Moszkvában lenyomták Szijjártót

A külügyminisztérium közleményéből kimaradt, hogy a korábbi változat szerint ötévenként ki lehetett volna szállni a magyar-orosz gázszerződésből.

https://nepszava.hu/3122065_moszkvaban-lenyomtak-szijjartot

Októbertől 15 évre szóló gázvásárlási megállapodást kötne Magyarország az orosz állami beszállítóval - közölte az MTI-n megjelent közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annak kapcsán, hogy a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon találkozott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. A fideszes politikus sem az árról, sem a mennyiségről nem nyilatkozott. Sőt azt sem említette, amit tavaly augusztusban még igen, miszerint a 15 éven belül ötévenként a felek kiszállhatnának. A Szijjártó által nem említett változás a magyar érdekek szempontjából mindenképp jelentős visszalépés, illetve orosz "győzelem". A Kreml (a saját szűk szempontjai alapján voltaképp érthetően) máig foggal-körömmel ragaszkodik a náluk évtizedek óta "bejáratott", a világ kereskedelmi-tudományos-környezetvédelmi fejlődése révén ugyanakkor egyre inkább idejétmúltnak számító, évtizedes távú gázszerződésekhez. Ráadásul erre hivatkozva általában a tarifájuk is magasabb a tőzsdeinél és az át nem vett szállítmányokat is ki kell fizetni. Pedig a hálózatok, kereskedelem és a tárolás fejlődése révén - az uniós előírások miatt a gázfogyasztás csökkentését tervező - Magyarország képes lenne magát akár kisebb, tőzsdei szerződések révén is ellátni. Szakértők azt javasolták, hogy a korábbi, évi mintegy tízmilliárd köbméter helyett csak a körülbelül hárommilliárd köbméteres lakossági fogyasztást kössük le az oroszoknál. A tárca közleménye utal arra, hogy októbertől megnyílik az orosz gáz déli irányú fogadását lehetővé tévő szerb-magyar határkeresztező kapcsolat is. (Pedig a keleti irányú betáplálás szintén zavartalan: az ukránok 2020-tól 5 évre szóló továbbszállítási szerződést kötöttek az oroszokkal.) Ama bírálatoknak, hogy miért egy magyar politikus tárgyal gázbeszerzésről, azzal igyekeznek elejét venni, hogy "a feladat ezután az energiavállalatoké, hogy a gyakorlati kérdéseket is megtárgyalják". Szijjártó Péter a közlemény szerint Alekszej Lihacsovval, az orosz állami Roszatom vezérigazgatójával az új paksi atomerőműberuházás "felgyorsításáról" is tárgyalt. Hogy ki-mi miatt kell gyorsítani, nem derült ki. Mindazonáltal megjegyezte, hogy a fehéroroszországi atomerőmű befejezése után a Roszatom immár összes erőforrását Paks 2-re összpontosíthatja. Arról sem tettek említést, hogy a gödörásási engedélykérelmek beadása tisztázatlan okokból tavaly október óta várat magára.

Egyszer már ráfáztunk

Magyarország jócskán ráfázott az 1995-ben megkötött, 2015-ig hatályos, hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződésre. Az ebben előre lekötött mennyiségek átvétele ugyanis végtére mostanáig tartott. (A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye, ezt elhallgatva, erős csúsztatással úgy fogalmaz, mintha a szerződés csak most járna le.) A megállapodások úgymond kötelező, "vedd vagy fizess"-pontját Vlagyimir Putyin mindig politikai ütőkártyaként veti be a gázvásárló államokkal szemben. Bár Magyarország - legalábbis miután a Gazprom hazai partnere az E.ON-tól visszakerült az államhoz - a szerencsések közé tartozott - vagyis az orosz gázszállító velünk szemben állítólag nem érvényesítette az átvételi csúszás miatti "büntetést" -, Putyin Orbántól nyilvánvalóan megkérte és -kapta "engedékenysége" ellenszolgáltatását. Egy "hagyományos" típusú hosszú távú magyar-orosz gázszerződéssel tehát Orbán további 15 évre az oroszoké alá rendeli Magyarország stratégiai érdekeit.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Hamarosan útjára indulhat az a hírszolgálat, amely a független és ellenzéki médiumokat hangolná össze a kormánypárti sajtóval szemben – írja a Népszava.
2021.június 14.