Hónapok óta nem fizetik ki egy uniós felzárkóztatási program dolgozóit - a belügyi tárca állítja: a pénz megvan

https://nepszava.hu/3046623_honapok-ota-nem-fizetik-ki-egy-unios-felzarkoztatasi-program-dolgozoit-a-belugyi-tarca-allitja-a-penz-megvan

Baj van a második Nő az esély programmal is, most az oktatók panaszkodnak, hogy nem fizetik ki őket.

A humántárca és háttérintézménye, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) kínosan vigyázott eddig, hogy ne ismétlődjön meg a roma nőket a szociális és gyermekvédelmi szakmára felkészítő első uniós program körül kialakult botrány, de most kiderült, hogy mégsem figyeltek mindenre. Lapunknak a tanfolyamok külső, vagyis főállásban nem a kormánynak dolgozó oktatói azt jelezték, hogy hónapok óta nem kapták meg a megtartott órák után nekik járó pénzt, közülük többen otthagyták a tanfolyamokat, mert elegük lett a tartós ingyenmunkából.
Az idén májustól a Belügyminisztériumhoz tartozó társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság adminisztrációs hiányosságnak nevezte a késlekedést. A Népszava kérdéseire válaszolva azt nem árulták el, hány oktatónak tartoznak és összesen mekkora összeggel, csak azt hangsúlyozták, hogy folyamatosan dolgozzák fel a dokumentumokat, a tanárok kifizetéséhez szükséges pénz megvan, csak épp a teljesítésigazolások születnek meg nagyon lassan. Nem kimondva, de nyilvánvalóan ebben a kormányzati területen megjelent létszámhiány és a programért felelős szervezet másik minisztériumba telepítése is közrejátszik, és az sem mellékes, hogy ezzel igazolható: miért kell sok belső embert is felkérni a képzésre. Pénzt azonban ők sem kapnak, van olyan nyelvoktató, akinek több mint egymillióval tartozik saját munkahelye. A 2012 és 2015 között megvalósított első Nő az esély program körül komoly botrány kerekedett, amikor kiderült, hogy az együttműködő Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet egymillió forintokat számolt el az egyébként néhány tízezer forintos OKJ képzésnek megfelelő oktatásokért, ugyanennyit egy-egy fénymásolóra és tízmillióért szervezett zárórendezvényt az Akadémia dísztermében. Akkor mindenki megállapította, hogy folyamatos ellenőrzésre, utánkövetésre van szükség ezeknél az uniós projekteknél, de a jelek szerint ezt a mostani, 2017-ben indult és 2021 májusáig tartó programban sem sikerül maradéktalanul betartani.
A hivatalos válasz szerint a gyakorlatba ágyazott képzés nagyon sikeres, a résztvevők azonban az oktatóknak sokszor panaszkodnak, hogy a munkahelyük napi rutinjától eltérő módszereket tanulnak, s ez konfliktusokat szül, míg régi szociális munkások az új kollégák gyakorlati tudását keveslik. Az oktatók azt tapasztalják, hogy nagy a lemorzsolódás, bár pótolják a kiesőket, a helyettes államtitkárság azonban csak öt olyan asszonyt tart nyilván, aki betegség miatt nem járta végig a tanfolyamot. Arról pedig, hogy a képzésre kiválasztott roma származású, egyszerűen nyilatkozni kell, így az előző programhoz hasonlóan most sem biztos, hogy valóban csak a kisebbséghez tartozókat vonják be a munkába és az oktatásba.   

Ennyien kapnak esélyt

Összesen 1026 roma származású nő, illetve néhány férfi állami foglalkoztatása és képzése valósul meg a Nő az esély program mostani körében. Hozzájuk csatlakozik 59 olyan társuk, aki önkormányzati, egyházi és civil szervezetek által működtetett intézményekben dolgozik. A Langerné Victor Katalin vezetésével működő helyettes államtitkárság adatai szerint eddig 588-an vizsgáztak le, az ország 28 pontján dolgozó 497 fő már tanul, de még nem szerezte meg a szakmai papírt. 

cikkfeltöltő: 
GB