FT: Orbán folytatná a pávatáncot, de erre az USA azt mondja, hogy na, ebből most már elég! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

https://b1.blog.hu/2019/02/11/ft_orban_folytatna_a_pavatancot_de_erre_az...

 A magyar miniszterelnök számára nagy elismerés, hogy ma Budapestre jön az amerikai külügyminiszter, de fel kell készülnie kellemetlen kérdésekre is, noha Pompeo várhatóan egyensúlyozni igyekszik majd a dicséret és az elmarasztalás között 

• Az Orbán által bejelentett hangzatos családtámogatási program egyelőre nem több görögtűznél, amíg nem látni, hogy mennyibe is kerül majd a sok-sok kedvezmény 

• Magyarország új koncepciót helyezett kilátásba Netanjahunak a Sorsok Háza ügyében, de az elképzelést aligha teszik közzé az áprilisban esedékes izraeli választások előtt 

                                                   Nemzetközi sajtószemle, 2019. február 11.

 

FT

financial_times.jpg

A vezércikk megállapítja, hogy egyes európai vélemények szerint a meglepően orosz barát amerikai elnök ugyan több kárt okozott a transzatlanti kapcsolatokban, mint amennyiről az egykori Szovjetunió még legszebb napjaiban is legfeljebb csak álmodhatott, ám szerencsére nem eszik olyan forrón a kását. A szeszélyes Trump twitter üzeneteitől eltérően a washingtoni kormányzat egészen másfajta politikát visz Európával szemben. Így legalább annyira fontosnak tartja a földrész biztonságát, mint a korábbi elnökök. A Kongresszus jól tette, hogy korlátozta a Fehér Ház jelenlegi lakójának legbogarasabb külpolitikai ösztöneit. Ennélfogva az USA kitart amellett, hogy nagyobb NATO-jelenlét kell a balti térségben, Lengyelországban és a Fekete-tengeri régióban. Washington fontos szerepet játszott a macedón névvita rendezésében is. Ugyanígy igyekszik közreműködni Szerbia és Koszovó viszonyának rendezésében, továbbá erősíteni akarja Ukrajna helyzetét az orosz felforgatással szemben.

Az Egyesült Államok elveszti türelmét Orbán Viktor, a ravaszul illiberális magyar miniszterelnök pávatánca láttán. Washington joggal teszi egyértelművé, hogy Budapestnek Amerika hűséges szövetségesekén kell viselkednie, nem pedig úgy, mintha a Kreml valamiféle képviselője volna a térségben. Nem véletlen, hogy a legerőteljesebb amerikai lépések Közép- és Kelet-Európára összpontosulnak, hiszen itt vannak az USA legsérülékenyebb partnerei – legyen szó a geopolitikáról, az energiabiztonságról, a törékeny demokratikus hagyományokról, vagy a jogállamot érő fenyegetésekről.

Wess Mitchell külügyminiszter-helyettes, aki sajnos, pár napon belül távozik a State Departmentből, helyesen hirdette meg, hogy a nyugati szövetségnek meg kell erősítenie védelmét az orosz-kínai nyomulással, kémkedéssel és gazdasági nyomásgyakorlással szemben. Az európai biztonság nagyban függ attól, hogy Trumpot újraválasztják-e. Közvetlen környezetének megvetése Európa, illetve a nemzetközi intézmények iránt, súlyos csapás az öreg földrész számára, de nem változtat azon, hogy a kontinensnek fenn kell tartania az együttműködést az Atlanti-óceán túloldalával. Ehhez kemény munka, türelem és fokozott anyagi, illetve katonai hozzájárulás szükséges.

https://www.ft.com/content/02408772-29f0-11e9-88a4-c32129756dd8

Politico

politico_1.jpg

Az EU bajkeverőit keresi fel az amerikai külügyminiszter, és bár Közép-Európában úgy veszik az utat, hogy azzal az USA jóváhagyja az érintett államok politikáját, Washington szemszögéből a tét az orosz és kínai terjeszkedés megállítása. Pompeo valójában azt akarja elérni, hogy a keleti országok mindenképpen legyenek tekintettel a Nyugatra. Magas rangú amerikai vezetők nem hagytak kétséget afelől, hogy erről esik majd szó a tárgyalásokon, vagyis, hogy véget kell vetni Moszkva és Peking erősödő befolyásának, az energiától a technológiáig. Csakhogy a vendéglátó kormányok, amelyek ellen a demokrácia visszaszorítása a vád, úgy állítják be, hogy a párbeszéd azt igazolja: az Egyesült Államok elfogadja, amit csinálnak.

Ha Pompeo nem akarja még jobban elvadítani a nyugati szövetségeseket, akik már amúgy is ki vannak akadva Trump külpolitikája miatt, akkor meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt, azaz, hogy dicsérje a házigazdákat, ugyanakkor ne hagyja említés nélkül a bírálók aggályait sem.  Számítani lehet arra, hogy a vendég új kezdeményezést jelent be a régió számára, ideértve a harcot a korrupció ellen, mert azt zsilipkapunak tekintik az orosz és kínai nyomulás számára.

A látogatás mindenképpen lökést ad Orbán Viktornak, az unió neveletlen gyerekének. A mostani amerikai vezetés sokkal kevésbé tette szóvá az olyan kérdéseket, mint a sajtószabadság, ami pedig nagy hangsúlyt kapott Obama idején. Jelenleg a kétoldaló kapcsolatokban a „kölcsönös tisztelet” a jelszó - közölte Szíjjártó Péter. Ugyanakkor Pompeo találkozik majd olyan civil szervezetek vezetőivel, amelyekre az utóbbi években fokozódó kormányzati nyomás nehezedik. Az ellenzék kifogásolja továbbá az Oroszországhoz fűződő túl szoros viszonyt, valamint azt, hogy Budapest becsukja a szemét az orosz titkosszolgálat magyarországi ténykedése láttán.

A State Department egyik illetékes meglepődött azon, hogy a magyar főváros szerepel az úti programban, mert az ilyen látogatás általában jutalomnak számít. És hát az Orbán-kabinet keresztezte az amerikai törekvéseket, mind a CEU, mint Ukrajna támogatása, mint a kétoldalú katonai szerződés elfogadása ügyében. Bár utóbbi kapcsán állítólag van némi elmozdulás. Ami az ukrán kérdést illeti, diplomaták gyanítják, hogy Magyarország – orosz kérésre - ürügyként veti be a témát, nehogy szomszédja közeledhessen a NATO-hoz.

https://www.politico.eu/article/mike-pompeo-eu-troublemaker-tour-hungary-poland-chinese-influence-rule-of-law/

New York Times/AP

new_york_times.jpg

Az orosz és kínai veszélyt, valamint a demokrácia és a jogállam miatt aggodalmakat kívánja felvetni közép-európai körútja budapesti és pozsonyi állomásán az amerikai diplomácia vezetője. Ezt egy név nélkül nyilatkozó washingtoni illetékes erősítette meg. A Fehér Házat különösen az izgatja, hogy a térség még mindig erősen támaszkodik az orosz energiahordozókra, illetve, hogy a kínai óriás technológiai cég, a Huawei milyen mértékben terjeszkedik, főleg Magyarországon, ami nagymértékű információ biztonsági kockázatot rejt magában. A nyilatkozó elárulta, hogy az Egyesült Államok 10 év után ismét nagyobb figyelmet akar szentelni Közép-Európának, mert Moszkva és Peking agresszívan kihasználta, hogy az USA éveken át elfordult a régiótól. Ezért Pompeo a közös érdekeket igyekszik most megtalálni, hogy megzavarja a két riválist, amely hídfőállásokat épített ki.

A Trump-kormányzat közeledni akar a nacionalista Orbán Viktorhoz, aki osztja az elnök keményvonalas véleményét a bevándorlás ügyében, és mind inkább tekintélyelvű lépéseket tesz, ideértve hogy lecsap az ellenzékre, a szakszervezetekre, a független sajtóra, valamint a felsőoktatásra. A magyar vezetést az USA is bírálja a CEU kipaterolásáért. Szintén nyugtalanságot váltott ki, hogy a miniszterelnök milyen nyelvet használ a migránsokkal szemben, illetve hogy nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Emberi jogi szervezetek kifogásolják, hogy az amerikai vendég találkozik Orbánnal, és arra próbálják rávenni a minisztert, hogy az foglaljon keményen állást az aggasztó magyar politika ellen. A Human Rights First közleménye úgy fogalmaz, hogy Pompeonak nem úgy kellene vennie a látogatást, mint szövetségesek közötti baráti egyeztetést, hanem nyíltan meg kell mondania, hogy a magyar vonal mind inkább szembemegy az amerikai érdekekkel és az ország által vállalt emberi jogi kötelezettségekkel. Nem beszélve a demokrácia visszaszorításáról, és arról, hogy összeszűri a levet Oroszországgal. Washingtoni részről azzal védték az utat, hogy személyes megbeszélés nélkül nem lehet érvényt szerezni a tengerentúli álláspontnak. Továbbá, hogy a vendég leül majd a civil társadalom képviselőivel is.

https://news.yahoo.com/china-russia-concerns-top-pompeo-agenda-central-europe-165709598--politics.html;_ylt=AwrC1TFfz2BcM00AcQTQtDMD;_ylu=X3oDMTByOHZyb21tBGNvbG8DYmYxBHBvcwMxBHZ0aWQDBHNlYwNzcg--

FT

financial_times.jpg

Pompeo ma kezdődő közép-európai utazása azt tükrözi, hogy az Egyesült Államokat igencsak nyugtalanítja a térségben a kínai behatolás, amelyhez üzleti megállapodások, illetve infrastruktúra fejlesztések szolgálnak eszközül. Vonatkozik ez elsősorban a Huaweire, mert azt a kínai titkosszolgálat felhasználhatja, hogy kifürkéssze az adott országokat, behatoljon a kulcságazatokba és ily módon befolyásra tegyen szert az EU-n belül. Ráadásul – teszik hozzá amerikai források – ezt csak elősegíti, hogy a régióban egy sor kis, illetve közepes nagyságú állam hajlamos a korrupcióra. Emiatt az USA sokkal jobban aggódik a kínai óriáscég keleti jelenléte miatt, annak nyugati tevékenységét nem tartja annyira súlyosnak.

A washingtoni felszólamlás komoly reakciókat váltott ki Lengyelországban, ellenben Prágában és Pozsonyban nem tekintik nyomasztónak a kínai veszélyt. Peking tagadja, hogy a 16+1-es kezdeményezést trójai falóként akarná használni, mármint hogy megossza az uniós államokat és a maga oldalára állítson bizonyos tagokat. Az USA ezzel szemben pontosan azt mondja, hogy a program rávilágít: mennyire fontos Közép- és Kelet-Európa a kínai stratégiai tervekben. Az amerikai politika épp ezért fordul most újra a térség felé.

https://www.ft.com/content/09928e84-2be0-11e9-a5ab-ff8ef2b976c7

Yahoo/AFP

yah.png

Évértékelő beszédével Orbán Viktor megkezdte a kampányt a májusi európai választások előtt. A politikus arra szólította fel a szavazópolgárokat, hogy védjék meg a keresztény értékeket a bevándorlással szemben, amely szerinte a terrorizmus vírusához vezet. Kijelentette, hogy az EP-választás történelmi válaszút lesz Európa számára, mert dönteni kell a Soros-féle pénzemberek befolyása alatt álló brüsszeli bürokraták migrációbarát internacionalizmusa, illetve hagyományok és a kereszténység mellett lándzsát törő független nemzet között. Hozzátette, hogy Magyarország ismét azokkal kerül szembe, akik el akarják söpörni a tradíciókat és a nemzetállamot.

Egyben hétpontos csomagot jelentett be, amivel a nagyobb gyerekvállalási kedvet kívánja ösztökélni, mert a másik lehetőséget, a bevándorlást megadásnak minősíti a csökkenő születési szám megállítására. Orbán, aki az európai nacionalista politikusok önjelölt illiberális zászlóvivője lett, azt hangsúlyozta, hogy a migráció több bűnnel jár együtt, főleg a nők ellen. A jelentés megjegyzi, hogy az EU-csatlakozás óta hozzávetőleg félmillió magyar vándorolt ki Nyugatra.  

https://www.yahoo.com/news/hungarys-orban-vows-defence-christian-europe-192112146.html

New York Times/Reuters

reuters.jpg

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője úgy látja, hogy miniszterelnök által meghirdetett családtámogatási kedvezmények első ránézésre is több tízmilliárd forintba kerülnek majd, ezzel együtt nem valószínű, hogy jelentősen növelnék a költségvetés hiányát. Hogy a csomag mennyit fog kóstálni, arra nézve e pillanatban nincsenek elérhető hivatalos számítások. Orbán Viktor ugyanakkor kitart a bevándorlás határozott elutasítása mellett. A migráció egyik legnyíltabb bírálójaként hozzátette, hogy a következő években az európai átlagot 2 %-kal meghaladó gazdasági növekedéssel számol, miközben a világ globális lassulásra készül.

A Fidesz a tömeges tiltakozások dacára vezet a közvélemény kutatásokban. A tegnapi beszéd alatt több százan demonstráltak a Várban az elnöki palotánál, illetve szállták meg a Lánchidat. A kormánybarát Nézőpont Intézet azt mérte, hogy a hatalom népszerűsége változatlanul 39 % körül mozog, vagyis a rabszolga törvény egyáltalán nem rontott rajta. A Medián 38 %-ot hozott ki, de azzal, hogy a kormánypárt legalább félmillió támogatót vesztett október óta.

https://www.nytimes.com/reuters/2019/02/10/world/europe/10reuters-hungary-orban-benefits.html

FT

financial_times.jpg

Szüljél több gyereket és nem kell többé személyi jövedelemadót fizetned. Ezt üzente a nacionalista Orbán Viktor a nőknek, mert ily módon igyekszik ellensúlyozni a lakosság számának csökkenését és a munkaerő hiányt, hogy ne kelljen bevándorlókat befogadnia. Orbán, aki ötgyerekes családapa, azt azonban nem árulta el, hogy a hatalom miből fedezi a csomag kiadásait. Ugyanakkor szocialistának minősítette Timmermanst, az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltjét, akit szerinte Soros tol előre, hogy migránsokkal töltse meg a földrészt. Ám arra figyelmeztetett, hogy ily módon vegyes lakosságú országok jönnének létre, és a keresztények a végén kisebbségbe szorulnának.

A tudósítás rávilágít, hogy Magyarország, de az egész térség rendkívül alacsony születési rátát tud csak felmutatni, miközben sok képzett munkás nyugatra költözött a magasabb fizetések miatt. ENSZ-adatok azt tanúsítják, hogy a népesség Kelet-Európában apad a legnagyobb mértékben, alig van ország, amely rosszabb értéket mutat. A magyarok száma várhatóan 15 %-kal esik vissza az évszázad közepére, ami 8,3 millió embert jelent. A bajok láttán a lengyel kormány szintén ösztönzőket léptetett életbe, a terv a GDP jó 1 %-át viszi el.

https://www.ft.com/content/56a5c36a-2d68-11e9-8744-e7016697f225

BBC

bbc.jpg

A holokauszt körüli vita egyelőre megálljt parancsol a Sorsok Háza múzeumi programnak. Pedig a terv már ott tart, hogy éjjelente ki akarják világítani a volt Józsefvárosi pályaudvar területén felállított Dávid-csillagot, amely ily módon navigációs pontként szolgál majd a repülőgépek pilótáinak. Maga a létesítmény már öt éve kész van, ám a felek nem jutnak dűlőre az egész koncepció ügyében, továbbá hogy mit állítsanak ki és ez késlelteti a megnyitást. A nacionalista Fidesz-kormány a legkisebb zsidó közösség, az EMIH, valamint a Schmidt Mária vezette központ kezébe adta az intézmény irányítását, ideértve hogy kidolgozza a megfelelő tartalmat. Köves Slomó úgy látja, példátlan, hogy a sokéves felfordulás után egy független zsidó szervezet kapta meg a megbízást, szerinte ez hősies és bátor lépés.

Heiszler András, a Mazsihisz vezetőjeként megkérdőjelezi mind az elgondolást, mind a Sorsok Házának szervezetét. Azzal érvel, hogy a holokauszt az egész magyar társadalom tragédiája volt, nem csupán a zsidóságé, ezért mindenkinek emlékeznie kell arra. Ilyen meggondolásból hibának tartja, hogy bármelyik zsidó szervezethez kerüljön a terv, mert ily módon virtuális gettóba zárnák a népirtást.  A másik gondja maga Schidt Mária, mert őt nem fogadják el hiteles történészként a témával foglalkozó nemzetközi intézmények.

Az ellentétek mögött a magyar zsidóság 20. századi történetének vitatott kérdései, valamint a bimbódzó Orbán-Netanjahu-barátságból fakadó politikai megfontolások húzódnak meg. Sok magyar zsidó attól tart, hogy mivel a múzeum az 1938-48 közötti időszakot mutatná be, azaz a záró év pontosan az, amikor megalakult Izrael állam, Rákosiék pedig uralomra jutottak Magyarországon, az üzenet az lenne, hogy a „jó zsidók” elmentek a régi-új hazába, a „rosszak” viszont itt maradtak és kommunisták voltak. Az újságíró úgy érzékelte a helyszíni bejáráson, hogy félig börtönben, félig pályaudvaron jár. Gerő András szerint a cél az, hogy érzelmileg hassanak a látogatókra.

Amikor Orbán és izraeli kollégája az év elején találkoztak a brazil elnök beiktatásán, Netanjahu azt kérte, hogy a Sorsok Háza folyamatként és ne egyetlen eseményként mutassa be a holokausztot, nevezzék néven a felelősöket és, hogy a múzeum vegye figyelemben a Yad Vashem, valamint a washingtoni Shoa Emlékkiállítás normáit.  A magyar vezető válaszul új elgondolást ajánlott, ám azt aligha hozzák nyilvánosságra az április izraeli választások előtt.

https://www.bbc.com/news/world-europe-47071241

 

cikkfeltöltő: 
GB