Tizenkét fővárosi villa, amely magyar zsidó építész munkája – 3. rész

http://www.mazsihisz.hu/2017/08/08/tizenket-fovarosi-villa,-amely-magyar...

Sorozatunk befejező virtuális sétáján a Városliget, Herminamező, Terézváros és Pasarét egy-egy gyöngyszemét keressük fel. Kezdjünk is neki. A sorozat első része idea második része pedig ide kattintva olvasható el.

1.jpg

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos: Zala-villa

A Bálint-Jámbor páros fontos munkája egy korábbi Lechner-terv átalakításából születő, ma már műemléki rangú Zala-villa (XIV. Ajtósi Dürer sor 25.) 1901-ből.

2.jpg

A ház jellegzetes homlokzati domborműveit maga a tulajdonos szobrászművész, Zala György készíti, a ház berendezései a nem kevésbé jeles művész, az Országházon is dolgozó Toroczkai Wigand Ede nevéhez fűződnek.

3.jpg

Az épület burkolataihoz, díszítéséhez, bőven használták az építészeti kerámiát, mázatlan (pirogránit) és a mázazott változatában egyaránt. A tetőfedés, a tetődíszek az ablakkeretek a homlokzattagoló elemek, a villa kertjének kerítésoszlopait záró „hullámzó” díszek mind-mind a pécsi Zsolnay-gyárban készült építészeti kerámia elemek. A szintén kerámiával burkolt falazatból kinövő, tobzódó növényi ornamentikából font főkkel ékes zömök oszlopok, mintegy tartóelemként is szerves részei az építészeti kerámia együttesnek.

4.jpg

Pollák Manó: Róheim-villa

Az 1900-ban felépülő zuglói Róheim-villa (XIV. Hermina út 45.), Pollák Manó legfontosabb villaépülete. A ház szép neobarokk darabja Herminamező építészetének. 

A Róheim Sámuel fakereskedő megrendelésére készülő kétszintes ingatlan gazdag belső díszítőszobrászati, festészeti és iparművészeti részletei (faragott lépcsőkorlátok, mellvédek, ajtórácsok, kandeláberek, csillárok, kazettás mennyezet) orientális motívumokkal, valamint neobarokk és neoreneszánsz formakincs felhasználásával készülnek.

A háznak művészi értékén túl történelmi szerepe is figyelemre méltó. Még viszonylag új a ház, amikor 1917-ben az akkor már második ciklusát végző miniszterelnök, Tisza István kibérli a villa földszintjét, hogy geszti kastélya mellett Pesten is legyen egy kényelmes otthona.

poll__k_1.jpg

A monarchista Tisza ellen négyszer próbálnak elkövetni merényletet (sokan benne látják a háborúba lépés magyar felelősét). A negyedik, ezúttal végzetes merénylet előtti napokban tér haza a villába. A Pesti Hírlap tudósítása 1918. november 1-jén: „A Hermina út 45. szám alatti villában, a gyilkosság délelőttjén egy katonatiszt és egy polgári ruhás férfi jelent meg. Bebocsáttatást kértek. Tisza dolgozószobájában fogadta őket. – Mit óhajtanak? A civil válaszolt: – Ön rejtegeti azt a disznó cseh ügyészt, aki a vádat képviseli ellenem? – Nem rejtegetek senkit sem. – Az idegenek hamarosan eltávoztak… Minden valószínűség szerint csak előzetes kémszemlét tartottak, hogy otthon van-e Tisza, akiről azt híresztelték a városban, hogy nincs Pesten.” “Napközben a külső Hermina úton, a villa tájékán sűrű tömeg verődött össze. Este egynegyed hét óra tájban nyolc baka átmászott a magas vasrácsos kerítésen és a kert pázsitján át a házhoz lopódzott. A hátulsó ajtón mentek be. A Tisza István őrizetére rendelt csendőröket békésen lefegyverezték és benyomultak a villa halljába. Az inas útjukat állta. A zajra előjött Tisza István, felesége és unokahúga, Almássy Denise grófnő. Tisza kezében revolver volt. A katonák szemrehányásokkal illették: – Öt éve háborúskodunk miattad… Te vagy az oka az ország pusztulásának! – Gazember voltál mindig! – Aztán rákiáltottak, hogy tegye le a revolvert. – Nem teszem le, maguk is fegyverrel jöttek! – Tegye le, kiáltott egy harmincévesnek látszó nyurga szőke ember. – Nem teszem! – Álljanak félre a nők! – Nem állunk. Tisza néhány lépést hátrált, letette a revolvert. – Na, hát mit akarnak? – Maga az oka a háborúnak! – Tudom, hogy mi történt, hogy rengeteg vér folyt, de én nem vagyok az oka. – Négy év óta vagyok katona. Roppant sok család veszett el az ön gazembersége miatt. Lakoljon érte! – Nem én vagyok az oka! – Álljanak félre a nők! Semmi válasz… – Maga hozta ránk ezt a szörnyű vészt, most itt a leszámolás… Három lövés dördült. Tisza előre bukott a szőnyegen. Két golyó találta, egy a hasába fúródott, a másik a vállába. A harmadik Almássy Denise arcát érte. – Végem van, – mondotta Tisza, ennek így kellett lennie. A katonák, mialatt áldozatuk haláltusáját vívta, elsiettek. Hogy milyen csapattesthez tartoztak, nem tudják.”

poll__k_2.jpg

A II. világháború utáni első évtizedben az ÁVH használja a villát, majd 1956-tól a Mozgássérültek Állami Intézete birtokába kerül. A mozgássérültek 2001-ben költöznek ki végleg a Róheim-villából, azóta az épület üresen áll, állapota romlik. 

Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula: Brüll-Groedel-villa

k__rm__n_1.jpg

Szintén a Századforduló idején (1900-1901) épül a Hősök teréhez közel egy eklektikus stílusú impozáns villa a VI. Lendvay utca 28-ban. 

Az építtető Brüll Henrik Géza eredetileg egy nyaralóra kér építési engedélyt a városi tanácstól, a Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula által jegyzett épület azonban méreteinél fogva aligha nevezhető nyaralónak. 

Brüll csupán néhány évig élvezheti lakhelyét: anyagi gondjai miatt arra kényszerül, hogy egy olcsóbb szállás után nézzen családjával. Groedelék - akiknek akkoriban már több háza is van az utcában – áron alul vásárolják meg az épületet. Báró Groedel Bernát feleségével, valamint tízéves kislányával költözik a házba. 

Amilyen nyugalmas, csendes nagypolgári életet élnek a Groedel szülők, annyira viharos kapcsolatokba bonyolódik egyetlen lányuk, Theodora. A Groedel lány apja halála után kétszer is férjhez megy (ez akkoriban nem gyakori jelenség). 

A Groedel szülők rengeteg műtárgyat halmoznak fel a palotában. Az értékes festmények, antik tárgyak mellett Groedel Theodora több száz esztendős gyermekjátékokat is gyűjt.

k__rm__n_2.jpg

A nagypolgári villa „politikai pályája” az első világháború után kezdődik. 1919 késő nyarán, a bevonuló román hadsereg Budán, a Gellért Szállóban rendezi be főhadiszállását, míg tábornokaikat Groedel báró palotájában szállásolják el. 

A második világháború után, az államosítást követően az Állami Egyházügyi Hivatal birtokolja az épületet. A rendszerváltozás után a villa a Fidesz pártszékháza lesz, amelyet később elad, majd visszavásárol, így annak ma is tulajdonosa.

Ágoston Emil: Gyenes-villa

__goston_1.jpg

Ágoston Emil az 1900-as években a fővárosi nagypolgárság kedvenc bérház és villatervezője lesz. A budai Nyúl utca 6-ban álló későszecessziós műve, a Gyenes-villa, melynek építtetője Gyenes Lajos bankigazgató.

__goston_2.jpg

A villa tervei 1909 tavaszára készülnek el, 1911-ben pedig már be is költöznek az első lakók. A villa földszintjén, első és második emeletén lakások létesülnek, a pinceszinten tárolókat és házmesteri lakást alakítanak ki. A manzárdtetős padlásteret félig beépítik, ide kerül a vendégszoba, mosókonyha, vasaló és a mángorló helyiségek. Az épület északnémet karakterű, faragott fa faldíszek és romantikus részletmegoldások ékesítik, tömegét faerkélyek, zárterkélyek, teraszok, verandák alakítják.

__goston_3.jpg

1926-ban az épület új tulajdonosa, Gaál János az előkertbe garázst építtet. Az 1958-as évben a manzárdtető másik felét is beépítik és két új lakást alakítanak ki benne.

A házban él családjával több nemzedéken keresztül Romvári József filmes díszlettervező, több mint 150 magyar nagyjátékfilm látványtervezője. 
 

cikkfeltöltő: 
GB