A XV. kerületi Önkormányzat hírlevele

"BUDAPEST XV" mobilalkalmazás: kerületi panaszbejelentő okostelefonokra

A XV. kerületi Önkormányzat kiemelkedő célja, hogy minél magasabb színvonalú, könnyen hozzáférhető és modern közszolgáltatásokat biztosítson az itt élő lakosságnak, az itt működő vállalkozásoknak, az itt tevékenykedő civil és szakmai szervezeteknek. Az elmúlt időszakban ezt a célt szolgálta sok fejlesztésünk, így például a honlapunk átalakítása is. A „BUDAPEST XV” okostelefonos alkalmazás célja a kerület lakosságának interaktív bevonása a városkép javításába, valamint a panasz- és problémabejelentés egyszerűsítése, az ügykezelés gyorsítása.

Google Play és az Apple Store internetes „áruházakból” a legtöbb készüléken használható, ingyenesen letölthető alkalmazással a közterületen észlelt problémákat jelenthetik be a felhasználók. A bejelentések az ügy típusától függően kerülnek a vezetők által folyamatosan felügyelt, kijelölt ügyintézőkhöz. A bejelentés sorsának alakulása, az ügykezelés végig nyomon követhető. Az átláthatóság növelése érdekében a bejelentések állapotának változásáról automatikus értesítést is küld az alkalmazás.

http://www.bpxv.hu/ipr

 

Nyugodt és békés ünnepe volt a Nappali Melegedőnek

Gráczer Irma, az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) igazgatójának összegzése szerint a Nappali Melegedőben és az Utcai Gondozó Szolgálatnál az év végi ünnepi időszakban szerencsére nem történt rendkívüli esemény. Így nyugodt és békés ünnepe volt az otthon nélkül élő embereket segítő intézménynek.

http://www.bpxv.hu/hirek/nyugodt-es-bekes-unnepe-volt-a-nappali-melegedonek

 

Sportpályafejlesztések

A korábban eltervezett lelátó és a klubház felújítása helyett a Budai II. László Stadion tao-támogatásból megvalósuló teljes rekonstrukciójához járult hozzá a képviselő-testület. Emellett a Vasgolyó utcai sporttelep felújításáról is döntés született.

http://xvmedia.hu/sportpalyafejlesztesek/

 

Új nyilvános WC-k a kerületben

A kerületi nyilvános illemhelyprogram keretében új köztéri WC-ket helyezhetnek üzembe. A tervek szerint az újpalotai piacon, a Nyírpalota utcában és a Karácsony Benő parkban lesznek illemhelyek.

http://xvmedia.hu/uj-nyilvanos-wc-k-keruletben/

 

Fenyőfák karácsony után: kerületi gyűjtőhelyek

Január hatodikával, vízkereszt napjával ér véget a karácsonyi ünnepkör, ilyenkor szoktuk leszedni, lebontani a karácsonyfát - bár van, aki már korábban megteszi ezt. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. szervezetten szállítja el a kidobott fenyőfákat az utcákról. A karácsonyfákat ne dobjuk az úttestre (különösen ne az ablakból), a zöldterületekre, hanem tegyük a kukák mellé (csak a 2 méternél kisebb fákat), vagy vigyük el őket a kijelölt közös gyűjtőhelyekre a kerületben: Újpalotai toronyház; Kontyfa utca 10.; Wesselényi utca - Bánkút utca sarok; Csobogós utca 2. („Vízművek” gépházzal szemben).

http://15.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/180102/ide-viheted-fenyofat-ime-keruleti-gyujtohelyek

 

Gyere korcsolyázni!

Tisztelt Kerületi Lakosok!

A XV. kerületi Önkormányzat az idei téli szezonban is ingyenesen látogatható műjégpályát működtet a kerületben. Február 25-ig minden korcsolyázni szerető kerületit szeretettel várunk a Czabán Általános Iskola udvarán (Budapest XV. kerület, Széchenyi tér 13.). A műjégpálya nyitvatartása az alábbiak szerint alakul:

Hétköznap:

8-16 óráig: díjmentes a kerületi óvodások, iskolások részére – szervezetten, oktatóval

17-21 óráig: díjmentes a lakosság részére

Hétvégén és ünnepnapokon:

8 – 21 óráig: díjmentes a lakosság részére.

http://www.bpxv.hu/hirek/gyere-korcsolyazni-2

 

Könyv a protestáns közösségekről

Ünnepi bemutatón jártunk, Mihályi Zoltán templomos opusza után a Lokálpatrióták a XV. kerületért Egyesület gondozásában, az önkormányzat támogatásával megjelent "A XV. kerületben működő Protestáns Egyházi Közösségek története" című reprezentatív könyv. A városháza dísztermében erőteljes érdeklődés övezte az igényes és szép helytörténeti jelentőségű munka világra jöttét. A Hubay Ifjúsági Zenekar ütősei gondoskodtak a modern hangvételről, a kerület újabb gyöngyszemét pedig többen meleg szavakkal méltatták.

http://perpal.hu/2017/12/29/konyv-protestans-kozossegekrol/

 

Ünnepi mesék felnőtteknek és gyerekeknek

Az ünnepek múltával fogytán a bejgli, túléltük a karácsonyi traktát. Kerületi blogunk segítségével igyekszünk összefoglalni, nagyjából mi történt velünk az elmúlt napokban, mit ettünk, merre jártunk, kikkel találkoztunk, kinek örültünk (és kinek nem).

http://perpal.hu/2017/12/29/unnepi-mesek-felnotteknek-es-gyerekeknek/

 

Fényvillamos a kerületben

A BKV idén immár kilencedik alkalommal indította útjára az adventi, karácsonyi és újévi időszak fővárosi látványosságát, a Fényvillamost. A 69-es villamos vonalán január 7-én (vasárnap) utazhatunk vele a többi járműre is érvényes jeggyel, bérlettel.

http://www.bpxv.hu/hirek/fenyvillamos-a-keruletben

 

Új megállóban áll meg a 12M Angyalföldön

Új villamos- és buszmegállót építettek Angyalföld vasútállomásnál. A BKK ezzel bővítette a 12M, a 14M metrópótló villamos, a 30-as buszcsalád, valamint az esztergomi vasútvonalon közlekedő vonatok közti direkt átszállási lehetőséget.

http://xvmedia.hu/uj-megalloban-meg-12m-angyalfoldon/

 

Kora tavaszias január

A hét hátralevő részében egyre enyhébb időre számíthatunk, hétvégén délnyugaton 15 fok is lehet. Péntek reggel, délelőtt nyugat felől fokozatosan csökken a csapadékhajlam, eláll az eső, felszakadozik a felhőzet, délután már csak néhol lehet jelentéktelen eső. A hétvégén csapadékmentes idő ígérkezik, szombaton sok napsütéssel, de vasárnap is számíthatunk napos időszakokra a megjelenő felhők mellett.

https://www.idokep.hu/hirek/kora-tavaszias-januar

 

Zárva lehetnek az önkormányzatok sztrájk miatt

Január 12-én, péntekre és 15-én, hétfőre 2 napos munkabeszüntetést hirdetett a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete. Ennek eredménytelensége esetén február 15-16-án és 19-én, azaz csütörtökön, pénteken és hétfőn 3 napos sztrájk jöhet a polgármesteri hivatalokban, márciusban pedig már 4 napos tiltakozást terveznek. A választásokat megelőző hónapban 7-től 10-ig, vagyis szerdától szombatig csak halaszthatatlan anyakönyvi ügyek intézésére engednék be az ügyfeleket.

http://nepszava.hu/cikk/1149350-hiaba-dorombol---zarva-lehetnek-az-onkormanyzatok-sztrajk-miatt

 

Másfél ezer rászoruló állt sorba az ingyen ebédért Budapest közepén karácsonykor

Az Ételt az életért Alapítvány több ezer adag ételt és élelmiszercsomagot osztott szét az idén karácsonykor is Budapesten, a Blaha Lujza téren. A 24.hufotógalériája beszámolt a december 24-i eseményről, amelyen több ezer rászoruló állt sorba azért, hogy meleg ételt ehessen a szentese előtt. A szervezők szerint valószínűleg ez az utolsó ételosztás a Blahán, mert bár az engedélyük megvan, már jelezték nekik, hogy 2018-ban nem rendezhetik meg a szokásos helyszínen, más helyet kell találniuk.

https://24.hu/kozelet/2017/12/26/otthon-a-rantott-hus-itt-a-kozosseg-van-utoljara-osztottak-etelt-a-blahan/

 

Ősz eleje óta már hatvanhárman fagytak halálra

Legalább tizenöttel nőtt a fagyhalál áldozatainak száma Magyarországon, tudta meg az atv.hu a Magyar Szociális Fórumtól. A számítások szerint így már legalább 63 áldozatot követelt a hideg ebben a szezonban. Hogy mi a végső szám, arról a hét végén fognak újabb közleményt közzé tenni.

http://www.atv.hu/belfold/20180104-brutalis-legalabb-63-an-fagytak-halalra-osz-ota

 

Vígh György lett az Év Embere

Véget ért az Év Embere szavazás, az RTL Híradó 10 jelöltje közül a legtöbben, több mint 23 ezren Vígh Györgyre szavaztak. A Szinyei Merse Pál Gimnázium most már nyugdíjas testnevelő tanára is ott volt azon a buszon, amely tavaly január 20-án súlyos balesetet szenvedett Veronánál.

http://rtl.hu/rtlklub/hirek/vigh-gyorgy-a-hos-tanar-az-ev-embere-2017-ben

 

Teller Ede már 1959-ben figyelmeztetett a globális felmelegedés veszélyeire

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomfizikus az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon - írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian honlapja. Az atomfizikus az energiafelhasználás jövőbeni módjairól tartott előadásában felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy a fosszilis energiahordozók szennyezik a légkört. „Amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot állítasz elő... A szén-dioxid láthatatlan, átlátszó, nem érzed a szagát, nem veszélyes az egészségre” – hangoztatta. „Akkor miért is kell aggódnunk?” – tette fel a kérdést és rögtön meg is magyarázta, hogy a szén-dioxid a légkörben üvegházhatást idéz elő.

Amikor Tellert megkérték, hogy foglalja össze röviden a légkör szén-dioxid-szintjében beállt növekedés veszélyeit, a tudós hangsúlyozta, az akkori viszonyok közepette a légköri szén-dioxid az átlagosnál két százalékkal nagyobb ütemben nőtt. Az atomkutató beszédére amerikai archívumokban bukkant Benjamin Franta, a Stanford Egyetem PhD-hallgatója, aki a klímaváltozás tudományának történelmét kutatja, és aki a brit napilap cikkének szerzője.

http://168ora.hu/tudas/teller-ede-mar-1959-ben-figyelmeztetett-a-globalis-felmelegedes-veszelyeire-14727

 

Még kevesebben próbáltak nyelvvizsgát tenni 2017-ben, mint egy évvel korábban

Tavaly 26 ezerrel kevesebben próbálkoztak nyelvvizsgát szerezni, mint 2016-ban - írta szerdai lapszámában a Világgazdaság. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni, közülük 70,5 ezer tanulónak sikerült a bizonyítványt megszereznie. Középfokú nyelvvizsga megszerzésével 88 ezren próbálkoztak a múlt évben, felsőfokúéval 14 ezren, alapfokú vizsgára 5600-an mentek el. A cikkben megjegyzik, hogy tíz évvel ezelőtt még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, azóta évről évre egyre kevesebben próbálkoznak.

http://eduline.hu/nyelvtanulas/2018/1/3/nyelvvizsgazok_szama_8IN9ER

 

Sürgősségi osztályok: sürgősen tenni kéne valamit

Elképesztő különbségek és súlyos szakemberhelyzet jellemzi a magyar sürgősségi osztályok helyzetét, amire egy nemrég történt haláleset is rámutatott - áll az e heti HVG-ben. Brutálisan világított rá a sürgősségi osztályok működésének problémáira az a haláleset, ami a fővárosi Honvédkórházban történt még 2017 végén, amikor is egy 58 éves nő a sokórás várakozás közben meghalt. A sürgősségi osztályokon visszatérő probléma az is, hogy sokan mennek úgy oda, hogy igazából nem kellene - ezzel duzzasztják a várakozó tömeget (naponta átlagosan 170 esetet lát el a mindig nyitva álló osztály), lekötik a kapacitásokat.

Az e heti HVG-ben sokkoló adatokat olvashatunk az ország különböző sürgősségi osztályairól. Kiderül, hogy Baranya megyében 100 ezer lakosra 4257 eset jut a megyei sürgősségin, Heves megyében csak 596. Viszont itt a halálozási arány hatszorosa a baranyainak. Az EU-s fejlesztésekből rendre kimaradó Budapestnek és Közép-Magyarországnak pedig még nehezebben áttekinthető a helyzete. Javulás nem nagyon várható: a sürgősségi osztályokra képzett oxyológusok száma elmarad a kívánttól, és egyre fogy az elvándorlás és nyugdíjazás miatt.

http://hvg.hu/itthon/20180103_Surgossegi_osztalyok_surgosen_tenni_kene_valamit

 

Még alacsony az influenza aktivitása

Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedést Heves és Pest megyében diagnosztizáltak. A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint az országban 2017. december 18-24. között, 9 000 fő, az előző hetinél 18,7%-kal kevesebb beteg (11 000 fő) fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - jelentette az Emmi járványfelügyeleti főosztálya.

Az 51. héten a fővárosban és 16 megyében csökkent, 3 területen nem változott az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A 100 000 lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Pest (185), Fejér (157), valamint Győr-Moson-Sopron megyében (153) volt a legmagasabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedést Heves (1) és Pest (3) megyében diagnosztizáltak.

A betegek 23,6%-a gyermek, 36,7%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 26,0%-a, 13,7% pedig a 60 éven felüliek közül került ki.

http://www.weborvos.hu/hirek/meg_alacsony_az_influenza_aktivitasa/243402/

 

Csaknem kétezer öngyilkosság egy év alatt

Csökkent az öngyilkosságok száma, de még így is nagyon sokan vetnek véget önkezükkel életüknek. A legfrissebb adatok szerint 2016-ban 1317 férfi és 446 nő halt meg emiatt – tudta meg a Magyar Nemzet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lap által megismert adatai alapján 1997 óta szinte mindig háromszor annyi férfi volt az öngyilkosok között, mint nő.

Ha a családi állapotot nézzük, akkor is eltérnek a nemek. Míg az öngyilkosságot elkövető férfiak közül közel ötszázan házasok voltak, addig a nők közül a legtöbben özvegyként vetettek véget életüknek. A legkevésbé a hajadon nők és az özvegy férfiak érintettek. Kifejezetten riasztó, hogy 15 és 19 éves kor között tizennyolc fiú és hat lány vetett véget életének önkezével, míg 14 éves kor alatt egy fiú lett öngyilkos 2016-ban. A fiatalok egyre több öngyilkossága nagy probléma világszerte. Egy hétvége alatt a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályára például a kezeltek 25-30 százaléka öngyilkossági kísérlet miatt érkezik.

Az öngyilkossági hajlam örökölhető, vagyis amíg a különböző viselkedési mintákat a szocializáció során sajátítják el a gyerekek, addig a szuicid hajlam a gének által továbbadható. A fiatalkori öngyilkosság okai között leginkább a családok szétesése vagy a családon belüli konfliktusok, az életvitel problémái és a kortársak közötti viták szerepelnek.

Egy 2016-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által publikált elemzés szerint egyébként nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem állunk jól, ha az öngyilkosságok számát vizsgáljuk. A WHO szerint Európában hazánknál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói. Kifejezetten jól szerepelt a statisztikájában Görögország, Olaszország és Albánia is, de Spanyolországban és Nagy-Britanniában is kilenc alatt van a százezer lakosra jutó öngyilkosságok átlagos száma. Ez a szám hazánkban a 2012-es adatok szerint egyébként 25 volt. A szakma évtizedek óta hangoztatja is, hogy nincs hatékony nemzetstratégia az öngyilkosságok számának csökkentésére.

Az öngyilkosságot elkövetőkön belül magas a depressziósok aránya, így az ilyen betegséggel küzdők kezelése nagyon lényeges a megelőzés szempontjából. A mentális zavarokkal küzdők több mint 50 százaléka azonban nem jut el a megfelelő helyre, így segítséget sem kap időben.

Probléma, nehézség esetén bármikor, ingyenesen, előhívó szám nélkül tárcsázható a lelki segélyvonal száma: 116-123. A fiatalok a 116-111-es számon a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt is hívhatják, ahol névtelenül is feltehetik kérdéseiket, és segítséget kérhetnek.

https://mno.hu/belfold/csaknem-ketezer-ongyilkossag-egy-ev-alatt-2437997

 

Siralmas adatok a magyar életszínvonalról - ezt nem tesszük az ablakba

Mintegy 400 milliárd eurót, azaz mai árfolyamon mintegy 123,7 billió forintot költött az uniós lakosság ruházkodásra 2016-ban. A magyarok nem éppen az élmezőnyben helyezkednek el. Nem Magyarország állt az első helyen a költések alapján - sőt a sereghajtók közé tartozik. A fejenkénti költéseket nézve az uniós tagállamok közül csak Bulgária van mögöttünk évi 100 euróval, mi ennek a dupláját (200 euró) hozzuk az Eurostat adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy az átlagmagyar 2016-ban mintegy 62 ezer forintot költött ruházkodásra, amivel a régiós országoktól is el vagyunk maradva, ott inkább a 300 euró a jellemző, azaz valamivel 90 ezer forint feletti összeg. (A statisztika valamennyire hiányos: nincs adat például Romániából, míg a nem uniós tagállam Szerbiából van: ott 100 eurót költenek erre a célra.)

Érdekes az az ábra is, amely azt mutatja, hogy a háztartások a kiadásaik hány százalékát költik ruházkodásra. Az olaszok itt az élmezőnyben vannak, mégpedig a dobogó legalsó fokát foglalhatják el valamivel hat százalék feletti adattal, náluk a portugálok és az észtek is többet költenek arányaiban a fizetésükből ruhák és cipőkre. Ennyit a sztereotípiákról.

Magyarország itt a lista vége felé helyezkedik el, bőven az uniós átlag alatt. Mögöttünk, ahogy a költések összegénél, csak Bulgária található - és Románia, de az ő esetükben csak 2015-ös adatot talált az Eurostat. Bár Luxemburg kirívóan sokat költ ruházkodásra, ebben a statisztikában a magas bérek miatt ez nem jelenik meg, alig az uniós átlag szintjén költenek erre a célra.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/siralmas_adatok_a_magyar_eletszinvonalrol_ezt_nem_tesszuk_az_ablakba.654136.html

 

Félelemkeltő kampányfogásként, az iskoláknak küldött hadüzenetként értékelik a HIT-et

Önmagában nem lenne gond azzal, ha az iskolákat felkészítik arra, mit kell tenni terrortámadás esetén, a kormányzati lépés időzítése és indoklása azonban sok kérdést felvet. Például, hogy valóban a gyerekek érdekeit nézi, vagy a sajátját, hogy a félelem gerjesztésével a kormánypárt jobban szerepeljen a választáson? A jogi aggályokat sem teheti zsebre a kormány.

Vajon mit érzékelnek majd az ovisok vagy iskolások abból, hogy az intézményben dolgozók épp a "potenciális terrorfenyegetettség miatt esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre" készülnek? Remélhetőleg nem sokat, hiszen jellemzően a tanároknak, intézményvezetőknek ad adminisztratív feladatokat a honvédelmi intézkedési terv (HIT) készítése, ám kérdés, lesz-e bármilyen elem, amelyet ugyanúgy el kell majd próbálni, mint azt, hogy mit kell tenni tűzriadó esetén. Akkor mindenkit az utcára terelnek, de vajon egy terrortámadás esetén ugyanez a jó megoldás? Ezek azok a kérdések, amelyekre a hetilap által megkérdezett pedagógusok nem tudtak válaszolni, csak a kétségeiket fogalmazták meg.

http://hvg.hu/itthon/20180103_honvedelmi_intezkedesi_terv_terrortamadas_ovoda_iskola

 

Balatoni József, Jocó bá: Egy történelemtanár 7 kérdése a Honvédelmi Intézkedési Terv kapcsán 

December legvégén tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az óvodákat és iskolákat, hogy júniusig készítsenek Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT). A terrorellenes intézkedési tervben vázolniuk kell, milyen intézkedést hoznának vészhelyzet estén. A történelemtanárként kerületünkben dolgozó Balatoni József, Jocó bácsi a hír hallatán hét kérdésben fogalmazta meg: vajon mire is jó ez az egész, így, ahogy van? 

https://wmn.hu/wmn-life/48003-egy-tortenelemtanar-7-kerdese-a-honvedelmi-intezkedesi-terv-kapcsan

 

Péntektől drágábban tankolhatunk

Emeli bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt – értesült az MTI piaci forrásokból. Az emeléssel a benzin átlagára 360 forintra, a gázolajé 373 forintra nő. A benzin ára legutóbb december 29-én változott, 2 forintos emeléssel 358 forintra nőtt. A gázolaj ára legutóbb december 15-én változott, szintén 2 forintos emeléssel nőtt 369 forintra.

https://www.vg.hu/vallalatok/pentektol-dragabban-tankolhatunk-732567/

 

Budapest olcsó, csak nem nekünk

Bár az utóbbi években alaposan elszálltak az árak, Budapest lakásai még megfizethetőnek számítanak az európai fővárosok között. A magyar fővárosnál csak a horvát, a szerb, a bolgár, a ciprusi és a román olcsóbb. Ugyanakkor a budapesti lakásárak kevésbé megfizethetők az itt élőknek, mint a prágaiak vagy a varsóiak az ott lakóknak – derül ki az Otthon Centrum és a Global Property Monitor elemzéséből. Az ingatlanos portál adatai szerint Svájc, az Egyesült Királyság és Franciaország fővárosában, illetve fontosabb pénzügyi központjaiban találhatók a legdrágább lakások. Ott átlagosan 2,1–4 millió forint az otthonok egy négyzetméterre vetített ára, míg Londonban ennél is több, 6,3 millió forint. Eközben 2017. január–november között a magyar főváros V. kerületében kellett a legtöbbet fizetniük a lakásvásárlóknak az adásvételi szerződések alapján: a használt lakások négyzetmétere átlagosan 884 ezer forintért, míg az új építésűeké lényegesen többért, 1,4–1,8 millióért kelt el. A belső pesti kerületekben 460–580 ezer forint között alakultak a négyzetméterárak.

https://mno.hu/gazdasag/budapest-olcso-csak-nem-nekunk-2437535

 

Többet költünk alkoholra, mint a gyerekek iskoláztatására

Az európai családok több pénzt költenek alkoholra, mint oktatással kapcsolatos kiadásokra – ez a tanulsága az Eurostat egyik nemrég publikált, 2016-os adatokra épülő felmérésének. Eszerint az uniós polgárok fejenként több mint 250 eurót, majdnem 80 ezer forintot költenek italra évente. (A csecsemőket is beleértve.) Az unió GDP-jének csaknem egy százalékát isszuk el. Soknak tűnik? Pedig a valós szám ennél nagyobb lehet, mivel ez a kutatás csak a boltban és kocsmákban vásárolt szeszeket veszi figyelembe, az éttermekben, hotelekben elfogyasztottakat nem.

A mellékelt térképen is látható, a vagyonelivási EB-n jelenleg balti uralom mutatkozik. Magyarország csak a hatodik helyre fér oda Finnországgal holtversenyben. Persze ez a holtverseny csalóka, hiszen az egy főre jutó éves teljes fogyasztás Finnországban több mint háromszorosa a magyarnak. Vagyis a két ország alkoholfogyasztása akkor egyezik meg, ha a skandináv államban háromszor annyit kell fizetni az alkoholért, mint nálunk. És az arány valóban ehhez közelít, az Eurostat adatai ugyanis azt mutatják, hogy amennyiben az EU-s átlagárat száznak tekintjük, akkor az ehhez mért arány Finnországban 176, nálunk pedig 76.

https://mno.hu/eletmod/tobbet-koltunk-alkoholra-mint-a-gyerekek-iskolaztatasara-2436385

 

cikkfeltöltő: 
GB