Mikor menjünk nyugdíjba?

https://ado.hu/tb-nyugdij/mikor-menjunk-nyugdijba-2/

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között egy fontos dolog lehet a nyugdíj összegének nagyságrendje, amely eltérést mutathat abból a szempontból,hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

2018-19. fordulójához közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés már most. Attól függetlenül, hogy a nyugdíj megállapításnak már nem egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kell intézkedni.

Aki viszont valóban visszavonul, pihenni szeretne ezt a kérdést is szeretné a legjobb módon rendezni.

Tekintsük át, ki van „döntési helyzetben” ki éri el még 2018-ban a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ez évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban a személy.

Fentiektől eltérően életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Nyugdíjkorhatár

2010 óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár
• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2017 második felében az 1954 első felében, 2018 első felében az 1954 második felében születettek érték el nyugdíjkorhatárukat a 63. életév betöltését követő 183. napon.

A következő korosztály, az 1955-ben születettek 2019-ben fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 64. életévet.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony kérdése

2010. január 1-2018. július 25.. közötti kezdő folyósítási időpontnál az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel volt a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is

A szabály azonban módosult, a 2018. július 25. utáni kezdő időpontú nyugdíjaknál ez a feltétel már nem áll fenn.
Vigyázzunk azonban, ha a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőséggel él valaki, és július 26. előtti naptól kéri a nyugellátást (erre egy kis ideig még van idő) az akkori szabályoknak kell megfelelnie, vagyis a biztosítás nem állhat fenn a nyugdíj folyósítás első napján.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között: ha 2018-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2018. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2019. évi éves,januári nyugdíjemelésben.

Ha 2019-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2019. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2020-bn következik be.

Nem jogosít ez az eset 2019-ben esetleges nyugdíj kiegészítésre, vagy nyugdíj prémiumra sem

A 2019. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2019-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.  (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ha 2019-ben mégis a korábbi év, 2018-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntünk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2018-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2019-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2018-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2018-ban, vagy majd csak 2019-ben igényli.

Még egy további szempont

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

cikkfeltöltő: 
GB