Sok harc, semmi eredmény: így áll a kormány nagy terve az MTA átalakítására

https://hvg.hu/gazdasag/20190503_Sok_harc_semmi_eredmeny_igy_all_a_kormany_nagy_terve_az_MTA_atalakitasara

Gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból, amivel tavaly Palkovics László innovációs minisztert megbízták.

Jövő hétfőn dönt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése arról, a kormány szándéka szerint lemond-e a kutatói hálózat működtetéséről. A tavaly nyáron kezdődött vita várhatóan most sem zárul le, ezzel együtt pedig elmondható: gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból a tavaly októberi kormányhatározatból, amelyben nem kevesebbel bízták meg Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első emberét, mint hogy alapjaiban formálja át a hazai kutatási és innovációs intézményhálózatot.

Az 1481/2018. (X. 4.) számú kormányhatározatot hét hónappal megszületése után néztük meg, és mondatról mondatra végigvettük, hogyan nem sikerült – a feszültség élezésén túl – semmilyen reformterv véghezvitele. Az érveknél többnyire az akadémia anyagaira tudtunk hagyatkozni, hiszen a kormány részéről néhány felszólaláson, interjún vagy zanzákon túl nem született az átalakítási terveket megalapozó tanulmány.

Vastagon szedett dőlt betűkkel szerepel tehát cikkünkben a rendelet szövege, majd ezt követi az, hogy mi lett belőle.

"A kormány

1. egyetért a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) intézményrendszer átalakításának szükségességével Magyarország versenyképességének növelése érdekében;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen részletes előterjesztést a hazai KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról;

Határidő: 2019. január 31."

A kutatás-fejlesztés-innovációra szánt források emelésének szükségessége régi mantra: az EU azt várja el, hogy az évtized végére legalább a GDP 3 százalékát költsék a tagországok erre a célra, ehhez képest nálunk nemhogy nőne ez az arány, hanem épphogy csökken. Az EU innovációs ranglistájának legfrissebb, tavaly nyáron publikált 2018-as kiadása szerint 2013-2017 között (tehát a gazdasági válság vége óta) 1,39 százalékról 1,21 százalékra esett vissza ez az arány – magyarul lett volna pénz a növekedésből, de azt másra költötte az állam és a vállalkozások is.

Lovász László akadémiai elnök és Palkovics László innovációs miniszter

© Reviczky Zsolt

A Bloomberg innovációs rangsorában 32. lett idén Magyarország (öt helyet rontva egy év alatt), ez az unióban a 18. helyet jelenti. Mind a gyártás termelékenysége, mind a felsőoktatás terén, mind pedig a szabadalmakat tekintve az ötvenedik helyre szorult az ország, egyedül a feldolgozóipar hozzáadott értékét tekintve szerzett jobb helyezést az ország – ez azonban jobbára az itt termelő multicégeknek köszönhető.

A rendszerre tehát alaposan ráfér az átalakítás, ehhez képest konkrétum eddig leginkább a kormány két minisztere – Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László, az ITM vezetője által – jegyzett versenyképességi programban bukkant fel, mindössze egy oldalon. Időzítés azért ebben is szerepelt: a megvalósítás 2019. januárjában kezdődik és 2020 július elsején zárul le, az ITM koordinálásában. A rövid írás megjegyzi: az intézményi tevékenységekben párhuzamosságok vannak, a közfinanszírozási és támogatási rendszer nem végiggondolt, nem hatékony, a támogatások nem hasznosulnak megfelelően.

"3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy egyeztessen a Magyar Tudományos Akadémia elnökével az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról;

Határidő: 2018. december 1."

Hónapok óta tartó vita után egyelőre a szándéknyilatkozatig jutottak a felek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatban, ám ez is a határidő után, március elején született meg, és nem hagyták még jóvá.

Az akkori kompromisszumos megoldás legfontosabb pontjai

  • Az MTA kutatóintézeteinek hálózata egyben marad, a belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
  • A testületbe az akadémia és a kormány küld képviselőket „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett”, elnökét konszenzusos javaslat alapján nevezi ki a miniszterelnök.
  • A hálózat vagyona az MTA tulajdonában marad, működtetését és finanszírozását hosszú távú stratégia mentén biztosítják.
  • Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. (Ez szó szerint így történt, az egész éves normatívának csak az első öthavi részét kapta meg az akadémia - a szerk.)
  • A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Az MTA egyébként maga is készített egy vitaanyagot, amelyben úgy ítélik: az MTA 2012-2014-ben lezajlott átalakítása „alapvetően jó szervezeti kereteket hozott létre”, és azt is megállapítják a szerzők, hogy a tudományos minőség fenntartásához és javításához „óvatos és fokozatos” reformokra van szükség. És nem utolsósorban kiszámítható jövőkép, hogy itthon tartsák a kiváló kutatókat vagy hazacsábítsák külföldre távozott kollégáikat.

Mindezek alapján az elnökség azt az álláspontot támogatja, hogy a kutatóintézet-hálózat „irányítása az önkormányzatiság és a testületi irányítás elvén alapuljon, autonóm jogállású szervezeti formában” – magyarul elvetik azt a kormányzati szándékot, hogy a pénzek elosztását Palkovics alá rendeljék.

Április 30-án megszólalt az Akadémia Dolgozók Fóruma is, a testület – az autonómia fenntartása mellett – azt várja el, hogy ha létrejön az irányító testület, abba a kutatóhálózatok által delegált tagok aránya egyezzen meg a kormány és az MTA által jelölt tagok arányával. (Korábban az elnökség is ezt javasolta.)

Palkovics „az MTA és a kormányzat együttműködő partnerségét” veti fel együttműködési modellként a Max Planck Társaság mintájára – apró szépséghiba, hogy az MTA átalakításáról szóló tervek miatt az említett német kutatóintézeti hálózat vezetése is tiltakozott. Az akadémia el is magyarázta, miért: a társaság statútuma alapján a szenátus 12-32 titkosan megválasztott és több hivatalból a testületbe kerülő tagból áll, a kormány ezen túl legfeljebb öt képviselőt delegálhat, kettőt föderális, hármat tartományi szintről – szó sincs tehát arról a paritásról, amelyet a kormány szeretne elérni.

"4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó kutatóintézetek működését;

Határidő: 2018. december 1."

A kutatóhálózat felülvizsgálatának terve nem az első pillanatban jött elő a kormány és az MTA közötti vitában. Palkovics László előtte, indításképp a működés és a finanszírozás új tervével rohanta le az akadémiát, amelynek a véleményezésére alig egy órájuk volt az érintetteknek, miközben az MTA kutatóhálózatának finanszírozására szánt pénzt az ITM alá sorolták a költségvetésben. Innen jutottak el a felek szeptember közepére odáig, hogy az átszervezést átvilágítás előzi meg.

 

Akkor Palkovics László a Magyar Narancsnak arról beszélt, az MTA annyi időt kap az átvilágításra, „amennyit szeretne”. Azt is hozzátette: „Világítsák át, értékeljék és tegyenek javaslatot.” A szükséges döntéseket pedig egy olyan testület hozhatja meg (a Kutatóintézeti Tudományos Tanács), amelybe a kormány és az MTA is hét-hét tagot delegál.

Az átvilágítás végül januárban kezdődött, határideje március 31. volt, eredményeit pedig április elején tette közzé az MTA. Ez alapján a hálózat „Európában a legjobbak közé tartozik”, „nemzeti kincs”, amelyet ugyan érdemes fejleszteni, de gyökeres átalakítására nincs szükség.

"5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítse elő a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat;

Határidő: 2018. december 1."

A Tanács létrehozását az MTA javasolta, méghozzá azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztési rendszer finanszírozását koordinálja. A tanács a javaslatok szerint egy három pillérre támaszkodó finanszírozási struktúra élén állna – erről Palkovics László január közepén, vagyis a határidő lejárta után beszélt a kutatóintézeti vezetők számára rendezett fórumon. A döntés azóta sem született meg.

"6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kormány számára egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozására;

Határidő: 2018. december 1."

Ezen a téren megint csak az egyeztetésnél tartanak, az MTA elnökség által támogatott javaslat mindenesetre – a hatékonyság előtérbe helyezésén túl – azt tartalmazza, hogy

  • az új irányítási struktúra 2020. január elsején lépjen hatályba, önálló intézetek megszüntetése és alapítása pedig legkorábban egy évvel később legyen lehetséges.
  • az intézethálózat rendszeres, nemzetközi átvilágításon essen át, az átalakítások pedig ennek eredményeire alapuljon, elfogadásához pedig kétharmados többségre lenne szükség.
  • a hálózat központi költségvetési támogatásának reálértéke „előre kiszámítható módon a következő 5 évben növekedjen”.

Márciusi tüntetés az MTA mellett

© Reviczky Zsolt

"7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve alakítsa ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő Kutatási Alap létrehozásához szükséges feltételrendszert;

Határidő: 2018. december 1."

A kormányzat javaslatai szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. Ez külön-külön támogatná a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és az innovációt elősegítő kutatásokat, a források felhasználásáról a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene. A forrásokat pedig az a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelné, amely jelenleg – eltérően az MTA normatív támogatásától – pályázati alapon osztja el a pénzeket.

"8. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve készítsen javaslatot a hazai KFI rendszer fenntartható és versenyképes működéséhez szükséges pénzügyi feltételrendszer kialakítására;

Határidő: 2018. december 31."

A döntés ugyan még nem született meg, az erre vonatkozó javaslatokat azonban – a Kutatási Alapra vonatkozó fenti tervekkel együtt – már ismertette januárban Palkovics László. A miniszter szerint 330 milliárd forintnyi plusz forrásra lenne ehhez szükség a köz- és a magánszférában, amelyet részben az állami szerepvállalás erősítésével, illetve a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával érnének el.

Az MTA áprilisban közzétett vitaanyagának előszavában Lovász László elnök megjegyzi, hogy az üzleti innováció elsősorban a vállalatok feladata, az MTA intézményei ugyanakkor változatos módon tudják támogatni a tevékenységet. Ehhez azonban az MTA szerint nem csak az intézetek jobb beágyazására lenne szükség, hanem az alapkutatások stabilabb finanszírozási rendszerére is, amelyben a kormány által elképzelt pályáztatással ellentétben 30-80 százalékban alapfinanszírozásra lenne szükség.

"9. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen elő egy új KFI stratégiát;

Határidő: 2019. március 31."

A Nemzeti KFI stratrégia megújítása nem ebben a kormányhatározatban került elő először. Sőt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal internetes oldalán kiterjedt leírást is találhatunk ennek folyamatáról – ez pont annyira tekervényes, mint az intézmény neve. Apró szépséghiba, hogy ezt az oldalt utoljára június 2-án módosították, több mint négy hónappal a kormányhatározat aláírása előtt.

Az előző ilyen stratégiát 2013-ban fogadta el a kormány, a 2020-ig érvényes programban olyan pontok szerepeltek, mint az alapkutatás „kiszámítható, stabil állami támogatása (kiemelten az MTA-ban és a felsőoktatásban)”.

Az akadémia annyira nem elégedett az eredményekkel. Az Eötvös 2020+ vitaanyag megjegyzi: „Az elmúlt évtizedekben nem készült olyan széles körű egyetértésre támaszkodó, hosszú távú, átfogó nemzeti tudományos és innovációs stratégia Magyarországon, amelyet következetesen végrehajtottak volna”, ehelyett a kormányok letudták, amit az EU elvárt, miközben az innovációs intézményrendszert gyakran átszervezték.

"10. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beolvadásának lehetőségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal), és a vizsgálat eredményétől függően tegyen javaslatot a Hivatal új működési rendjére.

Határidő: 2018. december 1."

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának beolvasztásáról máig nem született meg a döntés, a Magyar Nemzet azonban február végén (három hónappal tehát a határidő lejárta után) arról írt, hogy végóráit éli a szervezet, amelynek már sajtósa sincs, és március 14-én távozott az elnöke is. A tárca akkor úgy nyilatkozott a lapnak, hogy tavasszal kerülhet a kormány elé az összeolvadás lehetőségeit vizsgáló jelentés.

Néhány nappal a háború újabb sorsdöntő csatája előtt tehát úgy tűnik, az MTA és az ITM több egyeztetési kör után és a kompromisszumkészség ellenére sem került közelebb a megoldáshoz. Az is kérdéses így, hogy a konszenzusos javaslatok meggyőzik-e az akadémia közgyűlésének tagjait.

cikkfeltöltő: 
GB