Műemlékegyüttes pusztult a Budai hegyekben

Elképesztően klassz hely lehetett Zugliget a XIX. században. Rengeteg szőlő és rengeteg vad volt erre, vagyis ideális kikapcsolódást jelentett a környék az úri közönségnek. Nem véletlen, hogy több legendás fogadó is nyílt akkoriban a hegyek oldalában. Közülük talán a legismertebb a Fácán Nagyvendéglő volt.

Az egykori majorság területére aztán később további épületek kerültek, így alakult ki a ma is ismert Fácános. Egy varázslatos hangulatú birtok, amit ma már családi és társasházak vesznek körbe a Zugligeti, a Béla király és a Csermely út között, de máig magán hordozza az elmúlt másfél évszázad legszebb és legrondább napjainak emlékét. Mondjuk, ahogy most kinéznek a Fácános házai, leginkább az utóbbiakra emlékeztetnek, de úgy néz ki, hogy a több évtizedes pusztulás után végre megkezdődhet a terület és az értékes műemlékek helyreállítása. 

A munkák megkezdése előtt járhattuk be és fotózhattuk végig az épületegyüttest. A Fácános múltjába pedig Balázs Attila, a (hamarosan a megújuló lóvasút-végállomásra költöző) Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria vezetője avatott be minket.

 jókat lehetett pihenni, enni, inni, mulatni az árnyas fák alatt. Rengeteg korabeli celeb járt ide, Petőfi verseket is költött Zugligeten. A hegyek közt címűben például arról ír, hogy lop magának egy rövid napot a mulatságnak a város felett. 

A budai erdők, a majorságok és a fogadók parkjai egykor nem váltak el egymástól élesen, így a korabeli fotókon legtöbbször csak ennyi látszik a fogadóból. Persze alighanem ez is volt a legfőbb csábereje: jókat lehetett pihenni, enni, inni, mulatni az árnyas fák alatt. Rengeteg korabeli celeb járt ide, Petőfi verseket is költött Zugligeten. A hegyek közt címűben például arról ír, hogy lop magának egy rövid napot a mulatságnak a város felett. (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria)

 „ A viszontlátás örömére Toldy, Vörösmarty és Bajza, a színészek közül Udvarhelyi Miklós, Szentpéteri és az idősebb Lendvay Márton majálist rendeztek a tiszteletemre a zugligeti Fácán vendéglőben, ahol reggeltől estig mulattunk és még labdáztunk is.”

A Fácán Nagyvendéglő nem csak étterem volt, hanem harminc szobás hotel is, ahova kikapcsolódni jártak. Divatos nyári mulatóhely és - ahogy akkoriban mondták - bálosház. 

Barabás Miklós festőművész így emlékszik vissza rá: „ A viszontlátás örömére Toldy, Vörösmarty és Bajza, a színészek közül Udvarhelyi Miklós, Szentpéteri és az idősebb Lendvay Márton majálist rendeztek a tiszteletemre a zugligeti Fácán vendéglőben, ahol reggeltől estig mulattunk és még labdáztunk is.”

(Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria)

Vendéglő már az 1830-as évektől működött ezen a helyen, de a ma is álló pompás épület csak 1856-ra készült el. A kor menő építésze, Hild József tervezte, akárcsak a környék több klasszicista villáját.Szellemes, egyszerű, átlátható, a környezetéhez tökéletesen alkalmazkodó, gyönyörű ház az egykori Fácán épülete.

Vendéglő már az 1830-as évektől működött ezen a helyen, de a ma is álló pompás épület csak 1856-ra készült el. A kor menő építésze, Hild József tervezte, akárcsak a környék több klasszicista villáját.Szellemes, egyszerű, átlátható, a környezetéhez tökéletesen alkalmazkodó, gyönyörű ház az egykori Fácán épülete.

(Fotó: Bődey János / Index)

 lépcsőház nélkül, szinte észrevétlen sétálhatunk fel az emeleti szintre. Középen egy bálozós udvar, körbe árkádos lodzsa gyönyörű kilátással, a kettő közt pedig a vendégszobák.<br />

Hild nagyon ügyesen bánt a lejtős területtel: lépcsőház nélkül, szinte észrevétlen sétálhatunk fel az emeleti szintre. Középen egy bálozós udvar, körbe árkádos lodzsa gyönyörű kilátással, a kettő közt pedig a vendégszobák.(Fotó: Bődey János / Index)

Itt egykor díszes kocsikból szálltak ki a dámák, és sétáltak fel a díszlépcsőn a belső udvarba. Ma már a lépcsőnek is csak a nyomai látszanak, az oszlopok közét egészen otrombán üvegezték be a szocializmus évei alatt, és már a tetőn is fák nőnek.

Itt egykor díszes kocsikból szálltak ki a dámák, és sétáltak fel a díszlépcsőn a belső udvarba. Ma már a lépcsőnek is csak a nyomai látszanak, az oszlopok közét egészen otrombán üvegezték be a szocializmus évei alatt, és már a tetőn is fák nőnek.(Fotó: Bődey János / Index)

&nbsp;&nbsp;„…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelemit télen is a Fácánba hordta szánkán…”<br />

A ház az első világháború után kicsit vesztett fényéből (persze azért nem úgy nézett ki, mint most). Krúdy így írt róla 1921-ben megjelent Nagy Kópé című regényében: 

 „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelemit télen is a Fácánba hordta szánkán…”

(Fotó: Bődey János / Index)

A Fácános egy darabig szanatóriumként működött, majd a Horthy-család nyaralója lett. 1950-ben államosították, és a Belügyminisztérium Kiképzőközpontját költöztették ide. Ennek a korszaknak a nyomai máig ott vannak a házon, elég csak a kívül vezetett kábeleket vagy a teljesen hasraütésszerűen felrakott lámpákat nézni.

A Fácános egy darabig szanatóriumként működött, majd a Horthy-család nyaralója lett. 1950-ben államosították, és a Belügyminisztérium Kiképzőközpontját költöztették ide. Ennek a korszaknak a nyomai máig ott vannak a házon, elég csak a kívül vezetett kábeleket vagy a teljesen hasraütésszerűen felrakott lámpákat nézni.(Fotó: Bődey János / Index)

Az sem tett jót a műemléknek, hogy évtizedek alatt a végletekig lelakták, de az igazán kemény csapást a kiürítés jelentette. A rendszerváltás óta üresen pusztuló épület mára siralmas állapotba került.

Az sem tett jót a műemléknek, hogy évtizedek alatt a végletekig lelakták, de az igazán kemény csapást a kiürítés jelentette. A rendszerváltás óta üresen pusztuló épület mára siralmas állapotba került.(Fotó: Bődey János / Index)

A tulajdonképpeni Fácán alatt egy másik ház is kapaszkodik a hegyoldalban. Itt voltak a cselédlakások.

A tulajdonképpeni Fácán alatt egy másik ház is kapaszkodik a hegyoldalban. Itt voltak a cselédlakások.(Fotó: Bődey János / Index)

Ahogy lejjebb ereszkedünk, láthatjuk, hogy egykor ez is egy szálló volt, ugyanúgy verandával, díszes faszerkezetekkel, amivel ha lehet még csúnyábban elbánt az idő, mint a Nagyvendéglővel.

Ahogy lejjebb ereszkedünk, láthatjuk, hogy egykor ez is egy szálló volt, ugyanúgy verandával, díszes faszerkezetekkel, amivel ha lehet még csúnyábban elbánt az idő, mint a Nagyvendéglővel.(Fotó: Bődey János / Index)

Nem csak a cselédlakként ismert egykori hotel épült a Fácános területére. Amikor kiképzőközponttá alakították a korábbi pihenőkertet, gyakorlatilag építési területként tekintettek az ősfás birtokra. Az egykor felhúzott épületek közül van, amelyik még ma is áll.

Nem csak a cselédlakként ismert egykori hotel épült a Fácános területére. Amikor kiképzőközponttá alakították a korábbi pihenőkertet, gyakorlatilag építési területként tekintettek az ősfás birtokra. Az egykor felhúzott épületek közül van, amelyik még ma is áll.(Fotó: Bődey János / Index)

Van, amelyiknek csak (a szigorúan szocialista-belügyes értelemben vett) Szentlélek tartja a mennyezete maradékát.

Van, amelyiknek csak (a szigorúan szocialista-belügyes értelemben vett) Szentlélek tartja a mennyezete maradékát.(Fotó: Bődey János / Index)

És van, amelyiknek már a nyomát is alig fedezni fel az avarban. Ez alighanem egy barakképület padlójának a maradéka, talán a fürdő lehetett itt. Az biztos, hogy amit lehetett lebetonoztak, leköveztek az elvtársak.

És van, amelyiknek már a nyomát is alig fedezni fel az avarban. Ez alighanem egy barakképület padlójának a maradéka, talán a fürdő lehetett itt. Az biztos, hogy amit lehetett lebetonoztak, leköveztek az elvtársak.(Fotó: Bődey János / Index)

Megmaradt azonban még egy épület, amely fiatalabb a Fácán Nagyvendéglőnél, de jóval idősebb a szocializmus alatt épült borzalmaknál. Ez az úgynevezett Horthy-villa.

Megmaradt azonban még egy épület, amely fiatalabb a Fácán Nagyvendéglőnél, de jóval idősebb a szocializmus alatt épült borzalmaknál. Ez az úgynevezett Horthy-villa.(Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria)

Eredetileg a Fácános fogadóépületének készült, aztán a negyvenes években egy hatalmas neoklasszicista villaépületté alakították át. Ez lett a Horthy-család pihenőhelye.

Eredetileg a Fácános fogadóépületének készült, aztán a negyvenes években egy hatalmas neoklasszicista villaépületté alakították át. Ez lett a Horthy-család pihenőhelye.(Fotó: Bődey János / Index)

Állítólag itt lazultak a Horthy-gyerekek, dehogy mi igaz ebből, nem tudni. Az biztos, hogy a háború kitörése után előbb lengyel tisztek kaptak itt szállást, majd a Gestapo tette rá a kezét.

Állítólag itt lazultak a Horthy-gyerekek, dehogy mi igaz ebből, nem tudni. Az biztos, hogy a háború kitörése után előbb lengyel tisztek kaptak itt szállást, majd a Gestapo tette rá a kezét.(Fotó: Bődey János / Index)

Ez a ház jóval szerencsésebben úszta meg a szocializmus éveit, mára sem került életveszélyes állapotba. Belső terei tulajdonképpen ma is használhatók. Igaz sokkal fiatalabb és építészetileg is kevésbé izgalmas, mint a Fácános.

Ez a ház jóval szerencsésebben úszta meg a szocializmus éveit, mára sem került életveszélyes állapotba. Belső terei tulajdonképpen ma is használhatók. Igaz sokkal fiatalabb és építészetileg is kevésbé izgalmas, mint a Fácános.(Fotó: Bődey János / Index)

Na jó azért a háború utáni évtizedek nem múltak el itt sem nyomtalanul. A képen látható lépcső gyönyörű szimbóluma a szocializmus alatti toldásoknak, foldásoknak, borzalmasabbnál borzalmasabb leválasztásoknak.

Na jó azért a háború utáni évtizedek nem múltak el itt sem nyomtalanul. A képen látható lépcső gyönyörű szimbóluma a szocializmus alatti toldásoknak, foldásoknak, borzalmasabbnál borzalmasabb leválasztásoknak.(Fotó: Bődey János / Index)

És hogy mi lesz a Fácános sorsa? Idén a tervezés és a terep előkészítése zajlik majd. A XX. század második felében épült kiképzőlétesítményeket elbontják, jövőre pedig a XII. kerületi önkormányzat nekilát a műemlékek felújításához.&nbsp;&nbsp;A Hild József tervezte egykori Fácán fogadót eredeti pompájában állítják helyre, és a tervek szerint bérbe adják hasznosításra. A Horthy-villát (amely nem műemlék) szintén szépen helyreállítják és a szemben működő Zugligeti Általános Iskola fogja használni, amely amúgy is helyhiánnyal küzd. Ilyen klassz tantermekben tanulhatnak majd a gyerekek, mint amilyen ez is.

És hogy mi lesz a Fácános sorsa? Idén a tervezés és a terep előkészítése zajlik majd. A XX. század második felében épült kiképzőlétesítményeket elbontják, jövőre pedig a XII. kerületi önkormányzat nekilát a műemlékek felújításához. 

 A Hild József tervezte egykori Fácán fogadót eredeti pompájában állítják helyre, és a tervek szerint bérbe adják hasznosításra. A Horthy-villát (amely nem műemlék) szintén szépen helyreállítják és a szemben működő Zugligeti Általános Iskola fogja használni, amely amúgy is helyhiánnyal küzd. Ilyen klassz tantermekben tanulhatnak majd a gyerekek, mint amilyen ez is.

(Fotó: Bődey János / Index)

 egy vaddisznócsapda, mely évente akár 3-4 állatot is elejt. Bajuk állítólag nem lesz, a vadászok visszaviszik őket a Budakeszi-erdőkbe.Hogy a fácánok visszatérnek-e még valaha a Fácánosba, nem tudom, de az egykori gyönyörű épületek úgy tűnik még visszakaphatják régi szépségüket, és újra megtelhetnek élettel.

Az utolsó képre egy rejtvényt hagytam, én legalábbis elsőre nem találtam ki, mi ez a fémizé. A Fácános nevét természetesen a közelben tanyázó fácánokról kapta, nem véletlenül volt kedvelt vadászterület ez a XIX. században is. Balázs Attila helytörténész szerint az Árnyas út lakótelep megépítése tette tönkre a fácánok élőhelyeit, ekkor tűntek el a környékről a vendéglőnek nevet adó madarak.

A vaddisznók viszont még ma is be-be járnak ide az erdőkből. Ezért áll az ódon épületek és a kiképzőbázis objektumai közt ez a furcsa szerkezet: egy vaddisznócsapda, mely évente akár 3-4 állatot is elejt. Bajuk állítólag nem lesz, a vadászok visszaviszik őket a Budakeszi-erdőkbe.

Hogy a fácánok visszatérnek-e még valaha a Fácánosba, nem tudom, de az egykori gyönyörű épületek úgy tűnik még visszakaphatják régi szépségüket, és újra megtelhetnek élettel.

(Fotó: Bődey János / Index)

Zubreczki Dávid és Bődey János