Munkanélküli segély: az ország négyötöde mást akar, mint Orbán Viktor

Munkanélküli segély: az ország négyötöde mást akar, mint Orbán Viktor A magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy a kormány a válság miatt a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje (6 vagy akár 12 hónapra) - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Ezzel szemben a kabinet egyelőre kitart a fejlett világ legszűkmarkúbb rendszere mellett. Domokos László, 2020. május 22. péntek, 06:20

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/pulzus-koronavirus-valsag-munka-allas-munkanelkuli-segely.706688.html

A magyarok döntő többsége (83 százaléka) egyetért azzal, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság következményeinek enyhítése érdekében az Orbán-kormány a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje (6 vagy akár 12 hónapra). Ezen belül 62 százalék szerint ez érdemi segítség volna az állásukat elvesztők számára, míg további 21 százalék szerint erre a lépésre csak átmenetileg kerüljön sor - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Elkeserítő hír jött a nyugdíjasok idei támogatásával kapcsolatban

 

Az intézkedésre nemmel voksoló 17 százalékon belül az összes válaszadó 13 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a hosszabbítás nyomán sokan felhagynának az aktív álláskereséssel, míg a magyarok 4 százaléka úgy véli, hogy erre azért nincs szükség, mert az túlságosan sokba kerülne a magyar államnak. (Az utóbbi kapcsán érdemes tudni, hogy az állam 2019-ben a munkavállalók által befizetett munkaerő-piaci járuléknak csupán harmadát költötte a munkanélküliekre, egészen pontosan körülbelül 320 milliárd forintból 78 milliárdot.) Még 2012. januártól vágták vissza 9 hónapról 3 hónapra ezt a juttatást, egyúttal át is nevezte álláskeresési járadékra.

A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a férfiak 87 százaléka ért egyet a a munkanélküli segély időtartamának érdemi növelésével, ezen belül 65 százalékuk indokolta azzal, hogy ez érdemi segítség volna az állásukat elvesztők számára, míg 22 százalékuk átmenetinek tartaná a lépést. A nőknél csak kissé más a helyzet, körükbe 91:19 százalék az igenek és a nemek aránya.

Az elutasításnál van egy kis különbség a nemek között, mivel inkább tartanak attól, hogy egy hosszabbítás nyomán a munkájukat elveszítők közül sokan felhagynának az álláskereséssel. A költségvetés helyzetéért pedig jelenleg egyik nem sem aggódik különösebben.

A magyar kormány 2010 óta uralkodó "munkaalapú" narratívájában azzal indokolták a 3 hónapos ellátást, hogy így arra ösztönözik az állásukat elveszítő embereket, minél gyorsabban találjanak maguknak munkát és ne várjanak az állami segítségre. Ez a rövid időtartam példátlanul rövid a fejlett világban, fél évnél rövidebb ideig a magyarokon kívül csak Csehországban (ahol öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett pedig 11 hónap) fizetik ezt a fajta juttatást - írta korábban a G7.hu.

Ahogy idén néhány hét alatt megérkezett a válság a magyar gazdaságba is, egyre több közgazdász vette fel, hogy hozzá kellene nyúlni a 3 hónaphoz. Amíg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csak annyit ismert el, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek, addig Pleschinger Gyula, Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke, az MNB monetáris tanácsának tagja már arról beszélt, hogy a Gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportnak benyújtott MKT-s javaslatok között szerepel, hogy az álláskeresési ellátás időtartamát hat, esetleg kilenc hónapra átmenetileg növeljék meg.

Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa a közelmúltban az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sürgősen meg kellene hosszabbítani az álláskeresési járadék maximális időtartamát, valamint el kellene törölni a minimálbéres plafont. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy sok ember számára eleve nem opció még a mostani szűkös juttatás igénybevétele sem - akit feketén foglalkoztattak és nincs meg a 360 bejelentett munkanapjuk az elmúlt három évből, azok nem is kaphatnak álláskeresési járadékot, az egyéni vállalkozók jóval alacsonyabb járadékra számíthatnak (havi 50 ezres katás befizetés esetén nettó havi nettó 44 ezer forintra, 75 ezres befizetés esetén havi 73 ezer forintra).

Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök kitart a változatlanság mellett. Legutóbb május 15-én egy rádióinterjúban beszélt arról a kormányfő, hogy a legnagyobb bajnak a munkahelyek elvesztését tartja. Magyarországnak képesnek kell lennie a járvány által tönkretett munkahelyek helyett újakat létrehozni, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak, szektoroktól függetlenül. Szavai szerint vannak országok, melyek meghosszabbítják a munkanélküliségi ellátás jogosultsági idejét, ez Magyarország számára idegen felfogás. Korábban, április 27-én pedig úgy fogalmazott Orbán Viktor a parlamentben, hogy "aki elveszíti az állását, az három hónapig munkanélküli segélyt kap. Ha ez lejár, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól."

A két időpont között, május 7-én Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondta azt, hogy a munkanélküli segély három hónapos folyósítását nem tervezik meghosszabbítani, abban bíznak, hogy mindenki hamar újra állást találhat magának.

Ezt kell tudni a kutatásról

Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint a hosszabb időre járó munkanélküli ellátás ötlete különösen az idősek körében egyöntetű: a 60 felettiek körében 92 százalékos, míg a középkorúak (40-59 évesek) körében 81 százalékos, de a náluk fiatalabb felnőtt népességnél (18-39 évesek) is eléri az igenek aránya a 75 százalékot. Annyi a különbség, hogy amíg a fiatalabbak hangsúlyozzák egy ilyen intézkedés ideiglenes jellegét, addig az idősebbek állandóra szeretnék az emelést.

Az ellenzők közül különösen a fiatalok indokoltak azzal, hogy emiatt sokan felhagynának az aktív álláskereséssel és inkább megelégednének az államtól kapott juttatással.

Érdekes módon az iskolai végzettség szerint ebben a kérdésben nem talált érdemi véleménykülönbséget a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy az alapfokú végzettségűek körében különösen nagy az egyetértés az álláskeresési járadék időtartamának érdemi emelésében, 84 százalékuk támogatja azt, főleg állandó jelleggel. Ehhez képest a középfokú végzettségűek körében csak alig kisebb (82 százalék), míg a a diplomásoknál kissé még nagyobb is (86 százalék) a támogatók aránya.

A jelek szerint a válság nincs tekintettel a végzettségre és ez sokakat elgondolkodtat. Az álláskeresők száma ugyanis áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon már 330,7 ezer álláskereső szerepelt.

Ebbe a kérdésben alig mutatható ki különbség a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők 90 százaléka támogatná ezt a lépést, míg a többi településtípusban ez az érték 81- és 84 százalék között mozog.

Az ellenzők között található némi differencia: a megyeszékhelyeken élők körében a legerősebb az a vélekedés, hogy a hosszabb idejű munkanélküli segélyezés miatt sokan felhagynának az álláskereséssel (17 százalék), illetve városokban és a községekben élők 5 százaléka véli úgy, hogy ez túl sokba kerülne a magyar államnak.

 

KORONAVÍRUS

VÁLSÁG

MUNKA

cikkfeltöltő: 
GB