Elkészült a budavári palota Szent István-termének Zsolnay-kandallója

http://pestbuda.hu/cikk/20190703_elkeszult_a_budavari_palota_szent_istvan_termenek_zsolnay_porcelan_kandalloja

A budavári palota egykori, újjáépítés előtt álló Szent István-termének különleges remekművét, a neoromán stílusú kandallót újraalkották a Zsolnay Porcelánmanufaktúra munkatársai.

„A híres Szent István-terem legmonumentálisabb remekművét a Zsolnay szakemberei több mint egy év alatt reprodukálták a valós méretében, anyagában, színében és kiváló minőségében” – írják a  Zsolnay Porcelánmanufaktúra Facebook-oldalán.

Azt is tudatják, hogy a 220 centiméter széles és 465 centiméter magas kandalló elkészítése a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. évszázadok óta őrzött kézműves hagyományainak méltó reprezentálása. A kandalló 120 különböző méretű, összesen 630 darab kályhaelemből tevődik össze. Érdekesség, hogy közel egy kilogramm 24 karátos aranyat használtak fel az elemeire.

Az elkészült Zsolnay kandalló felső része (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook-oldala)

A kandalló lábánál található díszes oszlopok (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook-oldala)

Átlagosan hat-nyolc szakember dolgozott rajta több mint egy évet át. Arról is beszámolnak, hogy a kandalló tetején elhelyezendő Szent István mellszobor elkészítése nagy kihívás volt.

Szent István mellszobrát​ a kandallón helyezik majd el (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook-oldala)

A korabeli fotók, leírások, textilminták és a Zsolnay gyár próbadarabjai segítettek az eredeti színeket rekonstruálni (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook-oldala)

A kandalló minden részletét művészien kidolgozták (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook-oldala)

A Szent István-terem Hauszmann Alajos építész tervei szerint készült a XIX. század végén a királyi palota bővítésekor, a Budapesti Történeti Múzeum mai főbejárati csarnoka fölött helyezkedett el. Ablakai a Tabánra és a Gellérthegyre néztek. A reprezentatív helyiség falait az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek díszítették. A terem bútorzatát a korszak hírneves alkotója, Thék Endre és műhelye készítette.

A Szent István-terem 1912-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A terem uralkodó stíluseleme eltért a palota alapvetően barokk és neobarokk enteriőrjétől. A kialakításában közreműködő magyar mesterek – Zsolnay Miklós, Thék Endre, Haas Fülöp és fia, Gelb M. – díjat is kaptak munkájukért az 1900-as párizsi világkiállításon.

A Zsolnay-kerámiából készített kandallón Szent István mellszobra állt. Az első magyar király büsztjét Stróbl Alajos (1856-1826) szobrászművész készítette. Az ajtók felett a király életéből vett jeleneteket helyeztek el, a keleti oldalon a Szent István koronázása, a nyugatin Szent István a kereszténységet hirdeti című kép volt látható.

A kandalló egy korabeli fotón (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook oldala)

A terem a két háború között látogatható volt, de a II. világháborúban teljesen elpusztult. A bútorzat és a fából készült falburkolat a mennyezettel együtt megsemmisült. Később a termet a múzeum dolgozószobának és tárolónak használta.

A Nemzeti Hauszmann Program részeként zajlik a budai Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a volt királyi palota teljes építészeti átvilágítása. A Szent István-terem rekonstrukciója mérföldkő a budai Vár megújításában. A rekonstruált Szent István-terem a tervek szerint 2021. augusztus 20-ra készül el.

Nyitókép: Az elkészült Zsolnay porcelán kandalló egy részlete (Forrás: Zsolnay Manufaktúra Facebook oldala)

cikkfeltöltő: 
GB