Mindenkinek mindent ígértek a miniszterelnök-jelöltek, az elszámoltatásban egyetértettek, igazi vita Hadházy és Tóth jelölése körül volt csak

A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.

https://hvg.hu/itthon/20210912_Miniszterelnokjeloltek_vita_osszefoglalo_...

Mindenkinek mindent ígértek a miniszterelnök-jelöltek, az elszámoltatásban egyetértettek, igazi vita Hadházy és Tóth jelölése körül volt csak

Szinte mindenben egyetértett alig egy héttel az előválasztás előtt rendezett tévévitáján az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az ATV-n rendezett csaknem kétórás vitában olyan fontos politikai témákban fejtették ki véleményüket, mint a bérek, adók, nyugdíjak és szociális ellátás, továbbá az egészségügy és az oktatás, valamint a korrupció, és az elszámoltatás kérdésköre. A nagy egyetértésben igyekeztek azért az apróbb, megközelítésbeli különbségeket is hangsúlyozni, de vita igazán csak amiatt alakult ki köztük, hogy Zuglóban miért Hadházy Ákost vagy Tóth Csaba képviselőjelöltségét támogatják.

Ki mit tenne az első héten?

Elsőként arra kellett a miniszterelnök-jelölteknek felelniük, hogy választási győzelmük esetén, miniszterelnökként melyek lennének a legfontosabb teendőik az első héten. Jakab Péter az első héten hatályon kívül helyezne egy sor törvényt, amely a NER kiépítését tette lehetővé, leváltana egy csomó állami vezetőt, Polt Péter legfőbb ügyészt börtönbe küldené, továbbá "életmentő beavatkozásokkal" javítana az egészségügyön. Márki-Zay Péter a szakértői kormány megalakítása után "felszabadítaná" az ügyészéget és a bíróságot a "pártállami elnyomás alól", visszaadná az önkormányzatok önállóságát, és ő is tenne az egészségügy jobbításáért. Karácsony Gergely fő célja "Magyarország újraegyesítése", de első intézkedései egyike lenne, hogy az adóhivatallal zároltatná azoknak a bankszámláját, akik korrupció révén gazdagodtak, illetve nem feledjkezne meg az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének kimondásáról sem. Fekete-Győr András az első héten létrehozná a korrupcióellenes ügyészséget, megkezdődhet az elszámoltatás. Általánosságban pedig politikai kultúraváltást, "emberléptékű politikát" és a sajtószabadság visszaállítását is ígérte. Dobrev Klára pedig már az új parlament első ülésére egy "vaskos törvénycsomaggal" készülne, benne elszámoltatással, személycserékkel, és a költségvetés módosításával.

© Facebook / ATV

Mindenkinek mindent ígértek

A miniszterelnök-jelöltek abban is egyetértettek, hogy sok mindenből több kell: leginkább szakemberből, nekik pedig pénzből. Ezért aztán Dobrev Klára ígért "tisztességes béreket", a kis- és középvállalkozások támogatását, Jakab Péter pedig több pénzt a "melósoknak", a szolgálati nyugdíj visszaállítását, 40 év munkaviszony után nyugdíjjogosultságot a férfiaknak is. Márki-Zay Péter is béremeléseket ígért, amire szerinte van is pénz, csak "nem kell ellopni". Karácsony Gergely megígérte a 200 ezres nettó minimálbért, amit éppen most készül bevezetni a kormány is, de újdonságként ő bevezetné a szociális minimumot is, ami havi nettó 100 ezer forint lenne.

Fekete-Győr András sem fukarkodott az ígéretekkel: bevezetné a négynapos munkahetet, az egyéni nyugdíjszámlát, és az eurót is.

Már az adórendszert érintő javaslataként Karácsony mást is ígért: meglepő módon adóemelést, de nem az átlag környékén vagy az alatt keresőknek, inkább a leggazdagabbaknak, valamint a félmilliárd forintnál értékesebb vagyontárgyakat külön is megadóztatná. Jakab ebben a körben inkább csökkentene, méghozzá áfát: az alapvető élelmiszerek, a gyermekneveléshez szükséges és a nyugdíjas kosárban szereplő termékek áfáját 27-ről 5 százalékra vinné le. Márki-Zay Péter is áfacsökkentés-párti, de Karácsonyra reagáálva megjegyezte: "Az összeharácsolt pénzeket nem megadóztatni kell, hanem elkobozni."

© Facebook / ATV

Egészségügy, oktatás: lehetne jobb

A szakpolitikai témák közül az adóztatáson kívül az oktatás és az egészségügy került külön is elő. Nem meglepő módon abban nagy volt az egyetértés, hogy mindkét szférában lenne hová fejlődni. Fekete-Győr András szerint érdemes lenne a magánszolgáltatókat is bevonni az egészségügyi rendszerbe. Ami az oktatást illeti, 255 ezres nettó havi pedagógus-minimálbért vezetne be, és szerinte át kellene állni a finn modellre. Dobrev Klára szerint több ezer új szakdolgozóra, kórházi orvosra és háziorvosra van szükség, ahogy létszámhiány van az oktatásban is, movel - mint mondta - Romániában egy kezdő pedagógus 30 ezer forinttal többet keres. Jakab Péter nemcsak a pedagógusbéreket, hanem a tankötelezettség korhatárát is felemelné 18 évre, az egészségügyre pedig évi plusz 600 milliárd forintot költene. 

A botrányt kavart melegellenes törvény homoszexuálisokat megbélyegző részeit Jakab "kiigazítaná", a pedofilok esetében viszont még a kémiai kasztrálást sem vetné el.

Márki-Zay Péter megállapította, hogy a Fidesz 11 éves kormányzása alatt katasztrófa sújtotta terület lett az oktatás és az egészségügy is. Karácsony Gergely 50 százalékos béremelést ígért az egészségügyi szakdolgozóknak, továbbá a magánegészségügy bevonását támogatja ő is. Ami az oktatást illeti, ő nem menne Finnországig, szerinte nagyon jól működő példák vannak a lengyeleknél is, amúgy bérpótlékot adna a hátrányos helyzetű településeken a pedagógusoknak, az iskolákat pedig visszaadná az önkormányzatok fenntartásába.

© Facebook / ATV

Jogállamiság: elszámoltatás, korrupció, Zugló

Karácsony Gergely szerint a korrupció megállítása egyszerűbb, mint sokan gondolják: mivel a jelenlegi rendszer lényege a közpénz folyamatos áramlása, szerinte ez egyszerűen megállítható azzal, ha "elzárjuk a csapokat".

A rendszert nem a jog, hanem a pénz tartja egyben - vélekedett Karácsony, de azért egy népszavazással megerősített közös, új alkotmányt megígért.

Az elszámoltatásról pedig azt mondta: "Énekelni fognak a madarak, mert a rendszer recseg-ropog, lesz, aki kibeszél".

© Facebook / ATV

Fekete-Győr sok és konkrét javaslatot tett a témában: büntetnék, ha valaki hazudna a vagyonnyilatkozatában, kiemelt védelmet kapnának azok, akik leleplezik a lopást, miniszterelnök legfeljebb 8 évig lehetne hatalmon, és elindulna a felcsúti per is. Ahogy a magyar korrupcióellenes ügyészség is, amelynek élén Fekete-Győr szerint a Momentum által Zuglóban képviselőjelöltként indított Hadházy Ákos-féle embernek kellene lennie, nem véletlenül indul ő ott a szocialista Tóth Csabával szemben.

A jogállamiság témakörében Dobrev Klára felhívta a figyelmet arra: a kétharmados törvényeket támadni kell, még ha jogszerűen is hozták őket,

mert így nem lehet nekimenni sem a Fudannak, sem Paks II.-nek. Jakab Péter is sok konkrét ígéretet tett: a korrupoció révén szerzett pénzeket például, ha máshogy nem megy, akkor 99 százalékos különadóval szerezné vissza, a politikusok mentelmi jogát eltörölné, és nem pályázhatna politikus és családtagja sem állami vagy uniós pénzre. Hadházyról azt mondta: el kellene dönteni a Momentumnak, hogy képviselőjelöltnek akarja indítani vagy ügyésznek. Márki-Zay Péter úgy véli, "a főbűnösöket börtönbe kell csukni", az elszámoltatást meg kell csinálni, de ha már erről van szó, akkor nem 10-11 év, hanem 30 év korrupciós ügyeit kellene feltárni. Ő is kitért Zuglóra: szerinte csak az lehet ebben a kérdésben hiteles, aki "Hadházyt támogatja és nem Tóth Csabát". , sem a Budapest-Belgrád vasútvonalnak.

© Facebook / ATV

Zárszó: Így ajánlották magukat a jelöltek

A miniszterelnök-jelölti vita végén a jelölteknek magukat kellett ajánlaniuk, vagyis meggyőzni az előválasztókat arról, ők a legalkalmasabbak közös miniszterelnök-jelöltnek, Orbán Viktor kihívójának. Karácsony Gergely szerint a miniszterelnök-jelöltnek a hat párt között is közös nevezőnek kell lennie, olyannak, aki békét tud teremteni a háborús viszonyok között, és ő éppen ilyen ember, ráadásul

Karácsony úgy vélte, ő képes a leginkább integrálni Magyarországot, megszólítani a biztonytalan szavazókat.

Márki-Zay Péter szerint a vidékiek és a bizonytalanok dönthetik el a 2022-es választást, ő pedig pártfüggetlen civilként mindkét réteg bizalmát el tudja nyerni, valamint a kiábrándult fideszesekjet is meg tudja szólítani.

© Facebook / ATV

Fekete-Győr András azzal ajánlotta magát: "Mögöttem van az új politikai generáció, amelyik nem csak azt mondja, hogy Orbán, takarodj, hanem azt is tudja, hogy mi lesz utána". Dobrev Klára pedig kijelentette: "Gyors, sikeres kormányváltással lehet leváltani Orbán rendszerét, én érzem magamban ehhez az erőt". Jakab pedig úgy vélte, ő a garancia az elszámoltatásra, valamint arra, hogy megvalósul a "szabadság, jólét és kiszámíthatóság" politikája.

A tévévita alapján melyik miniszterelnök-jelölt volt ön szerint a leginkább meggyőző?

Dobrev Klára (DK)

Fekete-Győr András (Momentum)

Jakab Péter (Jobbik)

Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP)

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom)

Tartózkodom, csak az eredményeket mutasd!

Szavazok

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.
Ha nem is mindegyikük, a megkérdezett politikai elemzők jellemzően Karácsony Gergelyt tartják a legesélyesebb jelöltnek. Az előválasztási verseny azonban nincs előre lefutva.
2021.október 4.