Pályaudvarra tart a cirkusz: megvalósulhat a bűvész végzettségű kulturális államtitkár álma

https://nepszava.hu/3046845_palyaudvarra-tart-a-cirkusz-megvalosulhat-a-buvesz-vegzettsegu-kulturalis-allamtitkar-alma

Park helyett grandiózus cirkuszépítéséről született kormányhatározat a Nyugati pályaudvar mellett.

Elköltözik a Városligetből az 1450 néző befogadására alkalmas Fővárosi Nagycirkusz. Az alapításának 130. évfordulóját most ünneplő intézmény jövőjéről ennél sokkal többet nem lehet tudni, de az biztos, hogy a költözésre még éveket kell várni. Valamikor 25 milliárd forintot szántak rá, azóta ez a célkitűzés már biztosan nem tartható. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent határozatból csupán annyi derült ki, hogy a Nyugati pályaudvar mellé, az egykori, elhanyagolt vasúti épületek - köztük a terület nagy részét elfoglaló, kiürült fűtőház - helyére kerül a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Három éves előkészítő munka nyomán eldöntötték, hogy a cirkuszon kívül lesz itt iskola, múzeum és közép-európai kutatóközpont (a térségben csak nálunk van kőépülete a cirkusznak). Azt a rozsdaövezetet kívánják felszámolni, ahol ma még az évtizedek során elburjánzó özönnövények, és az omladozó épületek falát borító graffitik uralkodnak. A beruházás megkezdésének és befejezésének időpontja sem ismeretes, a látványterveket 2020. januárjában kívánják közzétenni. Az Eiffel tértől (vagyis a nyugatinál lévő postahivatal mögötti területtől) a Ferdinánd-hídig terjedő terület ötször akkora, mint a mostani városligeti, az cirkusz mérte pedig kétszerese lesz a jelenleginek. A Fővárosi Nagycirkusz addig is a régi épületében marad a Széchenyi-fürdővel szemben, annak az Állat- és Növénykertnek a szomszédságában, amely oly mértékben terjeszkedik, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elkészülte után az eddigi cirkuszépületet le fogják bontani. Az elképzelésekről beszámoló Fekete Péter, aki békéscsabai színházigazgatóból lett rövid időre a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, míg kulturális államtitkárrá ki nem nevezték, egykori bűvész múltját felidézve mindig szívén viselte a manézs világának ügyét. El is érte azt, hogy 2015 óta a nemzeti cirkuszművészetért felelős miniszteri biztos címét viselheti. Az államtitkár azért mentegetőzött, hogy a Liget Budapest Projekt részévé tették a Podmaniczky utcai létesítményt, holott fizikailag a két terület nem is találkozik egymással. Pedig, ha belegondolunk, akkor a cirkusznak sokkal több kötődése van a Városligethez, mint az ugyancsak az ebből a büdzséből, azaz a Liget Budapest Projekt költségvetéséből finanszírozott, jelenleg 5,3 milliárd forintnál tartó komáromi Csillag erőd felújításának. A költözést egyébként azzal indokolják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz 1971-es épülete elavult és kinőtték a helyet, valamint az egyre szigorodó uniós előírások miatt az állattartás is egyre nehezebb. Fekete Péter szerint a Városligetben nem lehet próbatermet kialakítani, nincsen próbamanézs, a lovakat nem lehet futtatni.

A cirkusz új helyszíne

A cirkusz új helyszíne

Fotó: Népszava / Erdős Dénes

A Podmaniczky utcai helyszín hasznosításáról már a Gyurcsány-kormány is terveket szövögetett, 2006-ban kormányzati negyedet álmodtak meg ide, de az elképzeléseket 2008-ban leállították, közvetlenül a gazdasági világválság kitörése előtt. Majd 2014-ben az azóta teljes feledésbe merült Nyugati Grund nevű rekreációs parkról fantáziáltak ide, ahol a senkiföldjén grillező, söröző és sütkérező városlakók tölthetnék el a szabadidejüket, addig, amíg a végleges hasznosításról döntés nem születik. Lett volna itt szánkódomb, pingpong, pétanque (francia játék), futball- és futópálya. Sőt terveztek ide Mol BuBi közbringa-központot is. Az őszi önkormányzati választások ellenzéki közös főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely is véleményt nyilvánított a tervezett kulturális létesítményről. A jelenlegi zuglói polgármester úgy látja, hogy a Nyugati pályaudvar melletti területet rehabilitálni kellene, a cirkusznak pedig új helyszínt kellene keresni, máshol. Úgy véli, hogy a zöldfelületet kéne bővíteni, tekintettel arra, hogy ez a városrész gyakorlatilag megfullad a zöldfelület hiányában. Egy újabb intézmény, ami újabb gépkocsiforgalmat eredményez, újabb zajterhelést jelent a helyben lakók számára, szerinte nem ideális ezen a helyszínen. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. egyébként már most sem tétlenkedik. A napokban szeptember 30-ig meghosszabbították annak a dalpályázatának a határidejét, amelyet "a cirkuszművészet megújítása jegyében" írtak ki Kötéltánc elnevezéssel. Akik a dalszerzéshez inspirációt kívánnak szerezni, azoknak felajánlják a Repülőcirkusz című produkció megtekintetését is. Azt írják: "A pályázattal olyan dalok születését szeretnénk segíteni, amelyek megmutatják, milyen egyedülálló élményt, örömet kap a közönség az egymásra koncentráló, bámulatos fizikai teljesítményt nyújtó artistáktól, zsonglőröktől, bűvészektől és bohócoktól az előadásokon." Az első díj pedig nem kevesebb, mint 1 millió forint!

Százharminc év története

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben az általa építtetett hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, de befogadóképessége, a jelenleginél nagyobb, 2290 fő volt. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. A második világháborút követően, 1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A most lebontásra ítélt épületet 1971. január 14-én nyitották meg.

Inkább maradnának

A cirkuszművészek egy része szívesen maradna a Városligetben. Van, aki a jelenlegi épület teljes felújítását reméli, van, aki az állatvédők és idomárok közötti ellentét mérséklésének lehetőségét látja például az állatkerttel való együttműködésben. A világ legnagyobb cirkuszaiban rendszeresen fellépő artisták nevük elhallgatását kérve arról beszéltek lapunknak, hogy 2015 elején még zajlottak szakmai egyeztetések velük a leendő, a XXI. század igényeinek megfelelő épület méreteiről, magasságáról, ezek azonban abbamaradtak. - Nagyon jó lenne, ha együttműködnénk az állatkerttel, amely biztosítana kifutó területet, ahová ki lehetne engedni a vadállatokat vagy a lovakat. Titkon abban reménykedem, hogy a Fővárosi Nagycirkusz ott marad, ahol jelenleg is van. Egy nagyon komoly felújítás tökéletesen alkalmassá tenné a jelenlegi épületet. A Városliget remek helyszín – mondja egyikük. Az artisták tisztában vannak azzal, hogy egyre több európai országban – például Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában – tiltják vagy korlátozzák a vadállat-számokat, ez egyre erősödő folyamat, és európai uniós szabály is lehet belőle. A türelmi időt azonban hiányolják. - A hírekbe csak az extrém rossz esetek kerülnek, emiatt torzul a valós kép. Az artisták zöme úgy tartja az állatát, mint egy család a kiskutyáját. Az állatok érzelmileg is kötődnek a családhoz, ráadásul ők az artista partnerei, jólétük, egészségük kulcsfontosságú az idomár számára. Ráadásul a fogságban született állat elpusztulna, ha visszaengednénk a dzsungelbe, mert nincsenek meg az eszközei arra, hogy vadásszon, túléljen. Ma már vannak törvények az állattartásra, így átlátható a helyzet.

cikkfeltöltő: 
GB