Szobrot állítottak a Szent István-bazilikában II. János Pál pápának

A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.

http://pestbuda.hu/cikk/20200518_szobrot_allitottak_a_szent_istvan_bazilikaban_ii_janos_pal_papanak

Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa hétfőn, május 18-án reggel a hét órakor kezdődő szentmise keretében áldotta meg Szent II. János Pál pápának a főtemplom papi bejárójánál felállított életnagyságú szobrát, Kotormán László és testvére a Munkácsy-díjas Kotormán Norbert szobrászművész alkotását – írják az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldalán.

Szent II. János Pál pápa életnagyságú szobra a bazilikában (Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye)

Száz éve született Szent II. János Pál​ (Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye)

A mű Snell György személyes ajándéka, felállításának gondolata néhány évvel ezelőtt, a volt Szent Jobb-kápolna átalakítása közben merült fel benne. A megrendelést követően az öntött bronzszobor egy éven át készült Hódmezővásárhelyen. Az elhelyezés koncepcióját Bukta Norbert festőművész és Galina Zoltán építész dolgozta ki.

Éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Személyében első alkalommal járt pápa Magyarországon. 1991. augusztus 20-án felkereste a szobrának mostantól otthont adó főtemplomot is.

 Szent II. János Pál pápa életnagyságú szobra a bazilikában (Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye)

A Lipótváros gyors fejlődésére való tekintettel a pesti tanács 1845. április 8-án bízta meg az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet, hogy készítse el egy reprezentatív templom terveit. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek meg, de a szabadságharc miatt félbeszakadtak.

A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le. Hild József 1867-es halála után a tervezés folytatásával és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg, aki átdolgozta az eredeti terveket. Ezért amíg a kelet-nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, addig a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző félköríves hátsó homlokzat, amely mögött az egykori Szent Jobb-kápolna húzódik, már neoreneszánsz stílusban készült.

A főtemplom folyamatos karbantartást igényel. Tavaly márciusra újították fel a budapesti Szent István-bazilika legrégebbi szakrális terét, a Szent Jobb-kápolnát. A bazilika szentélye mögött húzódó, félköríves kápolna a templom elsőként megépült, 1861-ben felszentelt szakrális tere, amely a bazilika 1905-es felszenteléséig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött. A felújításra készülve államalapító királyunk ereklyéje, a Szent Jobb még 2017-ben került a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé.

Szent István-bazilika (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Atyaisten, a tambur felületén Krisztus, valamint a próféták , a kupola és a középtér találkozásánál az evangélisták képei Lotz Károly alkotásai.

A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Strobl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.

A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte el.

Most a Kotormán testvérek alkotásával gazdagodott a főtemplom nívós – a fentiekben csak érintőlegesen ismertetett – képzőművészeti spektruma.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Nyitókép:  Szent II. János Pál szobra a bazilikában (Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye)

 

cikkfeltöltő: 
GB