Következő ülésén dönthet a közgyűlés a római-parti árvízvédelmi mű nyomvonaláról

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét biztosító védmű nyomvonaláról következő ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés – jelentette be a főpolgármester a Budapestinfón. A 3-as metró felújított szerelvényének meghibásodásairól szólva azt mondta: ilyen bonyolult felújításoknál a kezdeti kisebb hibák elkerülhetetlenek. Tarlós István tarthatatlannak nevezte az állami szektorban várható béremelések nem érintik az önkormányzatoknál dolgozókat, a főpolgármester ezért levélben kéri a miniszterelnöktől a kormány segítségét. Bírálta az „alamuszi módon kihelyezett KRESZ-táblák” alapján az autósokra kiszabott, nagy összegű büntetések gyakorlatát. Kitért rá, hogy a hajléktalanprobléma kezeléséhez a jelenlegi jogi helyzetben nincs meg a kellő mozgástér.

„Ilyen bonyolult felújításoknál, üzembehelyezéseknél a kezdeti kisebb hibák elkerülhetetlenek. Egy-két kisebb hiba nem zárható ki az első hetekben, de ezek meg fognak szűnni. Őszintén remélem, hogy ezek kezdeti gyermekbetegségek” – mondta az M3-as metróvonalon a napokban forgalomba helyezett szerelvény meghibásodásaival kapcsolatban Tarlós István főpolgármester szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón. Hangsúlyozta: mégiscsak elindult a metrófelújítás, április végéig összesen 5 felújított szerelvény fog közlekedni, 2018-ra pedig már csak felújított járművek fogják vinni a vonalon az utasokat.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelmét biztosító védmű nyomvonaláról következő ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés – jelentette be a főpolgármester. Úgy fogalmazott: miközben folyton azt panaszolták egyesek, hogy az ügyben nincs egyeztetés, hét éve folyamatosan az ő véleményüket hallani, ami a tényeket is felülírja. Kitért rá, hogy a part menti és a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat összehasonlító tanulmány szerint műszakilag valóban mindkét változat alapján megépülhetne a védmű, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy melyik mennyibe kerül, van-e arra fedezet, és mekkora felelősséggel járna a Római-parton 70 hektárnyi terület sorsára hagyása. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy az összehasonlító tanulmány ne foglalna állást a nyomvonal kérdésében. „Semmilyen észszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út-Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelemből való kizárása mellett. A fent bemutatott, rendelkezésre álló információk alapján a parti védvonal építése javasolható a megismert műszaki paraméterek mellett” – idézte a tanulmányból a főpolgármester.

Arról, hogy a part funkcionálisan hogyan nézzen ki, folytatni kell a vitát és a párbeszédet, de magának a védműnek a megépítése tovább már nem halasztható - nyomatékosította. „Nem az a helyzet, mint a Városligetben, ott bármeddig lehet húzni az időt, emberéletben és vagyonvesztésben nincs ott semmiféle kockázat. Ha itt engedélyek lesznek, és el akarják kezdeni a védmű építését, súlyos következménye lehet, ha akadályozzák az építkezést” – jegyezte meg.

Tarlós István nyomatékosította: semmi mást nem akarnak, mint megvédeni Budapest egyetlen, teljesen védtelen szakaszát. Hozzátette: a Fővárosi Közgyűlésben a kérdésben lelkiismerete szerint fog szavazni. „Senkit nem agitálok. Mindenki lelkiismerete szerint szavazzon a közgyűlésben, én senkire nem fogok megharagudni, megsértődni. Ha viszont további időhúzás lesz, sem én, sem vezetőtársaim senki helyett semmilyen felelőséget nem vállalunk” – mondta.

Közölte, hogy „a kemény mag által követelt” Nánási út-Királyok útja 7 milliárd forinttal többe kerül, főként a szükséges közműkiváltások miatt. Feltette a kérdést, épelméjű döntés lenne-e úgy a drágább változatot megvalósítani, hogy azzal még nagy területen kárt is okoznának. Tarlós István alattomos, gonosz vádnak nevezte, hogy tönkre akarnák tenni a Római-partot, amit semmivel nem lehet alátámasztani. „Meg akarunk építeni valamit, ami közveszélytől óv meg, és 25 éve meg kellett volna csinálni. Ez akkora bűn?” – tette fel a kérdést.

Mint mondta, az egyik nyomvonalon 5-700, a másikon 6-800 fát kellene kivágni. Egy ekkora terület árvízvédelme nem múlhat azon, hogy százzal kevesebb vagy több fát kell kivágni – mondta. „A védmű nyomvonalában a szabványok szerint 10 méteren belül semmilyen fa nem lehet. A Nánási úton sem, ahol derékvastagságú fák vannak, nem olyan csenevészek, mint a parton, a limányban. Ilyen műtárgy esetében a műszaki paraméterek überelnek minden más paramétert” – emelte ki. Kitért rá, hogy mobil védműre több példa van a világban, az Szentendrén is jól vizsgázott.

Tarlós István beszélt arról is, hogy hamarosan elkészül a partra vonatkozó tájépítészeti terv. „A parti funkciókról társadalmi vitát sem ellenzek a továbbiakban, ha az valóban vita, és nem spekuláció” – tette hozzá. Hangsúlyozta: a védműépítés egy dolog, a parti funkció végleges kinézete pedig egy másik. A Főváros rendezni akarja a partot, az eddiginél sokkal használhatóbbá tenni.

A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy felmérette a budapesti árvízvédelmi létesítmények helyzetét. Ahogy, hogy az új, mértékadó árvízszintnek, az úgynevezett MÁSZ-nak megfeleljen minden létesítmény, a Rómain kívül is több mint 50 milliárdra volna szükség. Jó, ha a létesítmények 15%-a felel meg az új MÁSZ-nak – tette hozzá.

Tarlós István tarthatatlannak nevezte az állami szektorban várható béremelések nem érintik az önkormányzatoknál dolgozókat, a főpolgármester ezért levélben kéri a miniszterelnöktől a kormány segítségét. „A probléma nemcsak Budapestet, hanem minden önkormányzatot érint. Nincs olyan, hogy vannak első- és másodrendű köztisztviselők és közalkalmazottak” – jelentette ki. Úgy fogalmazott: „elviszik a díjbeszedést a hulladékgyűjtésnél, ebből fizetik ki a vidék veszteségeit, az állami cégeknél, a MÁV-nál és a Volánnál béremelést adnak, az önkormányzati cégek pedig ebből száz százalékig kimaradnak. Az önkormányzati szektor is az állam, nem magánvállalkozás” - közölte. Az önkormányzatok a béremelést önhibájukon kívül nem tudják saját forrásból biztosítani, „aki mégis ezt mondja, az tudatosan cinikusan nyilatkozik”.

Bírálta a főpolgármester az „alamuszi módon kihelyezett KRESZ-táblák” alapján az autósokra kiszabott, nagy összegű büntetések gyakorlatát. „A tábla környezetére ráirányítanak egy kamerát, aztán amikor valaki ártatlanul arra megy a megszokott útvonalon, a kamerafelvétel alapján kap egy 50 ezer forintos büntetést. Mégse a tiloson ment át, nem a forgalommal szembe ment, ez enyhébb és nem rosszhiszemű cselekmény” – fogalmazott. Tarlós István azt javasolta: azok az autósok, akik ilyen büntetést kapnak, ne fizessék azt be, mert a közterület-felügyelet csak a helyszínen büntethetne, pusztán kamerafelvétel alapján nem. „Ne abból gazdagodjon a közterület-felügyelet, hogy jóhiszemű, ártatlan embereket megbüntet. Ez tűrhetetlen, kezdeményezem, hogy a helyzet változzon meg” – hangsúlyozta.

Tarlós István beszélt a hajléktalanproblémáról is, mint mondta, „ilyen mozgástérrel, a jelenlegi jogi környezetben nem lehet a várost menedzselni”, így a mostani helyzetben az ellen sem lehet fellépni, hogy több hajléktalan tartósan berendezkedett a város szívében, a Deák téri villamosvégállomáson, pokrócokkal, kutyával. Mint mondta, az ellátórendszer működik, ma csak az nem kap ellátást Budapesten, aki azt nem fogadja el. „Ha az ilyen embereket a Hiltonba vinnénk elszállásolni, és nekik az nem felelne meg, visszajönnének ide a Deák térre, jelenleg semmit sem tudnánk tenni, hogy azt megakadályozzuk. Az 1,7 millió budapestinek nincsenek jogai, hogy ezt kelljen elszenvedniük a város közepén?” – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva, mit javasolna ebben a helyzetben, Tarlós István azt mondta: „2012-ben lehetett látni, hogy a mi ötleteinknek vannak eredményei. Aztán jött egy ombudsman, aki megsértődött, aztán megint mindenki bekvártélyozhatta magát az aluljáróba. A mi ötleteink most is ugyanazok, mint 2010-12 között: az ellátórendszer fejlesztése, lehetőségek biztosítása, a gondoskodás megszervezése, intézkedési lehetőség, mint New Yorkban, hogy az ilyen helyzeteket a jog és a törvény erejénél fogva fel lehessen számolni” – tette hozzá.

Budapest.hu