A Fidesz ellenzékben megcsinálta azt a munkát, amit a baloldal soha

DSZZS20051002002

Nem kímélte kihasználni erőfölényét a kormány, ha a falvak bekebelezéséről volt szó, de az is jól látszik, hogy korábban vert helyzetben, ellenzékben is többet tett a Fidesz az ott élők szavazatainak begyűjtéséért, mint a baloldal bármikor. Pedig már 2014-ben tudható volt: ha az ellenzék nem képes megnyerni a falvak lakót, esélye sincs legyőzni a Fideszt.

Orbán miniszterelnök úr egyszemélyes ötletéről van szó

– ezt nyilatkozta 2005 tavaszán Arnóth Sándor azóta elhunyt fideszes politikus a HVG-nek, amikor a lap újságírói arról kérdezték: kinek az ötlete volt a faluparlament létrehozása. Arnóth akkori elmondása szerint Orbán "nem kevés európai párhuzam megvizsgálása után" döntött úgy, hogy Hajdú-Biharban hirdeti meg a programot. A szervezéssel a hajdú-bihari születésű Arnóthot bízta meg, aki könyvtárazott, beszélgetett, kérdezett és már úgy ült le Orbánnal beszélgetni a tervekről, hogy voltak elképzelései.

Ez 13 évvel ezelőtt történt, három évvel azután, hogy a polgári köröket már beizzította a Fidesz. Ekkor a Fidesz ellenzékben volt, és a 2002-es vereség után Orbánnak lépnie kellett. 2002-ben ugyanis a Fidesz nemcsak a parlamenti, de az önkormányzati választáson is alulmaradt: elbukott a falvak és a kisvárosok szavazói által megválasztott megyei önkormányzatok négyötödében, a megyei jogú városok háromnegyedében, de jelentős pozíciókat vesztett a kisebb városokban is. De Orbán nem adta fel. Elindultak a polgári körök, de míg míg azok inkább városokban jelentek meg, a 2005-ben elindított faluparlamenttel a legkisebb településekre fókuszált a párt.

Akkor is ugyanez volt a falvakban

A falvak akkor is hasonló problémákkal küzdöttek, mint most: kevés a fiatal, nincs munkahely. A faluparlamentek szervezésével a Fidesz konzultációt hirdetett, arra vállalkozott, hogy kapcsolatba lép az ott élőkkel, megismeri a problémáikat és megkérdezi őket, hogy mit javasolnának a 2006-ban kormányra kerülőknek. Bár a szerveződést igyekeztek függetlennek beállítani, elég egyértelmű volt, hogy a Fidesz áll a háttérben, arról nem is beszélve, hogy az egész programot Orbán Viktor hirdette meg.

2005-BEN AZ ELLENZÉKBEN LÉVŐ FIDESZ AZ ORSZÁG MIND A 176 VÁLASZTÓKERÜLETÉBEN, ÖSSZESEN 382 HELYSZÍNEN RENDEZETT FALUPARLAMENTET. EZZEL 30-40 EZER FALUSI EMBERT VONTAK BE A POLGÁRI MOZGALOMBA.

Ráckeve, 2006.Ráckeve, 2006.

Fotó: Huszti István

A faluparlament része volt annak a „nemzeti konzultációnak”, ami 2005 tavaszán a Nemzeti Konzultációs Testület létrehozásával indult meg és amelynek célja az volt, hogy a Fidesz közvetlen kapcsolatba kerüljön a vidékkel. A "Hallgassuk meg egymást!" szlogenen alapuló stratégia célja valójában a Fidesz vonzáskörzetének kiszélesítése volt. A polgári köröket ugyanis nem lehetett integrálni a szövetségbe, az ország különböző pontjain felálló konzultációs tanácsokat azonban alapszabályszerűen be tudták vonni. 

Az új szervezet kiemelt feladata lesz a falusiakkal való konzultáció. Mi mindenkit pártoktól független hangon szólítunk meg

– mondta akkoriban Orbán Viktor a Szabad Föld napilapnak. Országszerte nyitott faluparlamenti gyűléseket szerveztek, mindenhová eljuttatták a kérdőíveket, amelyek a helybeliek gondjait összesítették. Négy nemzeti konzultációs buszt is indítottak, hogy a legkisebb faluban is elmondhassák nekik az emberek a problémáikat. 

Orbán felismerte, hogy a falvakban a véleményvezéreket kell megnyernie a Fidesznek, ezért a faluparlament szervezőbizottságban a helyi értelmiség színe javát igyekeztek „beszervezni”: gazdákat, falusi polgármestereket, orvosokat, pedagógusokat. A Fidesz olyan helyzetet teremtett, hogy a helyiek úgy érezték: végre kíváncsiak a véleményükre. 

Orbán Viktor Ráckevén kampányol 2006-banOrbán Viktor Ráckevén kampányol 2006-ban

Fotó: Huszti István

Első nekifutásra még nem látszott az eredmény

Az erőfeszítések ellenére a 2006-os parlamenti és önkormányzati választásokon még nem sikerült bevenni a kistelepüléseket, de az biztos, hogy a sok konzultáció és hónapokig tartó akciósorozat révén a Fidesz fel tudta térképezni a helyi viszonyokat, és az így megszerzett információk a későbbi kampányokban aztán nélkülözhetetlenné váló „Kubatov-listát” is gazdagíthatták. 

De 2006-ban még több vidéki körzetben, kistelepülésen a választási részvétel az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt. A Fidesz kommunikációja nem érte el mindenütt a vidéket. Ezt a Fideszben akkor úgy értékelték, hogy a párt nem tudott hatékonyan áttörni médiaelszigeteltségén, és mozgósítása sem volt optimális mindenütt az országosan egyébként kedvező teljesítmény ellenére. De akkoriban nem csak a Fidesz nem tudta megszerezni a falvakat.

(...)

A teljes cikk itt olvasható:

https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/04/16/a_fidesz_ellenzekben_...

cikkfeltöltő: 
GB