Kapacitásbővítő beruházás indult Dél-Pesten a záporvizek tározására

http://budapest.hu/Lapok/2019/kapacitasbovito-beruhazas-indult-del-pesten-a-zaporvizek-tarozasara.aspx

Fővárosi beruházásban idén márciusban indult a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen az a nagyszabású beruházás, melynek köszönhetően gyakorlatilag megduplázzák a meglévő záporvíztározó kapacitását. Várhatóan még az idén képes lesz a tisztító telep a jelenlegi 3300 m3 helyett 7000 m3 záporvízzel hígított szennyvíz – tisztítás céljából történő – tározására. Ennek a legnagyobb haszonélvezője az érzékeny vízbázisú Ráckevei-Soroksári Duna-ág lesz.

A klímaváltozás következtében jelentkező özönvízszerű esőzések kezelése érdekében idén tavasszal megkezdődött a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a záporvíztározó kapacitásának bővítése fővárosi beruházás keretében. 2019. október elejére az eddigi 3300 m3 helyett 7000 m3 záporvíz tározására és azt követő tisztítására lesz képes a telep a 80 ezer m3-es napi kapacitása mellett.

A bővítés ideje alatt, összesen körülbelül két hónapig, nem tud fogadni záporvizeket a tározó, de július 24-étől újra üzembe lép.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep naponta 80 ezer m3 szennyvizet képes megtisztítani. Kizárólag a kapacitását meghaladó, egyes esetekben előforduló, özönvízszerű esővízzel együtt érkező mennyiség kerüli el a telepet, addig az időtartamig, amíg a bővítő beruházás lehetővé nem teszi a régi víztározó újra beüzemelését. Várhatóan 2019 őszétől pedig a telep jóval nagyobb mennyiségű csapadékvíz felfogására is képes lesz, annak érdekében, hogy tisztítást követően, a lehető legtöbb szennyvíz megtisztulva kerüljön vissza az élő vízbe.

Háttér információk:

A főváros csatornahálózatának nagyobb részét elődeink a XIX. század végén, a XX. század első felében úgy építették meg, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz egy rendszeren keresztül folyik, nincs egymástól elkülönítve. Ez azt jelenti, hogy esős időben, a közterületeken keletkező, valamint az egyesített csatornarendszerbe bekötött ingatlanokról elvezett csapadékvizek is a tisztítótelepek irányába kerülnek elvezetésre. A tisztítótelepek kiépített biológiai kapacitása meghaladja a várható szennyvízmennyiséget, ezáltal biztonságot nyújt a szárazidőben érkező szennyvizek előírt mértékű, jó hatásfokú tisztításához. A kiépített kapacitás és a tényleges szennyvízterhelés különbségének mértékéig a csapadékvizeket is tisztítani képesek. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a biológiai tisztítókapacitáson felüli szenny- és csapadékvizek kezelésére, annak kapacitását háromszorosan meghaladó mennyiséget, előmechanikai tisztítóegység kezeli.

Ha még nagyobb tömegben érkezik csapadékvíz, az a záportározó műtárgyba folyik, ahonnan a csapadék megszűnését követően a biológiai tisztításra vezetik. Amennyiben az érkező vizek mennyisége felhőszakadások esetén ennél a mértéknél is nagyobb, az érkező vizek a telepet megkerülik, hogy a tisztítást végző, több hét alatt kitenyészthető mikroorganizmusok a reaktorokból ne mosódjanak ki. 

Az elmúlt évtizedekben a beépített, lebetonozott, burkolt felületek nagysága rohamosan nőtt, ami miatt csökkent a városban a zöld felület, és ezért kevesebb víz tud beszivárogni a talajba, ugyanakkor a csapadékok intenzitása és gyakorisága is jelentősen megnőtt. Ennek következményeképpen nagy záporok esetén a tisztító művek túlterheltté válnak. A tisztítótelepek folyamatos és biztonságos működtetése érdekében a tisztítótelep – az üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelően –, a telep által már be nem fogadható, a szennyvizet is tartalmazó csapadékvizet megkerülő ágon közvetlenül nyílt vizekbe kénytelen kivezetni. Amennyiben ezt nem tenné, és a többletvizeket is bevezetné a telepre, a teljes biológiai tisztítótelepi rendszer összeomlana – és hónapokig használhatatlanná válna. Ha a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, naponta átlagosan 60 ezer m3, két-három hónap alatt akár 5,4 millió m3 kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Kis-Dunába.

Ez súlyos környezetkárosítást okozna. Vízminőség-védelmi okokból a nagy esők idejére a hirtelen bezúduló vizeket külön záportározókba is vezetik, valamint külön, azok a tisztítótelepet megkerülő vezetéken keresztül jutnak a befogadó vízfolyásba. Így azok nem kerülnek be a tisztító telepek területére.

Hasonló rendszerek működnek például az európai nagyvárosokban és még Japánban is, ahol nagy elöntéseket és tisztítatlan vízlevezetéseket okoztak a felhőszakadások. Dél-Pesten a csatornahálózatból érkező vizek tisztítására napi 360 ezer m3 előmechanikai és 80 ezer m3 biológiai tisztító kapacitás áll rendelkezésre. Csapadékos időben lehetőség van kb. 20.000 m3/nap esővízzel hígított szennyvíz biológiai tisztítására, és az első, legszennyezettebb csapadékhullámból 3300 m3 víz tározására a kiépült záporvíztározóban. Ha ennél több víz érkezik, azt közvetlenül le kell vezetni a Dunába, különben az elöntené a környező területeket.

A korszerű szennyvíztisztítási technológia révén a dél-pesti telep folyamatosan az előírt határértékek alatti, jó minőségű, tisztított vizet bocsát a kis Dunába. A dél-pesti telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségét az FCSM – a hatóságok által elfogadott módon – rendszeres önkontroll vizsgálatokkal ellenőrzi. Ezeket az eredményeket folyamatosan frissítve közzé is teszi a www.fcsm.hu honlapon keresztül

2009 óta Budapesten csapadékmentes időben keletkezett szennyvizeinek 100%-a biológiai tisztítást és tápanyageltávolítást követően kerül az élő vízbe. A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a Duna vízminősége, beleértve az RSD tápvizének minőségét is.

 

 

cikkfeltöltő: 
GB