KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata

ÍZELITŐ ZÖLDI LÁSZLÓ GYÜJTÉSEIBŐL

karpatia@chello.hu

Ki mit mond a politikáról?

A politika az egyik leggyakrabban használt idegen kifejezés. Általában azt jelenti, hogy közügyekkel való foglalkozás. Magyar művelői, persze, fifikásabbak annál, mintsem hogy beérjék a közismert meghatározással. A legutóbbi másfél évtizedben megfogalmazott körülírásokat gyűjtöttük egybe.

Zöldi László összeállítása

Lefülelt mondatok a politikáról

"A politika is úgy működik, mint a színészválasztás. Az új rezsim is mindig ugyanazokhoz nyúl, akik a régiben is szerepeltek."

Tolnay Klári színésznő
(Kurír, 1993. május 23.)

"Elég baj az a politikának, hogy az írókra szorul."

Kányádi Sándor költő
(Veszprémi Vasárnap, 1994. február 6.)

"A politika a lényeg ipara."

Bodor Pál közíró
(A Hírlap, 1994. június 14.)

"Ha egy kormány fél, az már politika."

Pallagi Ferenc újságíró
(Népszava, 1994. szeptember 1.)

"A politika jó néven veszi, ha hírességek állnak mellette."

Koncz Zsuzsa énekesnő
(Jászkun Krónika, 1994. október 13.)

"Vannak a politikában olyan pillanatok, amikor cigarettát kell kínálni, és vannak olyanok, amikor a másiknak a szemébe kell világítani, és kulcsokat kell csörgetni."

Szekfű András szociológus
(Magyar Hírlap, 1994. október 15.)

"A politikában nem számítanak az önjelöltek, csak a jelöltek."

Bilecz Endre politikus
(Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október 15-16.)

"A politikában semmiféle becsület nem jár annak, aki a saját becsületét viszi a vásárra."

Andrassew Iván közíró
(Színes Vasárnap, 1995. június 4.)

"A politikának is megvan a maga lakodalmas rockja és Lagzi Lajcsija."

Bodor Pál közíró
(168 Óra, 1995. augusztus 1.)

"A politika az, amikor néhány ember a többiek helyett dönt."

Fa Nándor vitorlázó
(168 Óra, 1995. augusztus 22.)

"Ha a politika sűrített gazdaság, akkor a gazdaság higított politika."

Brackó István miskolci újságíró
(Észak-Magyarország, 1995. október 14.)

"A politikára elsősorban a politikusoknak van szükségük."

Gróh Gáspár szerkesztő
(Magyar Nemzet, 1996. február 10.)

"A politika a demokráciákban is piszkos, csak nem olyan véres, mint egy diktatúrában."

Király Béla tábornok
(Magyar Nemzet, 1996. május 17.)

"A politikában soha nem a tehetségesebb győz, hanem a könyörtelenebb."

Popper Péter pszichológus
(168 Óra, 1996. augusztus 13.)

"A politika csóválja a társadalmat, a politikát meg a gazdaság csóválja."

Zelnik József népművelő
(Magyar Nemzet, 1997. január 11.)

"A politika nekem nagy szerelem, amit nemigen tudna egy házastárs pótolni."

Hága Antónia politikus
(Szegedi Egyetem, 1997. április 22.)

"A politika a fantasztikum világa, ott minden lehetséges."

Bakó Endre debreceni újságíró
(Hajdú-Bihari Napló, 1997. április 15.)

"A politika a legmagasabb rendű veszekedések tudománya."

Kvári Sinkó Zoltán veszprémi újságíró
(Napló, 1997. május 31.)

"A politikában semmi sem igazi. Nem azt mondtam, hogy nem igaz, hanem azt: nem igazi."

Szilágyi Ákos esztéta
(168 Óra, 1997. július 22.)

"A politika nem más, mint hogy különböző csoportok jelentkeznek az ország struktúrájának a szolgálatára, akik közül a lakosság kiválasztja azokat a csoportokat, amelyeket a legalkalmasabbnak tart."

Bródy János dalszövegíró
(Délmagyarország, 1997. augusztus 21.)

"A politika célja szerintem az, hogy a többségnek jó legyen."

Tamás Gáspár Miklós politikus
(168 Óra, 1998. július 7.)

"A politika nemcsak politizálásból áll."

Kósáné Kovács Magda politikus
(Kelet-Magyarország, 1998. március 4.)

"A politika a gesztusok tudománya is."

Lezsák Sándor politikus
(Délmagyarország, 1998. szeptember 1.)

"A Dunában, sajnos, már régtől politika folyik víz helyett."

Moldova György író
(Kelet-Magyarország, 1998. szeptember 10.)

"A politika az alkotóművészethez is hasonlítható, hisz képes régi kétharmados törvényből új, feles törvényt faragni."

Donát Róbert veszprémi tanár
(Napló, 1998. december 28.)

"Ha a szórakoztató ipar a simli gimnáziuma, akkor a politika ennek az egyeteme."

Schuster Lóránt rockzenész
(Békés Megyei Hírlap, 1999. április 12.)

"Ahova a politika bevonul, onnan én kivonulok."

Bárdos András műsorvezető
(24 Óra, 1999. június 6.)

"A politika szolgálat, a politika nem lehet a meggazdagodás ösvénye és forrása."

Németh Miklós politikus
(Heves Megyei Hírlap, 2000. június 3.)

"A politika majdnem olyan izgalmas, mint a háború, csak itt többször meg lehet halni."

Temesi Ferenc író
(Magyar Nemzet, 2000. június 10.)

"A politika azt jelenti, hogy az emberek valamilyen szisztéma alapján megbeszélik közös ügyeiket."

Nádas Péter író
(Magyar Hírlap, 2000. október 28.)

"A politika a nemzetek sorsa, csak a sors intézéséhez méltó szereplőkre lenne szükség."

Pozsgay Imre politológus
(Kisalföld, 2001. február 10.)

"A politika - értelemszerűen - harc a hatalomért."

Popper Péter pszichológus
(168 Óra, 2001. február 22.)

"A politika olyan, mint a váltó a vonatnál: ki lehet rúgni a baktert, de akkor a vonatok össze-vissza mennének."

Bencsik András újságíró
(Délmagyarország, 2001. március 30.)

"Kommunikáció híján a tudásból nem lesz tudomány, a véleményből pedig nem lesz politika."

Dobrovits Mihály turkológus
(Magyar Narancs, 2001. május 10.)

"A politika egy nagy játék nagylányoknak és nagyfiúknak."

Mikola István politikus
(Napló, 2001. június 16.)

"A politika szegényít, és nem gazdagít. Ha gazdagít, akkor csak önmagát."

Kaján Tibor karikaturista
(Magyar Média, 2001/3.)

"A politika változó, a környezet örök."

Illés Zoltán politikus
(Békés Megyei Nap, 2001. szeptember 22.)

"A feljelentés a politika folytatása más eszközökkel."

Tanács István szegedi újságíró
(Népszabadság, 2001. november 6.)

"A politika mára hitkérdéssé vált, ahogyan a hit politikává."

Kuncze Gábor politikus
(Délmagyarország, 2001. december 15.)

"A politika a közélet iránt viselt felelősség"

Dávid Ibolya politikus
(Tolnai Népújság, 2002. február 16.)

"A politika nem nemesíti, csak lefoglalja a társadalmat."

Csoóri Sándor költő
(Fejér Megyei Hírlap, 2002. február 23.)

"A kultúra a radikálisan újat konzerválja, a politika az ellenőrizhetetlenül régire hivatkozik."

Peer Krisztián író
(Népszabadság, 2002. március 2.)

"Egy demokrácia lényege az, hogy a politika nem téma."

Kamondi Zoltán filmrendező
(Fejér Megyei Hírlap, 2002. március 16.)

"Nem a politika osztja meg az embereket, hanem az emberek osztják meg a politikát."

Eperjes Károly színész
(Petőfi Rádió, 2002. április 29.)

"A politika javaslat a problémák megoldására."

Heller Ágnes filozófus
(Heves Megyei Hírlap, 2002. június 15.)

"A politika az utcára, az utcai stílus pedig a Parlamentbe tart."

Sike Sándor egri újságíró
(Heves Megyei Hírlap, 2002. június 27.)

"A politika mint mecénás és ne mint cenzor közeledjen a kultúrához."

Gy. Németh Erzsébet politikus
(Magyar Nemzet, 2002. augusztus 26.)

"Az országgyűlési választások a politika „lakmuszpapírja."

Dávid Ibolya politikus
(Délmagyarország, 2002. szeptember 14.)

"A politika nem az úriemberek sportja."

Horváth Miklós Csaba politikus
(Fejér Megyei Hírlap, 2002. december 12.)

"A politika eladni való áru lett."

Debreczeni József közíró
(Magyar Hírlap, 2003. január 4.)

"Sajtó nélkül nincs oxigén a politika körül."

Pozsgay Imre politológus
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 18.)

"A politika olyan, mint a piaci kofákkal való alkudozás: ki tud többet ígérni."

Fertő László politikus
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. február 10.)

"A politika kiköltözött a családokból, és visszaköltözött a parlamentbe."

Medgyessy Péter miniszterelnök
(Népszabadság, 2003. május 17.)

"Nem a rendőrség kriminalizálja a politikát, hanem a politika próbálja a rendőrséget átpolitizálni."

Salgó László országos rendőrfőkapitány
(Magyar Hírlap, 2003. július 19.)

"A politika voltaképpen nem más, mint a közösséget érintő döntés."

Schlett István politológus
(Népszabadság, 2003. augusztus 9.)

"A közép-európai politika olyan, mint a vízilabda: ami igazán fontos, az a víz alatt
zajlik."

Charles Gati amerikai politológus
(Népszabadság, 2003. augusztus 26.)

"A politika első számú törvénye, hogy az is fontos ember, aki kibukott a hatalomból."

Demus Iván balassagyarmati alpolgármester
(Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus 30.)

"A politika ott kezdődik, ahol a becsület véget ér."

Markos György humorista
(Vasárnap Reggel, 2003. augusztus 31.)

"Az erkölcs és politika csak együttesen gyakorolható tisztességesen. Az emberek bizalmát veszíti, aki e kettőt szétválasztja."

Kósa Ferenc politikus
(Vas Népe, 2003. szeptember 1.)

"A magyar politika egyetlen gigantikus bulvárlap."

Babarczy Eszter esztéta
(Népszabadság, 2003. december 13.)

"A politika mindig a kis írókat szereti, sose a nagyokat."

Temesi Ferenc író
(Magyar Nemzet, 2003. december 20.)

"A politika találgat, a rendőrség nyomoz."

Lamperth Mónika belügyminiszter
(168 óra, 2004. január 22.)

"A politika szeretné szolgálónak tekinteni az újságírót, pedig az újságíró nem személyzet."

Győrffy Miklós műsorvezető
(Fejér Megyei Hírlap, 2004. március 14.)

"A politika keresi a nyilvánosságot."

Gellért Kis Gábor médiapolitikus
(Kelet-Magyarország, 2004. március 20.)

"A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz."

Kovács György, az ORTT elnöke
(Magyar Hírlap, 2004. április 26.)

"A politika rosszabb, mint az ország."

Hankiss Elemér szociológus
(24 Óra, 2004. július 25.)
"A sajtó még mindig jobb, mint a politika."

Tamás Gáspár Miklós filozófus
(MTV, 2004. augusztus 21.)

"A politika „úri huncutság”, amelyből mára csak a második szó maradt."

Baráthi Ottó salgótarjáni újságíró
(Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember 3.)

"A politika olyan, mint egy jelmezes főpróba: nem mindegy, mit ölt magára az ember."

Lendvai Ildikó szocialista politikus
(168 Óra, 2004. november 18.)

A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL

"Állampolgárságot adni, kedvezmények nélkül."

"Árpási Zoltán békéscsabai újságíró
(Békés Megyei Hírlap, 2004. november 6.)

"Volt négy szép éve a Fidesz vezette koalíciónak, hogy rendezze a kettős állampolgárság kérdését, ám akkor a gyávábbik megoldást választották. A státusztörvényt."

Veress Jenő újságíró
(Népszava, 2004. november 9.)

"Ha sikeres a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, akkor annak minden következményét vállalni kell, nem lehet „sunyiskodni”, és csak külhoni állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak."
Kuncze Gábor SZDSZ-politikus
(Népszava, 2004. november 9.)

"Azoknak a magyaroknak, akik a schengeni határokon kívül rekednek, megoldást jelenthet a kettős állampolgárság."

Bugár Béla szlovákiai politikus
(Új Néplap, 2004. november 10.)

"A kettős állampolgárság biztonságot ad, illetve lehetővé teszi a határok szabad átjárását. "

Kasza József szerbiai politikus
(24 Óra, 2004. november 10.)

"A baloldali félelmek szociális jellegűek, a jobboldali aggodalmak szerint pedig „kiürül” Erdély. Egyik sem indokolt. "

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke
(Népszabadság, 2004. november 10.)

"Nincs kétféle állampolgárság, ezt a törvény kizárja. Aki tehát állampolgársághoz jut, annak ugyanazok a jogok és juttatások járnak, mint a többieknek."

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
(Népszabadság, 2004. november 11.)

"A magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását a határon túli magyarok közösségei egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik, és ők is jól tudják, hogy megadásának nincs jogi akadálya. "

Mádl Ferenc köztársasági elnök
(Magyar Nemzet, 2004. november 13.)

"Lehet, hogy nem nekünk lenne a leghasznosabb az, ha kettős állampolgársággal bírnánk, hanem az anyaországi magyaroknak. Akik lelkéből kilúgozták az irántunk érzett felelősséget."

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró
(168 Óra, 2004. november 25.)

"Aki nemmel szavaz a kettős állampolgárságról, az a trianoni békeszerződésre mond igent. "

Duray Miklós szlovákiai politikus
(Népszabadság, 2004. november 26.)

AZ MSZP-RŐL

Szocialisták az MSZP-ről:

"Mi túlságosan tisztességes párt vagyunk. A parlament meghozta a törvényt arról, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről. Itt egyetlen pártról, a miénkről van szó, hiszen csak mi voltunk benn a munkahelyeken. "

Pál László
(Népszabadság, 1990. január 5.)

"Otthagytunk egy halottat: a pártállamot. A halottnak azonban, miközben már oszlik, a körme és a haja azért még nő. "

Vitányi Iván
(Népszabadság, 1990. január 29.)

"A többi öt párt, miközben kemény kritikai megjegyzésekkel illette a szocialista frakciót, mintha elfeledkezett volna arról, hogy mi nem az ő kegyeikből kerültünk a parlamentbe, hanem választóink akaratából."

Horn Gyula
(Pesti Hírlap, 1990. március 5.)

"A szocialista párttal senki, ellene viszont mindenki megpróbált összefogni. "

Horn Gyula
(168 Óra, 1990. május 29.)

"A korábbi elitből a Szocialista Pártban már csak azok vannak, akiknek „szíve baloldalon dobog”."

Géczi József
(Népszabadság, 1990. június 23.)

"(MSZMP-MSZP) A szociáldemokrata-jelleget nem vállalóktól tisztult meg a párt."

Nyers Rezső
(Zalai Hírlap, 1991. július 2.)

"Az áramlatok sokfélék, de nincs közöttük olyan, amit ne vállalhatnánk."

Gál Zoltán
(Magyar Hírlap, 1991. szeptember 28.)

"A Szocialista Párt engem addig izgat, amíg a számomra fontos szociális ügyek képviselőjeként tud fellépni."

Csehák Judit
(Népszabadság, 1992. január 4.)

"Világossá kell tennünk, hogy az MSZP nem tartott meg semmit a marxizmusból, mert nem ideológiai párt."

Szabó Zoltán
(Mérték, 1992. november 8.)

"A párt első célja, hogy ne lehessen nélkülünk politizálni. "

Kovács Pál
(Fejér Megyei Hírlap, 1993. április 24.)

Az MSZP nem fogadhat el olyan modernizációt, amely a vesztesek millióinak eleven csontvázára épül."

Horn Gyula
(Nézőpont, 1993. december 21.)

"Mi csak akkor kezdeményezünk bárkivel szemben kizárást, ha valamiféle korrupció gyanújába keveredik. Azért, mert más a véleménye, nem zárjuk ki. "

Horn Gyula
(Heves Megyei Hírlap, 1994. január 22-23.)

"A Szocialista Pártnak nem az a fontos, hogy ki akar a Szocialista Párttal kormányozni, hanem az, hogy az MSZP kivel akar kormányozni. "

Szekeres Imre
(Somogyi Hírlap, 1994. február 15.)

Tisztázni kellene végre, hogy a szocialista párt nem az állampártból alakult, hanem annak belső ellenzékéből. "

Kovács Pál
(A Hírlap, 1994. május 10.)

"Az 54 százalék birtokában a szocialista párt nincs kiszolgáltatott helyzetben a tárgyalások során."

Baja Ferenc
(Kelet-Magyarország, 1994. június 14.)

"Félnék egy kizárólagos szocialista hatalomtól, mert a mai MSZP-ben, nekem úgy tűnik, sok olyan ember van, aki nem tüsténkedett annak idején a reformkörökben. "

Keserű Imre
(Reggeli Délvilág, 1994. június 21.)

"Baj, hogy az MSZP helyi és regionális szervezeteinek egy részében kialakult egyfajta rövidlátó szemlélet: mintha a pártnak 1998-ban nyugdíjba kellene vonulnia. "

Kiss Péter
(Fejér Megyei Hírlap, 1994. október 15.)

"Ez a párt nem az aszkézisre szerveződött. "

Csintalan Sándor
(Heti Világgazdaság, 1994. november 5.)

Mások az MSZP-ről:

"Ma még a szerveződő MSZP-n rajta van az állampárt tojáshéja. "

Mécs Imre SZDSZ-politikus
(Napló, 1989. november 30.)

"Attól, hogy a vörös rókát rózsaszínűre festik, még megeszi a tyúkot."

Rudics Róbert MDF-képviselőjelölt
(Zalai Hírlap, 1990. március 5.)

"Becsülettel járultak hozzá annak a rendszernek a lejáratásához, amelyről a nép vasárnap az ítéletét kimondta. "

Kéri László politológus
(Zalai Hírlap, 1990. március 29.)

"Csak akkor vállalkozunk kormányzati feladatokra, ha az új kormányban nem kap szerepet az MSZP - és egyetlen MSZP-politikus sem."

Fodor Gábor Fidesz-politikus
(Népszabadság, 1990. április 18.)

"Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de a Fidesz és az MSZP számos kérdésben azonosan szavaz a parlamentben."

Orbán Viktor Fidesz-politikus
(Népszabadság, 1992. február 7.)

"Véleménykülönbségeiket kulturáltabban kezelik, mint vetélytársaik. "

Pekarek János újságíró
(Fejér Megyei Hírlap, 1992. május 18.)

"Azok közé tartozom az SZDSZ-en belül, akik azt vallják, hogy noha jelentős nézeteltéréseink vannak az MSZP-vel, ebben a pillanatban az ellenzékiség összeköt bennünket."

Pető Iván SZDSZ-politikus
(Népszabadság, 1992. augusztus 29.)

"Olyan emberek nem lehetnek egy kormányban a Fidesszel, akiket felelősség vagy bűnök terhelnek az előző rendszerből. "

Orbán Viktor Fidesz-politikus
(Hajdú-Bihari Napló, 1993. április 24.)

"Az SZDSZ-Fidesz (választási) megállapodással az MSZP nehéz helyzetbe került: nincs senki, akivel összefoghatna."

Orbán Viktor Fidesz-politikus
(Reggeli Délvilág, 1993. szeptember 22.)

"Azoknak, akik nem is olyan régen a sarlót és kalapácsot annyira szerették, én szívesen a kezükbe adom."

Torgyán József kisgazda politikus
(Délkeleti Krónika, 1994. február 7.)

"Simogathatnánk az MSZP buksiját, de semmi kedvem harminckét évesen, egy június 16-i beszéddel a hátam mögött erkölcsi hullává válni."

Orbán Viktor Fidesz-politikus
(Fejér Megyei Hírlap, 1994. március 14.)

"Nem akarok az MSZP-re semmit mondani, de nehéz azt földolgozni, hogy az előző rezsimből itt maradt párt népszerűsége viharosan emelkedik."

Nagy Tamás agrárvállalkozó
(Fejér Megyei Hírlap, 1994. április 9.)

"A szocialisták elegánsan bebizonyították, hogy tudnak elegánsan veszíteni. Most majd kiderül, hogy tudnak-e elegánsan győzni?"

Popper Péter pszichológus
(168 Óra, 1994. május 25.)

"Négy éven át hülyének nézték őket, ami talán igaz is lehetett volna, ha nem a még náluk is hülyébbektől kellett volna bezsebelniük a becsmérlést. "

Bojtár B. Endre-Kovács Kristóf újságírók
(Magyar Narancs, 1994. június 2.)

"Lehet, hogy a szocialistákat úgy lehetett volna legyőzni, ha nem fekszünk keresztbe eléjük a sínen, hanem mi vagyunk a vonat. "

Szájer József Fidesz-politikus
(168 Óra, 1994. június 14.)

"Szerintem azok a pártok, amelyek beszéltek, mind rosszul beszéltek. Kivéve az MSZP-t, amely hallgatott. Ennek köszönhette a választási győzelmét. "

Szilvásy László kereszténydemokrata politikus
(168 Óra, 1994. június 14.)

"Képességük, hogy megszólítsák a társadalmat, távolról sem javult abban az arányban, mint választási eredményeik. "

Kis János SZDSZ-politikus
(Magyar Hírlap, 1994. július 16.)

"Az MSZP-t felkészületlenül érte a lavinaszerűen nyakába zúduló bizalom."

Sándor András újságíró
(Pest Megyei Hírlap, 1994. november 22.)

FIDESZESEK A FIDESZRŐL

"A Fidesz nem politikai párt, hanem ifjúsági politikai tömegszervezet: feladata tehát nem a "hatalom átvétele", hanem a demokrácia erőinek kiszélesítése az ifjúságban."

Bozóki András
(Fidesz Hírek, 1988/október)

"Nem törekedünk konfrontációra, a másságot szeretnénk kifejezni."

Galavits Ferenc
(Vas Népe, 1989. február 17.)

"Közülünk senki sem hiszi, hogy a jelenkori magyar történelem a Fidesszel kezdődött volna."

Kövér László
(Fidesz Press, 1989. július 10.)

"A Fidesz a politikában is gyakran szokatlan, sokakat meghökkentő lépéseket tesz."

Molnár Péter
(Magyar Nemzet, 1989. szeptember 10.)

"Egyet ígérhetek, a Fidesz nem fog részt venni az ígérgetési versenyben. "

Deutsch Tamás
(Világ, 1989. október 26.)

"A magánvéleményem az, hogy a kulturális tárca illenék hozzánk a leginkább. De csak akkor vállalkozunk kormányzati feladatokra, ha az új kormányban nem kap szerepet az MSZP - és egyetlen MSZP-politikus sem."

Fodor Gábor
(Népszabadság, 1990. április 18.)

"Mi „unikum” vagyunk abban az értelemben, hogy generációs pártként működünk."

Deutsch Tamás
(Zalai Hírlap, 1990. július 7.)

A Fidesz gyakorlatias párt."

Ungár Klára
(Magyar Hírlap, 1990. november 22.)

"Ha a Fidesz elég erős, elég felkészült, eléggé támogatott párt lesz, a világ legtermészetesebb módján a végrehajtó hatalom részeseként valóra szeretné váltani meghirdetett programját. "

Orbán Viktor
(Magyar Hírlap, 1991. február 25.)

Korszerű választási pártként kell készülnünk a soron következő választásokra."

Orbán Viktor
(Népszabadság, 1991. november 25.)

"Centrumhelyzetben vagyunk, azaz mi vagyunk azok, akik szinte minden párttal szót tudunk érteni."

Kövér László
(Napló, 1992. április 24.)

"A Fidesz győzelmét biztosra venni nagyképűség lenne, célul ki nem tűzni viszont megbocsáthatatlan kishitűség. "

Orbán Viktor
(Délmagyarország, 1993. május 21.)

"A Fidesz ellenzéki politikát folytat, de nem közelít a szocialistákhoz. "

Orbán Viktor
(Délmagyarország, 1993. június 29.)

"Az SZDSZ-Fidesz megállapodással az MSZP nehéz helyzetbe került: nincs senki, akivel összefoghatna. "

Orbán Viktor
(Reggeli Délvilág, 1993. szeptember 22.)

"A görcsösség kifelé sugárzik rólunk."

Fodor Gábor
(Fidesz Press, 1993. október 15.)

"Földcsuszamlásszerű elmozdulás történt a közvéleményben, amely a fennálló kormánnyal szemben nyilvání tott véleményt. Azt hiszem, minket is a kormányhoz soroltak."

Kövér László
(Napló, 1994. május 11.)

A Fidesz furcsa párt. Nagy értéke, hogy engedi a szabad gondolkodást és cselekvést."

Balsay István
(Fejér Megyei Hírlap, 1994. szeptember 19.)

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

"Ha valami katasztrófa folytán kimaradnánk az Európai Unióból, nyomban felvételünket kellene kérni a szovjet utódállamok, a FÁK-országok közé. "

Szabó Iván volt pénzügyminiszter
(Budapesti Lap, 2003/január)

"Magyarország végre eljutott oda, ahol szerettük volna látni magunkat évtizedeken, évszázadokon keresztül."

Kuncze Gábor szabaddemokrata politikus
(Új Dunántúli Napló, 2003. január 2.)

"Ami a kormánynak diadalmenet, az ellenzéknek tragédia. "

Kiss László miskolci újságíró
(Észak-Magyarország, 2003. január 2.)

"A gazdaságban azzal számolunk, hogy az EU-csatlakozás nemcsak rózsaágy lesz. "

Felcsuti Péter bankár
(Észak-Magyarország, 2003. január 2.)

"Az Európai Unió küszöbén arra kell törekedni, hogy a csatlakozás a lehető legjobb állapotban találjon bennünket. "

Mátrai Márta Fidesz-politikus
(Somogyi Hírlap, 2003. január 2.)

"Megelégedett emberekkel kell csatlakoznunk az európai népek közösségéhez."

Szita Károly Fidesz-politikus
(Somogyi Hírlap, 2003. január 2.)

"Szinte közhely, de még mindig át nem érzett gondolat: nemcsak a politikusok csatlakoznak az Európai Unióhoz, hanem valamennyi magyar polgár. "

Nagy Gábor Miklós debreceni újságíró
(Hajdú-Bihari Napló, 2003. január 6.)

"Az uniós tagság minden percében átírja az életünket. "

Kiss Péter munkaügyi miniszter
(Kossuth Rádió, 2003. január 8.)

"Az unióhoz való csatlakozást mi csatlakoztatásnak látjuk."

Tóth Tibor MIÉP-politikus
(Somogyi Hírlap, 2003. január 10.)

"Nem x millió euróhoz, hanem egy értékközösséghez csatlakozunk. "

Kuncze Gábor szabaddemokrata politikus
(168 Óra, 2003. január 16.)

"A jelenlegi feltételekkel zsákutcába kerülne az ország, ha csatlakozna."

Bánk Attila kisgazda politikus
(Vas Népe, 2003. január 16.)

"A jogosítványok egy részével, a kötelezettségek teljes egészével csatlakozunk. "

Boros Imre volt Phare-miniszter
(HírTv, 2003. január 17.)

"A csodaváró természetünket félre kell tenni, mert az első időben a nyertesek mellett sok vesztese is lesz a csatlakozásnak. "

Pozsgay Imre politológus
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 18.)

"Egy intézményhez kapcsolódunk, amelynek jobb tagjai lenni, mert a kívülmaradás a Balkánt jelentheti a számunkra."

Pozsgay Imre politológus
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 18.)

"A magyar közigazgatási rendszer már alkalmas a csatlakozásra."

Dr. Vass Géza egri jogász
(Heves Megyei Hírlap, 2003. január 18.)

"Az unió maga lesz a nagybetűs nemzeti próbatétel."

Galló Béla politológus
(Magyar Hírlap, 2003. január 20.)

"Rendezetlenül működő országunk talán az uniós szabályoknak köszönhetően egy kicsit átláthatóbb lesz, ám a csatlakozás erre csak esély, nem pedig garancia. "

Kulka János színész
(Magyar Hírlap, 2003. január 20.)

"A jogállamiság keretein belül drákói szigorral kell a csatlakozásból eredő feladatokat vezényelni, ami milliónyi érdeket sért majd."

Szanyi Tibor mezőgazdasági államtitkár
(Somogyi Hírlap, 2003. január 20.)

"Az szinte biztos, hogy a Fidesz számára 2003-2004-ben, ellenzékben az uniós téma nem lehet sikertörténet. "

Török Gábor politológus
(Magyar Hírlap, 2003. január 21.)

"Meg kell nézni, hogy milyen előnyeink és hátrányaink lehetnek az unióból, és azon kell dolgozni, hogy az előnyök jelentős túlsúlyba kerüljenek. "

Deák Péter MIÉP-politikus
(Békés Megyei Hírlap, 2003. január 22.)

"Orbánék olyan ideológiai konstrukciót alakítottak ki, amely Szent Istvánnal befejezettnek vélte az európai csatlakozást."

Gerő András történész
(168 Óra, 2003. január 23.)

"A küszöbön vagyunk, mert már nyolc-tíz éve tudatosan készülünk a csatlakozásra. "

Csákabonyi Balázs szocialista politikus
(Somogyi Hírlap, 2003. január 23.)

"Itthon is Európában vagyunk."

Herczog Edit szocialista politikus
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 25.)

"Rosszul csatlakozni nem lehet, csak jól vagy még jobban. "

Kovács László külügyminiszter
(Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 27.)

"Célunk, hogy maximálisan kihasználhatóvá tegyük az ország számára a csatlakozás előnyeit."

Kiss Elemér kancelláriaminiszter
(Magyar Hírlap, 2003. január 27.)

"A csatlakozás nem más, mint visszatérés a demokráciák közegébe."

Szabó István Fidesz-politikus
(Kelet-Magyarország, 2003. január 27.)

"Ha az MSZP a Fidesz lejáratására használja a csatlakozás témáját, azt kockáztatja, hogy a jobboldali szavazók puszta MSZP-ellenességből fognak az Európai Unió ellen szavazni. "

Panek Sándor szegedi újságíró
(Délmagyarország, 2003. január 27.)

"Egy sikeres csatlakozás lehet, hogy jó az országnak, de egészen bizonyosan nem jó a 2006-ban visszatérni készülő Fidesznek."

Kis Tibor újságíró
(Népszabadság, 2003. január 28.)

"Az áprilisi népszavazásig nézzen mindenki szét, mondjuk, Ausztriában és Ukrajnában. Aztán döntsön, melyiket szeretné."

Rénes Marcell egri újságíró
(Heves Megyei Hírlap, 2003. január 28.)

"Vagy az Európai Unióba megyünk, vagy a Balkánra."

Tóbiás József szocialista politikus
(Zalai Hírlap, 2003. január 29.)

"Az Európai Unió eszköz arra, hogy Magyarország lakosai előtt kinyíljon a még jobb boldogulás lehetősége."

Csízi Péter Fidelitas-politikus
(Új Dunántúli Napló, 2003. január 29.)

"Csak a multik, illetve a politikai és gazdasági elit jár jól a belépéssel. "

Sneider Tamás MIÉP-politikus
(Heves Megyei Hírlap, 2003. január 30.)

"A tét az, hogy a magyarság sorsát a fejlett Európához kapcsoljuk."

Kovács László külügyminiszter
(Heves Megyei Hírlap, 2003. január 30.)

"Most az a kérdés, hogy bekerülünk-e a fejlett európai államok közösségébe vagy sem."

Kovács Kálmán hírközlési miniszter
(Zalai Hírlap, 2003. január 31.)

"Mi az európai újraegyesítésről beszélünk, nem az Európai Unió bővítéséről."

Kövér László Fidesz-politikus
(Észak-Magyarország, 2003. január 31.)

"Az uniós csatlakozás egyik legkritikusabb pontja a mezőgazdaság lesz."

Szabó József MDNP-politikus
(Kisalföld, 2003. január 31.)

"Nem az Európai Unió akar Magyarország huszadik megyéje lenni."

Kovács László külügyminiszter
(Heves Megyei Hírlap, 2003. január 31.)

Published on: 2004-11-26 (11169 olvasás)

[ Vissza ]