Ráhajtottak a bringásokra

Dühödt reakciókat vált ki, hogy az autóforgalom rovására bővítik a kerékpárút-hálózatot. A kormánypárt és az ellenzék csak a kivitelezés módjában nem ért egyet.

https://nepszava.hu/3082479_rahajtottak-a-bringasokra

– Az új kerékpársávok nem csupán a bringásokat szolgálják, hanem az egész várost. Akárcsak a közösségi közlekedés előnyben részesítése. Minél többen ülnek át kocsijukból kerékpárra, buszra, villamosra vagy metróra annál kevesebbet áll a dugóban a többi autós. A városvezetés célja Budapest mozgásban tartása. Kissé paradoxnak tűnik az állítás, de igaz: azzal segítjük az autósokat, ha helyenként a kerékpárosoknak adjuk át az egyik sávot. Csak így érhető el, hogy ne álljon be teljesen a város – összegzi Budapest vezetésének céljait Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke. A fővárosi önkormányzat március végén részben a járvány hatására döntött úgy, hogy új kerékpársávokat alakít ki Budapesten. A munka a Bartók Béla úton kezdődött el, amit a Tétényi út, az Üllői út, a Nagykörút, majd a Villányi út követett. Összesen 20 kilométernyi új kerékpársáv készült el, amely nem csak a hossza miatt kiemelten fontos. Az új sávok jellemzően a leginkább hiányzó szakaszokat pótolják, így a korábban széttöredezett budapesti kerékpár-forgalmi főhálózat összefüggőbbé, kényelmesen használhatóvá vált – állítja Balogh. De a tervekben szerepel még egy kerékpársáv a Baross utcában is. Az eddig eredmények biztatóak, bár nem tagadja, hogy a nagykörúti és az Üllői úti biciklis út meglehetősen dühödt reakciókat váltott ki. A számok szerinte igazolják a városvezetői döntést. A Budapesti Közlekedési Központ és a Budapest Közút adatai szerint az elmúlt hetekben a Nagykörúton naponta 4 ezer kerékpáros teker, ami a csúcsforgalomban 300-400 biciklist jelent óránként. Az Üllői úton ennek egyelőre a felét mérték, de az is feljövőben van – sorolja a kabinetfőnök. A Nagykörút kerékpáros forgalma alig néhány nap alatt elérte a több mint egy évtizede meglévő – a biciklivel közlekedők számára már jól ismert és gyakran használt – Múzeum körúti biciklisáv népszerűségét, mostanra Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált. A Bartók Béla úton már minden negyedik jármű bicikli. – A kerékpározás azonban nem csak a közlekedésről szól, hanem arról is, hogy milyen városban szeretnénk élni – hívja fel a figyelmet Balogh Samu. Szerinte a budapestiek Karácsony Gergely programját támogatva egyértelműen az élettel teli utcák mellett tették le a voksukat. A jelenleginél még otthonosabb és élhetőbb város kialakítása érdekében új településfejlesztési stratégiát készít a városvezetés, amelyhez mindenki ötletét várják. A részvétel megkönnyítése érdekében új honlapot is létrehoztak, ahol bárki elmondhatja, hogy szerinte milyen irányba kellene a leginkább fejlődnie Budapestnek.

A Népszava által megrendelt reprezentatív felmérésből mindenesetre elég felemás kép rajzolódik ki. A Publicus által megkérdezett fővárosiaknak ugyanis alig 18 százaléka értett egyet maradéktalanul azzal a kijelentéssel, miszerint jó, ha több lehetőséget kapnak a kerékpárosok még akkor is, ha ez nehezíti az autós közlekedést. További 29 százalék úgy vélte, hogy belefér az autósélet nehezítése, de azért igyekezni kellene úgy fejleszteni a kerékpáros közlekedést, hogy a legtöbb helyen ne legyen konfliktus, míg a válaszadók 47 százaléka szerint csak akkor létesítsenek biciklisávot, ha ez az autósokat nem akadályozza. A pártszimpatizánsok közül messze a Momentum hívei támogatják a leginkább a kerékpáros fejlesztéseket, míg a Fidesz szavazók több, mint fele inkább autópárti.

 

 – Nyugat-Európában már a hatvanas-hetvenes években rájöttek, hogy a városi utakat nem lehet olyan mértékben szélesíteni, ahogy az autóforgalom kívánná, és hozzáláttak az alternatív közlekedési módok népszerűsítésének, miközben szisztematikusan növelték a forgalomtól elzárt területek nagyságát – idézte fel lapunknak Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, majd azzal folytatta: – Budapesten Tarlós István főpolgármestersége idején készült el az a közlekedésfejlesztési koncepció, amely 2030-ra 10 százalékra növelné a kerékpárosok arányát a város közlekedésében. Később ezt megerősítették a mobilitási tervben is. Az előző városvezetés és a jelenlegi céljai tehát e tekintetben ugyanazok. A kormánypárti politikus szerint széles körű politikai és szakmai egyetértés van abban, hogy az alternatív közlekedési módoknak, így a biciklizésnek minél nagyobb teret kell nyitni a fővárosi közlekedésben, lévén az elmúlt évek rohamosan növekvő autósáradatát nem sokáig képes elviselni Budapest. A szemléletváltás Nyugat-Európában sem ment zökkenőmentesen. Így Budapesten is számítani kell konfliktusokra – figyelmeztet a kormánybiztos. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy az ötletszerű sávfestések helyett a városvezetés vizsgálja meg utcáról-utcára, hogy melyik alkalmas a bicikliutak kialakítására és melyik nem. Van, ahol a kerékpársávok felfestése több bajjal jár, mint haszonnal. A kormánybiztos ezek közé sorolta a Nagykörút és az Üllői úton létesülteket is.

Önmagában kevés a kerékpárút

A kerékpározás népszerűsítéséhez nem elég a sávok felfestése, sokat segítenek az olyan kényelmi szolgáltatások, mint például a fedett kerékpártárolók telepítése. A korábbi 36 helyszín januárban 27, júniusban további 6 B+R kerékpártárolóval bővült, így már összesen 1014 kerékpár számára biztosított a parkolás a fontos csomópontokban.

Az alternatív közlekedési módok bekapcsolását kívánatos célnak tartja, de sokkal nagyobb körültekintést várna el. Úgy véli, hogy az autósokat is meg kell nyerni az ügynek, erre vannak kommunikációs technikák, enélkül nem lesz sikeres a program. Jó példaként ajánlja a városvezetők figyelmébe Ljubljana, Bécs és Berlin megoldásait. De tényleg kell venni egy nagy levegőt, itt az ideje a megfontolt változtatásnak – mondta.

"Az ilyeneknek a járdát kéne használniuk!" - Budapest a nyeregből

Sohasem a mozgó autó a legveszélyesebb, hanem a mozdulatlan – jár az eszemben a régi kerékpáros bölcsesség amikor rákanyarodok a Bartók Béla úti kerékpársávra. Bár délután fél öt van, vagyis csúcsforgalomnak kellene lennie, most szinte üres az út, ezúttal senki sincs, aki a biciklisávon akarna egérutat nyerni – a veszély az álló autók közül érkezik. Egy parkolóhelyről induló sofőr a bringaúton és előttem átvágva sorol be a forgalomba. Satufékkel mentem a bringámat, a bőrömet meg a kocsi fényezését. Épségben és gyorsan elérek a Gellért térre, ahol másféle veszélyekre kell készülni. Bár főszabály szerint a KRESZ tiltja a bringázást a járdán, a Szent Gellért rakparton épp a gyalogosok mellé terelték fel a bringásokat. Mivel ez rész az egyik legforgalmasabb bringaút, ráadásul nyaranta turisták százai sétálnak, fotóznak itt, nagyon óvatosnak kell lenni. De még ezt is visszasírja a bringás, amikor az Erzsébet hídhoz ér: ott ugyanis még rossz bicikliút sincs, a járdán vagy a buszsávban kell hajtani. Mivel a híd szűk, gyakoriak a dugók és a nagy fékezések, az átkelőn nem ajánlott a csuklósok közé merészkedni. Mintha csak megerősítést kapnék, hogy jól döntöttem: egy frissen elütött galamb mellett suhanok el, amiből éppen egy varjú falatozik. A híd után a rutinosabb bringások már kimerészkedhetnek a buszsávba, de azért résen kell lenni, nem életbiztosítás a Rákóczi úton hajtani. A Blaha Lujza térnél kanyarodok a nemrég bringás sávval ellátott körútra. Rögtön érzékelhető a feszültség: az egy sávossá tett úton lassan araszolnak az autók, óriási a dugó, ennek megfelelően türelmetlenek, dühösek a volán mögött ülők. Egy lámpánál egy lehúzott ablakú kocsi mellett várok a zöldre. A sofőr káromkodva, vörösödő fejjel magyaráz az utasának, miközben felém integet: "Az ilyeneknek a járdát kéne használniuk ". Noha az úton sok a kátyú, és rettentően kell figyelni, mert a parkolóhelyekről besorolók, valamint a sávból a kis utcákba kihajtók is a bringaúton vágnak át, bringásként sokkal élhetőbb lett nagykörút. Ez pedig a forgalmon is látszik: érezhetően több lett erre a bicajos. Még jobban érzi magát a fővárosi bringás az Üllői úton: a nagy széles, soksávos úton a hetvenes-nyolcvanas tempó sem ritka, így kész tortúra volt erre kerékpározni eddig. Most viszont már remek a terep: széles a bicajsáv, hosszú, jól belátható szakasz, a körúthoz képest kevés a lámpa és a kényszermegálló.

cikkfeltöltő: 
GB