A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

A koronavírus-járvány súlyosan érintette a magyar önkormányzatokat: nemcsak a védekezéshez kapcsolódó többletkiadások, hanem a kormány újabb és újabb elvonásai is nehezítik a helyzetüket. A legnagyobb visszhangot a szolidaritási hozzájárulás közel 120 milliárdos emelése kapta, igaz, a valóságban közel sem csökkennek ennyivel a települések forrásai.

https://g7.hu/kozelet/20200630/a-fideszes-telepuleseknek-is-fajhat-az-onkormanyzati-megszoritas/

Jövőre a gazdálkodásuk még jelentősebben alakul át. A 2021-re tervezett központi költségvetésben az önkormányzatokra szánt források – települési befizetésekkel csökkentett – összege a 2020-as 704 milliárd forintról 711 milliárdra növekszik. Ez jelentéktelen eltérés, csakhogy az önkormányzatok nemcsak az államtól kapnak pénzt, hanem saját bevételeik is vannak, azok pedig csökkenni fognak – egyrészt azért, mert a kormány többet vesz el ezekből, másrészt a gazdasági visszaesés miatt.

A legjelenősebb átalakulások az alábbiak lesznek:

  1. A gépjárműadó teljes összege az államot illeti meg, míg korábban 40 százaléka helyben maradt. Ez önmagában 32 milliárdos elvonás.
  2. Az iparűzési adó befizetési határidejét idén a koronavírus-járvány miatt eltolták. Ez áthúzódó hatásként is jelentős finanszírozási problémát okoz, hiszen ez a forrás a települések bevételének negyedét adja.
  3. A tehetősebb településeknek az eddiginél több szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, a többletet a kormány még nem ismert elvek alapján osztja vissza.
    A szolidaritási hozzájárulás elszámolását jelentősen átalakítják: korábban ezt nettósítani kellett, azaz csak az állami támogatásokkal csökkentett összeget kellett befizetni. 2021-től viszont mindent be kell fizetni, és ettől függetlenül fizeti a támogatásokat az állam.

    Emiatt nő meg leginkább a 2020-ban még 43 milliárdosra számolt befizetés 160,5 milliárd forintra, és ezzel párhuzamosan közel ennyivel az önkormányzatok támogatása. Csakhogy a módosítások ennél jóval összetettebbek. Nem a hozzájárulás bruttósítása az egyetlen változás ugyanis, a fizetendő járulék alapja, a kulcsa és a fővárosi önkormányzat helyzete is módosul.

    A szolidaritási hozzájárulás alapja a településen működő vállalkozások iparűzési adóalapja. Magyarán minél több adóztatható jövedelem van egy településen, annak egyre nagyobb részét kell az állam számára odaadni – függetlenül attól, hogy abból mennyit szednek be ténylegesen. Már csak emiatt is erősen motivált minden település a maximális 2 százalékos adókulcs alkalmazására.

    Idén csak 34 ezer forintnyi adóerőnél* magasabb érték esetén kell fizetniük az önkormányzatoknak, jövőre ez a küszöb azonban 22 ezer forintra csökken. Magyarán a kevésbé tehetős településeknek is meg kell fizetni ezt a terhet.

    Ha ránézünk a fenti grafikonra, azt láthatjuk, hogy főként a maximális adókulcs 0,55 százalékról 0,65 százalékra emelése jelenti a fő bevételi megugrást az állam szempontjából. Ez nem tűnik soknak, pedig nagyon drasztikus emelés: az önkormányzatok eleve maximálisan az adóalap 2 százalékát tudják adóként beszedni. Így pedig az iparűzési adóbevétel harmada az állam zsebében landol még a maximális adókulccsal számolva is.

    Településenként nem lehet könnyen kiszámolni a módosítások jövő évi hatását, ezt az iparűzési adó korábbi évekbeli adatai alapján a Magyar Államkincstár fogja kiszámolni. A 2021-re vonatkozó adatokat majd szeptember 30.* után, a végleges 2019-es iparűzési adó alapján számítják ki.  (...)

cikkfeltöltő: 
GB