Ljubljana nevét vette fel egy XI. kerületi tér

http://budapest.hu/Lapok/2017/ljubljana-nevet-vette-fel-egy-xi-keruleti-...

2017. július 25.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Ksenija Škrilec, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete, Zoran Janković, Ljubljana főpolgármestere és Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere (b-j) az utcanévadón

Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Ksenija Škrilec, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete, Zoran Janković, Ljubljana főpolgármestere és Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere (b-j) az utcanévadón

Fotó: budapest.hu

A szlovén főváros, Ljubljana nevét vette fel egy XI. kerületi tér, a Bükköny és a Sáfrány utca déli végénél lévő eddig névtelen közterület elnevezéséről a Fővárosi Közgyűlés június 21-i ülésén döntött.

Tarlós István főpolgármester a Ljubljana tér keddi névadó ünnepségén kijelentette: a szlovén és a magyar főváros kivételesen jó kapcsolatokat ápol. Az utóbbi években lényeges megállapodások születtek főként a kultúra, a turisztika, az energetika, a közlekedés, a vízgazdálkodás és a városfejlesztés területén. Az úgynevezett zöld városok, okos infrastruktúra területén is vannak előremutató együttműködések - tette hozzá.Tarlós István kijelentette: az elmúlt évek szlovén hozzáállása és eredménye környezetvédelem területén példaként szolgálhatnak Budapest számára is. A tér elnevezésével jelzik, hogy Budapest a jövőben is elkötelezett a magyar-szlovén kapcsolatok továbbépítésében - mondta.

Zoran Jankovic Ljubljana polgármestere hangsúlyozta, hogy a két főváros együttműködése napról-napra fejlődik. A feladata a baráti együttműködés kiszélesítése, hogy minél több turista forduljon meg a két ország között - tette hozzá.

Ksenija Skrilec Szlovénia távozó budapesti nagykövete, aki a névfelvételt kezdeményezte arról beszélt, arra törekedett, hogy közelebb hozza a szlovénokat és a magyarokat, ugyanis - mint fogalmazott "még mindig alig ismerjük egymást, pedig évszázadok óta egymás mellett élünk". 

A utcanévtáblát Tarlós István, Zoran Jankovic és Ksenija Skrilec leplezte le.

Zoran Janković, Ljubljana főpolgármestere és Tarlós István, Budapest főpolgármestere az utcanévadónKÉPGALÉRIA - A Ljubljana tér felavatása

KÉPGALÉRIA - A Ljubljana tér felavatása

Az alábbiakban olvasható Tarlós István főpolgármester helyszínen elmondott beszéde:

"Tisztelt Nagykövet Asszonyok! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jelenlévők!

Hajlamosak vagyunk az országhatárokra úgy gondolni, mintha élesen elválasztanának egymástól területeket, népeket, jellegzetességeket. A világ jelentős részén azonban az összetartozás érzése nem csak a térképre rajzolt határoktól függ, inkább az azonos sorsú népek történelmi tudata, egy közös népcsoporthoz tartozás, a vallás és mindenek előtt az érzület határozza meg az egységes identitást.

Közép-Európában ez a gondolat különösen érvényes, hiszen itt az évszázadok során a határok folyamatosan változtak, népcsoportok vándoroltak, keveredtek, így a hasonló történelmi kataklizmákat átélt nemzetek akarva akaratlanul is sorsközösségben éltek és élnek egymás mellett.

A szlovének VI. század végén, két hullámban érkeztek az Alpok, Pannon síkság, Karsztvidék, Földközi tenger határolta területekre. A Közép-európai népekhez hasonlóan viharos történelmüket végig kíséri a folyamatos változás. Így Szlovénia Magyarországhoz hasonlóan része volt a Habsburg Birodalomnak, Illíria tartományként a Francia Császárságnak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, majd 1919-től 1991-ig Jugoszláviának.

Évszázadokon keresztül a nyelv és kultúra őrizte meg a nemzeti identitást, a szlovén nyelv a nemzeti azonosság központja és védője lett.

Az államszövetség szétesése után megalakult a független Szlovén Köztársaság. Az önálló demokratikus szlovén állam létrejötte minden drámaisága ellenére is kivételes jelentőségű volt.

Magyarország elsők között ismerte el a független, önálló Szlovéniát. Azóta a két ország megalkotta a kapcsolatépítés jogi alapjait és megkötött sok nemzetközi és kétoldalú szerződést. Szlovénia közép-európai elkötelezettsége hangsúlyos, ez ma is kiemelt eleme a szlovén külpolitikai stratégiának.

Ljubljana és Budapest, a két főváros is hagyományosan jó kapcsolatokat ápol. A legutóbbi néhány évben fontos megállapodások születtek főleg a kultúra, a turisztika, az energetika, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a városfejlesztés területén. Budapest a szlovén fővárossal közösen csatlakozott az Európai Unió Duna Stratégiájához kapcsolódó nemzetközi programhoz, a Városi mobilitás témakörében is tett közös lépéseket a két főváros, de a „zöld városok-okos infrastruktúra" területén is vannak előremutató együttműködések.

Ljubljana kivételes adottságú város, hatalmas zöldterületekkel. Az utóbbi években a közel 300 ezer városlakó és a főváros döntéshozói kiemelt szerepet szántak a környezettudatos életnek, a természet védelmének. A szemléletformálás példaértékű volt.

A szlovén fővárost, Ljubljanát egy évtizede még a legrosszabb közlekedésű települések között tartották számon, 2016-ban pedig elnyerte Európa Zöld Fővárosa címet.

Ezt a címet az a környezettudatos város kapja, amely a fenntartható jövőért a legtöbbet tesz. Fejlesztették a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, javították a levegő minőségét, csökkentették a zajszennyezést. Korszerűsítették a város hulladékkezelését, vízgazdálkodását, energiapolitikáját és javították az energiahatékonysági mutatókat.

Bár Budapest lakossága többszöröse Ljubljanáénak, de az elmúlt évek szlovén hozzáállása példaként szolgál a környezetvédelem területén a magyar fővárosnak is.

Az előző évtizedben kiépült az országainkat összekötő autópálya, így ma már Budapestről Ljubljana négy óra alatt elérhető. A két főváros ezzel nem csak szellemiségében, de a jó elérhetőség miatt ténylegesen is közelebb került egymáshoz.

Tisztelt Jelenlévők!

Körünkben van Ksenija Skrilec Szlovénia magyarországi nagykövete, akinek döntő szerepe van abban, hogy Szlovénia és Magyarország, ezen belül Ljubljana és Budapest az elmúlt években lényegesen szorosabbra fűzte gazdasági, kulturális és a városfejlesztésben meglévő kapcsolatait. Különösen hatékony munkájának eredménye a közösségi élet szinte minden területén feltűnő látványossággal megmutatkozik.

A nagykövet asszony így vallott a sikeres magyarországi évekről, a magyar-szlovén kapcsolatok értékelésekor: „A diplomáciai munka olyan, mint egy nagy tabló festése: apró, finom ecsetvonások összessége.  Hangyaszorgalommal folytatnunk kell a munkát az élet legkülönbözőbb területein. A cél a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonása az együttműködésbe kölcsönös érdekek mentén. Az alapok szilárdak, a vitorlázáshoz pedig kedvező a széljárás."

Tisztelt Nagykövet Asszony!

Kérem fogadja őszinte tiszteletemet és nagyrabecsülésemet 4 éves állhatatos munkájáért, amelynek eredményeként Magyarország és Szlovénia, valamint Budapest és több szlovéniai település, köztük Ljubljana, más országoknak, más népeknek is példát mutató módon tudta rendezni és fejleszteni kapcsolatait, amelyek nemcsak problémamentesek, de kifejezetten ígéretes jövővel kecsegtetnek.

Tiszteletünk jeléül, a Fővárosi Közgyűlés határozata alapján a mai naptól ez a tér Ljubljana nevét viseli, jelezve, hogy Budapest a jövőben is elkötelezett a magyar szlovén kapcsolatok továbbépítésében.

Köszönetet mondok emellett Hoffmann Tamás úrnak, a városrész polgármesterének, aki segítséget adott, pozitív hozzáállásáról adott tanúbizonyságot, hogy ez a kerület adott helyet a Ljubljana tér elnevezésnek, és egyben lehetőséget adott arra, hogy szimbolikus értelemben is tovább fejleszthetjük Budapest és Ljubljana amúgy is nagyon jó, iránymutató kapcsolatát. Köszönöm polgármester úr!"

 

Lap megosztása a Twitteren (új ablakban nyílik)

cikkfeltöltő: 
GB