| KÖNYVRENDELÉS |  |
|
| Médiabox | |
|
| Belépés/Regisztráció | | Új tag ITT regisztrálhatja magát. |
|
| Számláló | Összesen 11088991 találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1 |
|
| Támogatóink |
József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány
Szabad Sajtó Alapítvány
|
|
|
| Impresszum | Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László Főszerkesztő helyettes: Böjte József Főmunkatársak: Bodor Pál, Föld S. Péter, Marik Sándor, Pápai Gábor, Szekeres István. Szerkesztő: ifj. Veress István Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Erős Ildikó, Orbán Andrea. Szerkesztőségi munkatárs: Kurtiszné Kovács Ágota. Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor, Rodenbücher Katalin. |
|
 | |
A tangás fiú Posted on Április 18, szombat, 16:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
|
Érdekes fotóra akadtam a világhálón. Egy fiatal srác ül valami vendéglátó-ipari egységnek látszó hely szabadtéri asztalánál, s ahogy előredől, kilátszik aprócska tangája a lecsúszott farmer alól. Olyan jót mosolyogtam rajta, hogy csak második ránézésre tudatosult bennem: a kép a nyíregyházi főiskola campusán készült.
 „Bizony, ilyenek járnak az enyeffre” - ítélkeztek a hozzászólók. Szemem sem rebbent, hozzászoktam már, hogy egyesek szerint amolyan kisegítő suliba járok. Amióta tudom, hogy az intézmény rossz hírét általában a máshol tanuló nyíregyházi diákok keltik, képtelen vagyok komolyan venni az efféle kritikát. Szerintük az itt maradottak a könnyebbik utat választották, ezért cserébe otthon tanulhatnak, és a saját ágyukban alhatnak. Egy fővárosi kollégistában pedig ez akaratlanul is ellenszenvet ébreszt. „A felsőoktatás szégyene az az iskola” - szólt egy másik komment. Erre már fölvontam a szemöldököm, sőt gondolatban jól beolvastam az írójának. Azért csak gondolatban, mert az egész nem ért annyit, hogy kitöltsem a hozzászóláshoz szükséges röpke regisztrációs kérdőívet. „Nehogy már tanár legyen ebből a kis buziból!” Ajjaj, ingerküszöb elérve. Kár, hogy reakcióm még kevésbé lett volna szalonképes, mint ez a megnyilvánulás. Így végül mégsem született meg részemről az a bizonyos nagybetűs visszavágás. Utólag nem is bánom. Ám egy-két kérdés fölmerült bennem az ominózus kép nyomán. Kezdem azzal, hogy mennyire ítélhetünk el valakit egy ruhadarab miatt? Vajon más országban is ekkora hajcihő kerekedik egy tangás férfi látványából? Vagy csak mi vagyunk ennyire prűdek? Folytatom az iskolásdival. Valóban szégyellnem kellene, hogy szokatlanul öltözködő emberrel tartózkodom egy épületkomplexumban hétfőtől csütörtökig? Keressek olyan sulit, ahol mindenki „normális gatyában” jár? És befejezem a tanár-kérdéssel. Tegyük föl, hogy a lefotózott fiú nemcsak másként öltözik, hanem másként is gondolkodik. Például homo- vagy biszexuális. Miért ne lehetne pedagógus? Miért ne tudná ugyanazt az ismeretanyagot ugyanúgy átadni, mint heteroszexuális pályatársa? Amíg ezekre válaszolnak a kedves olvasók, én fölveszek egy férfi boxeralsót. Nem akar valaki lefényképezni hátulról? 2370
|
|
| |
| Article Rating | Average Score: 5 szavazat: 1

|
|
|
Re: A tangás fiú (Pontok: 1) Szerző: dawg Ideje: Április 19, vasárnap, 12:46:12 (Adatok | Üzenet küldése) | | Majd meglátod te is, hogy az nyf-diploma hány ajtót nyit ki. Vannak olyan munkahelyek, amik a pályázatokban kikötik, hogy az ott végzettek ne is jelentkezzenek. A legtöbben aztán olyan munkát kapnak, ahová nem is kell a diploma. Nem is kapnak diplomás bért. Ha meg valaki mégis elér valamit, azt csak magának köszönheti. És még vannak sokkal rosszabb főiskolák is kicsiny településeken. Az ott szerzett ötös tudással a főiskolán megbuknál. A főiskolán szerzett ötös tudással egy jobb egyetemen buknál meg. Az nyf becsapja a diákokat, mert miközben reklámozza magát minden helyi médiumban, hogy milyen jó ott tanulni, azt nem mondja el, hogy semmit nem ér a papírjuk. Ezt csak a végzettek tudják, akik viszont nem kerülnek kapcsolatba a döntés előtt álló gimnazistákkal. Aztán diploma után jöhet a postgraduális képzés, amiért már fizetni kell. Sokkal egyszerűbb, ha valaki rögtön fizetős képzésre jelentkezik, de valami komolyabb helyre. Erre való a diákhitel, nem arra, hogy elbulizzátok. Aztán tanul kell, nem csak szórakozni. Így megspórolható négy-öt év, ami azt jelenti, hogy nem közel a harminchoz kell majd versenyezned a 23-24 évesekkel a munkaerőpiacon, akiknek ráadásul lesz még vagy két felsőfokú nyelvvizsgájuk is. Ilyen gazdasági helyzetben alig van szükség diplomásokra. Nyilván a corvinuson, az eltén és a bme-en végzetteket veszik majd fel. Vagy azokat, akik külföldön tanultak. Nem pedig az nyf-eseket. Főleg nem azokat közülük, akik diploma után is olyan sötétek maradtak, mint a fekete lyuk. |
|
|
|