állíthatja be pusztán a játékok megrendezését, és a médiát a büszkeség és győzelem szólamaival elárasztva megfordíthatja a negatív közhangulatot”

– mondta Nakano Kóicsi, a tokiói Sophia Egyetem politológusprofesszora, a mindenkori japán kormány egyik régi bírálója.

Hasonlóan vélekedett Tonami Aki, a Tsukubai Egyetem politológusa is, aki szerint „a politikusok tisztában vannak a kockázatokkal, de abban bíznak, hogy amint megnyitják a játékokat, a japán nép az ország java érdekében tűr majd, és elfelejti, hogy hogyan jutottunk el idáig”. David Leheny, a Waseda Egyetem professzora pedig azt mondta, az olimpiaellenesség sok esetben felületes és illékony, miközben „sokan vannak, akiknek erős érdekük fűződik ahhoz, hogy jó legyen a show, és nekik hátszelük lesz, hacsak nem lesz nagyobb ugrás a Covidhoz köthető halálozásokban, vagy nem lesz a hőséghez köthető tragédia”.

Politikai szempontból enyhíti a kockázatokat, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) parlamenti többségét a rendkívül egyenlőtlen (a gyérebben lakott, cserébe konzervatív vidéki körzetekben leadott voksokat magasabbra súlyozó) japán választási rendszernek, illetve az ellenzék permanens megosztottságának köszönhetően nem fenyegeti veszély. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban az LDP egyes időközi választásokon és a tokiói önkormányzati voksoláson is a várakozásoknál rosszabbul szerepelt.

Az utóbbi időszak balhéit a saját politikai hátországgal nem rendelkező Szuga Josihide kormányfő vitte el, akit tavaly, Abe lemondása után beáldozható tartalék kapusnak küldtek fel a pályára a párt erősebb emberei. Szugát viszont gyenge népszerűsége arra sarkallja, hogy ha meg akarja tartani posztját a helyére pályázó pártbéli kihívókkal szemben, meg kell próbálnia valamiféle sikert felmutatni.

A maximális biztonság a valóságban

Mindenesetre ha lemondani nem lehet (habár a szervezőbizottság ügyvezetője hivatalosan még kedden sem zárta ki, hogy akár az utolsó pillanatban lemondják a játékokat, ha ezt a koronavírusos esetek száma indokolná), akkor a kormány és Tokió igyekszik úgy megszervezni az olimpiát, hogy az a legkisebb kockázattal és minimális további népszerűségvesztéssel járjon. A japán választópolgárok pedig a jelek szerint például az európaiakkal szemben nem tömött stadionokban akarnak részegen kirekesztő nótákat énekelgetni, hanem azt szeretnék, hogy az egész hajcihőt minél kisebb társadalmi és személyes kockázatvállalás mellett bonyolítsák le.

A fent idézett NHK-felmérés szerint a lakosság 39 százaléka szerint helyes döntés, hogy nézők nélkül tartsák meg a versenyeket, 30 százalék szerint le kellene fújni az egészet, 22 százalék szerint korlátozásokkal be lehetne engedni valamennyi nézőt, és mindössze 4 százalék véli úgy, hogy korlátozások nélkül is meg lehetne rendezni a játékokat.

Tüntetés az olimpia megrendezése ellen Tokióban 2021. július 16-án – Fotó: Fotó: Yuichi Yamazaki / Getty Images

Az Aszahi júliusi felmérésében kevesebb választási lehetőséget adott a megkérdezetteknek, amikor pusztán arra kérdeztek rá, hogy a nézők kizárása helyes döntés volt-e. 76 százalék válaszolt igennel. Ezen közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a dolog biztonságosságáról így sincsen teljesen meggyőzve a nép: csupán 21 százalék tartja biztonságosnak az olimpiát, míg 68 százalék nem.

Ettől függetlenül a jelenlegi járványadatok alapján – még – nincs nagyobb baj.

Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi számának hétnapos mozgóátlaga a múlt héten 22 fő volt egymillió lakosra vetítve. Az Egyesült Királyságban, ahol nemrég futball-Eb-döntőt rendeztek, ez a szám 630, Franciaországban és az Egyesült Államokban 90 körül mozog, Magyarországon 4 volt.

Ugyanakkor a helyzet, különösen Tokióban, sokat romlott júliusban, a megnyitót megelőző héten rendre ezernél több fertőzöttet regisztráltak, és a 16-án végzett tokiói pozitív tesztek között 300 esetben a vírus delta variánsát mutatták ki, míg a korábbi napokon a deltások száma 130–180 között mozgott. Kedden összesen 1387 új esetet regisztráltak, amivel a 31. napon emelkedett az esetek száma az egy héttel korábbi adatokhoz képest.

A félelmek szerint a fertőzőbb delta variáns terjedésével felgyorsulhat a járvány. Az NHK hétfőn egy, az olimpiai falu közelében lévő kórházból közölt riportot, ahol az orvosok arról beszéltek, az újabb járványhullámban, vélhetően a fertőzőbb variánsok terjedése miatt egyre fiatalabbak és egyre súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba a vírussal. A járványhelyzet romlásával a koronavírusos betegek számára elkülönített ágyak 70 százaléka megtelt, miközben június közepén még csupán 30 százalékos volt az arány.

Bár az oltási program az utóbbi hetekben felpörgött, a játékok kezdetére nem sikerült behozni a kezdeti hátrányt Európával vagy Amerikával szemben. A július 19-i állapotok szerint a lakosság valamivel több mint ötöde kapta meg mindkét oltást, és 34,41 százalék kapott egy oltást. Az olimpiai segítők jellemzően eddig csak egy oltást kaptak június végén, és az Aszahi arról írt, hogy a szervezők a másodikat csak a játékok után, augusztus közepén akarják beadni nekik,

mert attól félnek, hogy a mellékhatások miatt túl sok dolgozó dőlne ki.

Hogy az olimpiai burok a valóságban mennyire működik a tervek szerint, azt jelzi, hogy a hétfői állapotok szerint az olimpiára akkreditált emberek között eddig 61 pozitív teszt volt, közülük 33 japán lakos, ők döntően szervezők. Július 18-ig 22 ezer külföldi (a tervezett olimpiai cirkusz negyede) érkezett az országba, köztük 28 fertőzött van. Miután a napokban a dél-afrikai csapat három tagjának is pozitív lett a tesztje, az olimpiai faluban több tucat kontaktjukat kellett elkülöníteni. Ők nem hagyhatják el szobájukat, naponta tesztelik őket, és bár edzhetnek, a többiektől elkülönítve hozzák-viszik őket.

Ezek a hírek a közhangulatnak sem tettek jót. A Tokiótól távolabb fekvő Ibaraki prefektúrában, Kasima városában például az is felzúdulást keltett, hogy a helyi futballmeccsekre a szervezők szeretnének iskolás gyerekeket beengedni nézőként: a helyiek attól tartanak, ez is hozzájárulhat a vírus terjedéséhez.

Oltásra várakozók egy korábban szurkolói zónának szánt, később oltóponttá átalakított tokiói parkban 2021. július 15-én – Fotó: Carl Court / Getty Images

Más gondok is vannak

De ez csak a sok balhé egyike, amelyek a furcsa olimpiát kísérik: a tokiói játékokat a Covid-járványtól függetlenül is számos kisebb-nagyobb botrány övezte.

Az első ilyen 2015-ben jött, amikor a sajtó elkezdte pedzegetni, hogy pazarlás annyi pénzt elverni a Zaha Hadid által tervezett extravagáns új nemzeti stadionra. Miután akkortájt Abe népszerűsége nem állt jól, a munkát gyorsan lefújták, és sebtében kiírtak egy új pályázatot, amelyen a japán Kengo Kuma jóval visszafogottabb épülete nyert.

2016-ban a tokiói olimpiai logót vádolták plágiummal, emiatt azt is le kellett cserélni. Később pedig arról is elkezdtek információk szivárogni, hogy a régi nemzetközi hagyományokat követve a japánok is fizethettek kenőpénzeket a NOB tagjainak a rendezés elnyeréséért cserébe. Take Cunekazu, a japán olimpiai bizottság elnöke 2019-ben le is mondott a vádak miatt, bár a vesztegetést tagadta.

Az olimpia farvizén pedig a japán társadalom kevésbé modern és reklámozandó jelenségei is felszínre kerültek. Mori Josinorinak, a szervezőbizottság vezetőjének idén év elején azért kellett lemondania, mert kiderült, hogy egy korábbi megbeszélésen arról beszélt, a nők túl sokat fecsegnek, és emiatt a női vezetőkkel való tanácskozásokra hosszabb időt kell szánni. Később a megnyitó és a záróünnepség kreatív igazgatójának kellett mennie, mert

valamiért jó ötletnek tartotta felvetni, hogy egy ismert japán híresség és plus-size modell disznójelmezben jelenjen meg a megnyitón.

Nakanisi Hiroaki, a jellemzően nagy ipari cégeket tömörítő Keidanren üzleti lobbi vezetője úgy kommentálta, ezek a nyilatkozatok a japán társadalom valós nézeteit tükrözik, és az országban továbbra is problémát jelentenek a nőkkel és kisebbségekkel szembeni előítéletek.

Július közepén a szervezőknek azért kellett magyarázkodniuk, mert előkerült egy régi magazininterjú, amelyben az olimpiai megnyitó zeneszerzője büszkén arról beszélt, hogyan zaklatta és kínozta fogyatékkal élő osztálytársait – végül ő is lemondott. Egy tokiói hotel is célkeresztbe került, amely valamiért jó megoldásnak tartott külön liftet kialakítani a külföldieknek és a japánoknak.

És a rend kedvéért Japánnak Dél-Koreával is sikerült összehoznia a menetrendszerű diplomáciai botrányt az olimpiára, miután egy Szöulba akkreditált japán diplomata a maszturbáláshoz hasonlította Mun Dzsein dél-koreai elnök szigetországgal szembeni politikáját. (Dél-Korea cserébe közölte, hogy olimpikonjainak otthonról visz majd ételt, nehogy fukusimai élelmiszereket kelljen fogyasztaniuk.)

A játékok belföldi sajtóján nem segített, hogy egy üzbég olimpiai beutazót nemi erőszak miatt, brit és amerikai szervezőket kokainozás vádjával vettek őrizetbe. Egy ugandai súlyemelő, aki a kvalifikációs versenyekre érkezett, de nem szerzett indulási jogot, pedig eltűnt: a hátrahagyott búcsúlevele szerint nem akar hazatérni, Japánban szeretne dolgozni – őt kedden megtalálták, kihallgatja a rendőrség.

A fent említett Kasimában a szervezők azzal is kiváltották az online közönség haragját, hogy arra figyelmeztették a gyerekeket, a nézőtéren lehetőleg csak a Coca-Cola által gyártott üdítőkkel tartsák magasan a vércukrukat, és ha mindenáron más márkák mellett döntenek, legalább tépjék le a címkét a palackról.

Félig tele, ennyi pénzért

A belföldi szponzorok ezzel szemben attól tartanak, hogy az olimpia hájpolása a játékok rossz hazai megítélése miatt visszaüthet rájuk. A Toyota például hiába az olimpia egyik főszponzora, hétfőn közölte, hogy nem ad ki külön belföldi tévéreklámot az olimpiára, és a cég vezetése nem vesz részt a megnyitón és a játékokkal kapcsolatos eseményeken. Az ünnepségeken a másik japán globális szponzor Panasonic vezetése sem lesz ott, ahogy a Keidanren, valamint több belföldi szponzor, így a Fujitsu, az NTT telekommunikációs cég és a Drehert is birtokló Asahi italkonszern vezetése is távol marad.

Nemzeti zászlók a tokiói olimpia egyik stadionjában 2021. július 16-án – Fotó: Carl Court / Getty Images

A hárommilliárd dolláros szponzorációs rekordot összekalapozó japán vállalatok úgy számolnak, a néző- és alkoholmentes olimpia a korábban vártnál jóval alacsonyabb bevételnövekedést hozhat, ha egyáltalán lesz bármi hatása eladásaikra az ötkarikás logónak.

Közben pedig, bár a Covid-járvány az utóbbi bő egy évben háttérbe szorította a kérdést, a versenyek kezdetével ismét világossá vált a tokiói olimpia egy alapvető problémája. A hét elején Japán teljes területén hőhullám tombolt, Tokióban 34 fok volt a legmagasabb hőmérséklet, és éjjel is csak 25 fokig enyhült az idő.

Mindez a magas páratartalommal párosulva nem különösebben ideális idő a szabadtéri sportoláshoz.

Az ország legészakibb nagyvárosában, a Tokiótól 800 kilométerre lévő Szapporóban 21 éve először mértek 35 foknál magasabb hőmérsékletet. Mindez azért érdekes, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tokiói hőségtől való félelmében (a szervezők ellenkezése ellenére) úgy döntött, hogy a maratoni futószámokat Szapporóban tartják majd.

1964-ben a játékokat ősszel tartották, ezért a hőség nem okozott problémát, ám miután ősszel az Egyesült Államokban más sportágak uralják le a közfigyelmet, egy őszi olimpiát nem lehetne jó pénzért eladni. Emiatt a további halasztás a NOB számára úgy sem volt vállalható, hogy a kormány jelenlegi előrejelzései szerint szeptemberre sikerülhet beoltani a lakosságot.

Van azonban, ami nem változott az 1964-es tokiói olimpia óta. Akkor a Szumida-folyó mocskának feltakarítása okozott kihívást a szervezőknek. Most az a probléma, hogy a Tokiói-öböl azon részén, ahol a nyílt vízi úszást tartanák, perzisztens ürülékszag uralkodik, a japán főváros szennyvize ugyanis arrafelé jut el a természetbe. A problémát tavaly kagylótelepítéssel próbálták megoldani, de a 120 millió jenes projekt nem járt sikerrel.

A szervezők mindenesetre igyekeznek pozitívan állni a dolgokhoz. Az olimpiai partnerprogram mögött álló egyik marketingcég szerint az idei játékok tévés nézettsége minden korábbit meghalad majd, mivel „a világ vágyik már rá, hogy valami jó is történjen másfél év után először”, szóval „a pohár félig tele van, nem félig üres”.

 

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Már az első nap többen letöltötték és beadták az ellenzéki előválasztáshoz szükséges regisztrációhoz kitöltendő nyilatkozatokat.
2021.július 27.
Július 26-ától lehet hivatalosan bejelentkezni jelöltnek az ellenzéki előválasztáson, Jakab Péter, a Jobbik elnöke ezt már meg is tette – írja a politikus Facebook-oldalán.
2021.július 26.
A DK miniszterelnök-jelöltje árnyékkormányt alakít, ha megnyeri az előválasztást.
2021.július 23.
Megküldjük az előválasztás forgatókönyvét és kérjük jelezzen vissza ha a forgatókönyv szerinti ajánló aláírásgyüjtésben segitségünkre tud lenni az alábbi e-mail (bp11@dkp.hu) szíveskedjen jelezni.
2021.július 14.
Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.
2021.július 9.
Kovács Gergő szerint a jelenlegi színvonalat ők is tudnák hozni, ráadásul még viccesebbek is lennének.
2021.július 8.
Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
2021.július 2.
Karácsony Gergely interjút adott a német Bildnek, és azt mondta, „Orbán Magyarországa Kína és Oroszország kapuja az EU-ba”
2021.június 30.
Nem kérnek a magyar adófizetőknek több százmilliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és a Fudan Egyetem mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását is leállítják, tájékoztatták közös levélben az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét.
2021.június 23.