Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek

Budai utcákon sétálva hét olyan lakóházat is találunk, amelyek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

http://pestbuda.hu/cikk/20200611_erdely_elcsatolasa_utan_jelentek_meg_buda_lakohazain_a_szekely_eletkepek

Márton Ferenc neve talán kevés ember számára cseng ismerősen, pedig a Csíkszentgyörgyön született, az első világháborúban hadifestőként szolgáló, tehetséges székely festőművész Budapesten telepedett le, így lehetősége volt részt venni a főváros művészeti életében. Halálának 80. évfordulóján a budai házfalakon látható sgraffitónak bemutatásával emlékezünk rá.

A sgraffito a XIII. század óta ismert különleges képalkotó eljárás, amit két- vagy többrétegú színes vakolatrétegre alapoznak. A felsőbb rétegekbe való bekarcolás révén az alatta lévő más színű alapok előtűnnek, s így a kikarcolt részek rajzszerűen hatnak.

Márton Ferenc az 1920-as években (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

A Márton Ferenc sgraffitóival díszített házakat Medgyaszay István tervezte, ezeken megjelennek a jellegzetes népies erdélyi építészeti elemek. Ez a népies szecessziós stílus az organikus építészet előfutárának is tekinthető, s a két világháború között különösen erőteljesen jelent meg a gyorsan fejlődő Újbuda és Buda más részeinek újonnan épült házain. Medgyasszay házaihoz tökéletesen illeszkedtek a székely származású Márton autentikus sgraffitói, ezért is lehetett tartós a művészi kapcsolatuk.

Első helyszínünk a XI. kerületi Budaörsi út elején található, 1926-ban átadott, öt bérházból álló háztömb. Egykor mindegyik ház falait Márton Ferenc-sgraffitók díszítették, de ma már mindössze az egyik épület hátsó bejáratánál, a Schweidel utca 11-es szám felől láthatók a falképek. Itt láthatjuk a székely népviseletű fiatalokat, az esküvőre készülő menyasszonyt és a családi élet különböző jeleneteit, magyaros-népies motívumokkal.

A Budaörsi úti háztömbnek ma már csak egyetlen házán láthatók sgraffitók, a Schweidel utca 11 felőli bejáratnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely falusi mulatozást ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esküvőre készülő menyasszony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)​

Következő helyszínünk az újbudai Fadrusz utca 12-es szám alatti Nap-udvarnak nevezett, 1928-ben elkészült lakóház, melyen székely családi életképeket láthatunk. A ház Fadrusz utca oldalán látható sgraffitók ismétlődnek az Eszék utcai oldalon, de ott ma már jelentősen elhalványodva látszanak.

A Fadrusz utca és az Eszék utca sarkán álló Nap-udvar homlokzatán is több sgraffito látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito a Fadrusz utcai házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XII. kerületi Kiss János altábornagy (korábban Fery Oszkár) utca 55-57-59. alatti bérházcsoport összefüggő falkép-együttesét Márton Ferenc Nagy Sándor festőművésszel közösen készítette el. Az 1928-1929-ben elkészült falképek 6-6 mezőbe rendezettek, melyeket stilizált virágábrázolások kapcsolnak össze. Mindhárom ház bejárata fölött a székesfőváros címerének domborműve is megtalálható. Az 55-ös ház falán a mezőgazdasági munkát, a szántás, aratás, szüret egyes jeleneteit szemlélhetjük meg. Az 57-es épületen szarvasvadászat, míg az 59-esen különböző népi életképek elevenednek meg.

A Kiss János altábornagy utca 55-57-59. alatti sgraffitós bérházcsoportot is Medgyaszay István tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Díszítések a homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szarvasvadászat jelenetét láthatjuk a Kiss János altábornagy utcai ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vidéki életképek és a székesfőváros domborműves címere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek is megelevenednek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Márton-sgraffitók közül a legjelentősebb a Baár-Madas Református Gimnázium (II. kerület, Lórántffy Zsuzsanna utca 3.) udvari homlokzatát díszíti. Ez az épület is Medgyasszay István tervei alapján és Havas Sándor, valamint Varjas Gyula építőmesterek kivitelezésével épült, népi szecessziós stílusban.  

A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gimnázium összefüggő sgraffitója a női hivatással kapcsolatos motívumokat ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 70 négyzetméteres sgraffito 1929-ben készült és az ezredfordulón restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1929-ben elkészült és 2000-ben rekonstruált, „A nő élete és hivatása háborúban és békében” című 70 négyzetméteres falkép hat képmezőre oszlik és az alábbi szöveg fűzi össze: „Az igazi nő történelmünknek jó szelleme: őrzi a múlt emlékeit, ihleti a jövőnket, hősies munka és édes vigasz, legyen áldott, legyen áldás.” A képmezők címei: Ősmagyar vagy hun-magyar falu; A reprezentáló magyar asszony; Ősi emlékeinket megőrző leány; A magyar úrinő mint nevelőanya, A hősi honleány, A protestáns nevelés intézményei a jelenben.

Márton Ferenc nem csak a sgraffitóiról volt ismert; több kiemelkedő művészi alkotást adott a fővárosnak és az országnak, ezért érdemes röviden megismerkedünk a pályafutásával is. 1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait követően a budapesti Rajztanárképző Főiskolán tanult, többek közt Székely Bertalan tanítványaként. 1908-ban szerezte meg oklevelét, majd ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább.

1913-ban egy müncheni nemzetközi kiállításon bemutatták a „Csíki székely gátkötők” című nagyméretű festményét, ami nagy siket aratott. Ugyanebben az időben a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban a székely nép életét megörökítő több festményét ismerhette meg a közönség (Erdőirtás Csíkországban; Takarodó).

Az I. világháborúban hadifestőként szolgált, majd számos lap számára készített illusztrációkat. Ezt követően több jelentős templomi freskó elkészítésére kapott megbízást. Ezek közül legfontosabb a szegedi fogadalmi templom díszítése volt: a bejárata fölé két apostolt ábrázoló mozaikot készített, továbbá a főoltár fölé és a kupola mennyezetére is további mozaikokat tervezett.

Márton sokoldalú tehetségét mutatja, hogy művészi pályafutásának második felében építészeti és szobrászati munkássága került előtérbe, amely során jelentős műveket alkotott. 1933-ben adták át az Új Köztemetőben a világháború halottainak nagyszabású Hősök oltára emlékművét, ami Márton Ferenc tervezésében és Foerk Ernő kivitelezésében készült el.

A Hősök oltára emlékmű az Új Köztemetőben (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1933. október 28.)

A kecskeméti Katona József-síremléket, Petúr bán szobrát ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművésszel közösen tervezték. A két művész közös munkájának másik gyümölcse az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve volt, amit 1938-ban adtak át a Fővám téren. 1948-ban az emlékművet lebontották, így az ma már nem látható.

Az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve a Fővám téren volt látható, a világháború után lebontották (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

Márton Ferenc 1940. június 8-án hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Gazdag életműve és a székely nép életét bemutató alkotásai méltóvá teszik rá, hogy megőrizzük emlékét.

Nyitókép: A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

  Írta: Tudós-Takács Ernő

cikkfeltöltő: 
GB