Képtelen felállni a padlóról a vendéglátás Budapest belvárosában

Cash or card? – teszi fel a kérdést a Budapest belvárosában található hamburgerező egyetlen munkában álló alkalmazottja az épp fizetni vágyó magyar vendégeknek. No nem azért, mert külföldinek nézné őket – azt nehéz is lenne, hiszen a fővárosban már hónapok óta egyáltalán nincsenek turisták -, hanem mert elég nehezen beszél magyarul. Az egyéttermes cég – az adóhatósághoz leadott havi létszámadatai alapján – vélhetően a járványt követő újranyitáskor vehette fel a korábban kényszerűségből elküldött alkalmazottak helyére.

https://g7.hu/vallalat/20200715/keptelen-felallni-a-padlorol-a-vendeglatas-budapest-belvarosaban/

Az eset – különösen Budapesten – valószínűleg egyáltalán nem egyedi, hiszen a kényszerű bezárás miatt rengeteg étterem küldte el alkalmazottai jelentős hányadát. Korábban írtunk róla, hogy közülük sokan el is hagyták a pályát. Azok a vendéglátóhelyek, amelyek májusban újranyitottak, vagy a még állományban tartott munkaerővel próbálnak gazdálkodni, vagy ha lényegében teljesen leépítettek, akkor új embereket vettek fel. Utóbbit azonban sokszor csak nagyon óvatosan, mert senki nem akar túl nagyot kockáztatni, amíg nem látja, milyen bevételre számíthat.

Feleződött a piac

Az óvatosság nem volt véletlen, hiszen a nemzetközi példák és az előrejelzések is azt mutatták, hogy még jó ideig nem fog a korábbi szintre visszaállni a vendéglátószektor forgalma. Az Egyesült Királyságban egy felmérésben a megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy a korlátozások feloldása után is kerüli még egy darabig a pubokat, az éttermekbe pedig a korábbi vendégek fele nem tervezett visszatérni. Az olaszoknál pedig a kávézók vevői az új környezetben teljesen eltűntek, a tulajdonosok 90 százalékos visszaesésről beszéltek az első hetekben.

Itthon ennél kedvezőbb a helyzet, de a forgalom csökkenése így is nagyon látványos. A statisztikai hivatal pénteken frissített adatai szerint májusban a kereskedelmi vendéglátóhelyek bevételei 54 milliárd forintra rúgtak, ami kevesebb mint fele az egy évvel korábban mértnek, a munkahelyi étkeztetésnél pedig ennél is nagyobb volt a hanyatlás. Más kérdés, hogy áprilishoz képest – amikor ugye helyben nem is lehetett fogyasztani – ez is komoly előrelépés, akkor ugyanis a bevétel háromnegyede tűnt el.

A KSH területi megoszlást nem közöl, de elég egyértelmű, hogy mind földrajzilag, mind az egyes vendéglátóhely-kategóriák között nagyon komoly különbségek vannak a jelenlegi forgalomban és a kilátásokban is. Budapesten a május már csak azért is jóval gyengébb volt, mint az ország többi részében, mert a fővárosban két héttel később oldották fel a korlátozásokat, így az éttermek és a kocsmák is csak a hónap közepén nyithattak ki.

Rengeteg vendéglátóhely azonban nem nyitott, mivel esély sem mutatkozott arra, hogy érdemi forgalmat tudna produkálni.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint a legfontosabb törésvonal jelenleg a szektorban az, hogy korábban ki milyen vendégkörre épített. Azok, akik főleg magyar fogyasztókat szolgáltak ki, többnyire újra tudtak indulni, és – noha a korábbinál kisebb, de – értelmezhető bevételt is hoznak, a főleg külföldiek által látogatott éttermeknél, vendéglátóhelyeknél azonban nagyon nagy a baj. Ezek közül rengeteg ki sem nyitott, és a szövetség vezetője szerint sokan belátható időn belül nem is fognak, egyszerűen mert annyira alacsony lenne a forgalom, hogy több veszteséget termelnének, mint zárva. Számos étterem akadt, amely ezt meg is tapasztalta, és a sikertelen nyitás után röviddel újra bezárt.

(...)

cikkfeltöltő: 
GB