A téma engem már nem érint, mégis megbotránkoztat az a tény, hogy többletpontokat kapnak azok a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű felvételizők, akik szeptembertől akarnak egyetemre, főiskolára járni. Nos, ezzel eddig semmi gond, hiszen a nyelvvizsgáért is jár plusz pont. A mennyiséget tartom nevetségesnek.

A hátrányos helyzetűek huszonöt, a halmozottan hátrányos helyzetűek ötven többletpontot igényelhetnek minden jelentkezési helyükön. Szerintem a leendő értelmiségi tanuljon, csináljon nyelvvizsgát, és ezután kapjon plusz pontot. Van egy ismerősöm, aki a két középfokú nyelvvizsgájával félve várja majd a felvételi eredményeket, mert mi van, ha egy hátrányos helyzetű megelőzi a rangsorban. A támogatásukat jónak tartom, de nem ilyen formában. Így is mindenfelől azt hallom, hogy mára a felsőoktatásban megnőtt az analfabéták száma, legyen az illető funkcionálisan vagy szimplán az. A hallgatók közül alig néhánynak van a diplomához szükséges nyelvismerete, és úgy kerülnek ki a középiskolából, hogy az ott „megtanult” nyelven is alig gügyögnek valamit. Életükben nem olvastak többet öt könyvnél, és ebbe már benne foglaltatnak a kötelező olvasmányok is.

A nagy embereknek ez a bajuk velünk, főiskolai, egyetemi hallgatókkal, és sajnos részben igazuk is van. De nem látom azt, hogy tennének valami a változásért. Csak a ponthatárok emelkednek évről évre, hogy még lehetetlenebb legyen bekerülni a normális intézményekbe. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőnek a támogatások is, csak kár, hogy egy kimondott rétegnek szólnak. Jómagam ebből az egészből csak azt a következtetést vonhatom le, hogy mostantól egyre több hátrányos helyzetű lesz az országban. Épp úgy, mint olyanok, akik mozgáskorlátozott igazolványra tettek szert.